Az idei év nem volt könnyű az állattartók számára sem, mindegy, hogy sertéssel, baromfival, marhatartással, juhászattal, méhészettel foglalkozik a gazda. Sertéspestis, madárinfluenza, takarmány árak, piaci nehézségek, ukrán import, mind nehézséget okoztak. Így egy rendkívül mozgalmas évet tudhatnak a hátuk mögött – írja a teol.hu

baromfi

Óriási károkat okozott a madárinfluenza – fotó: pixabay.com

Tarol a madárinfluenza

Először úgy tűnt, hogy sikeresen ki tudtak lépni az állattartók a koronavírus-járvány árnyékából már, de a háború miatt újabb gondokkal kellett szembesülniük. Hazánkban már az év elején, januárban tombolt a madárinfluenza, ami az egész évünket végigkísérte.

Óriási károkat okozott a rettegett kór: szinte hétről hétre számoltak be újabb és újabb fertőzésekről. A madárinfluenza továbbra is nagyon komoly szakmai kihívást jelent, védekezni lehet ellene, de nem létezik 100%-os védelem. Ha a tartástechnológiát meg kellene változtatni, akkor ahhoz megint beruházásigényes fejlesztések lesznek.

sertés

Jelenleg a feldolgozók az élősertés kilójáért 670-700 forint körüli árat fizetnek – fotó: pixabay.com

Most van kereslet a sertéshúsra

A sertéságazat régóta küzd gondokkal, ez alól az idei év sem volt kivétel. Márciusban a sertéspestis európai megjelenésével a sertéshús exportja megtorpant, az ázsiai exportpiacok bezárultak, így nagy mennyiségű áru ragadt Európában, ami az árak csökkenéséhez vezetett. Tolna vármegyét elkerülte ez a betegség, de itt is tapasztalható, hogy csökken a koca- és a hízólétszám.

Dr. Reibling József, a faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója a lapnak elmondta, jelenleg a feldolgozók az élősertés kilójáért 670-700 forint körüli árat fizetnek, de három hónapja 780-at, azt megelőzően pedig 800 forintot adtak érte.

Ennek ellenére nem panaszkodunk, mert annyi nehéz éven vagyunk túl, örülünk, hogy most legalább van kereslet a sertésre

– fogalmazott.

A szakértők szerint olyannyira megváltoztak a fogyasztói szokások, hogy Európában a jövőben fellendülhet a baromfihús fogyasztása.  Ugyanakkor egy Németországban elvégzett friss felmérés adatai arra utalnak, hogy a megkérdezetteknek már csak az egyötöde fogyaszt minden nap húst, illetve a felmérésben résztvevők fele tudatosan korlátozza a húsfogyasztását.


méhek

A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is maximum 500-600 forintért veszik át – fotó: pixabay.com

A hazai méhészeknek csak közepes éve volt

Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek: méhcsaládonként a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt a jellemző. Bizakodnak a jövőben, de a helyzetüket nem könnyíti meg, hogy a hosszú és meleg ősz során a méhek sok élelmet fogyasztottak. Ahhoz, hogy a rovarok biztosan átteleljenek száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk.

A méhészeknek egyre több munkát jelent a termékeik eladása is, mert a Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sok esetben cukorszirup alapú mézek miatt az unióban óriási a túlkínálat (az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek 300 forintért vásárolható meg kilója).  A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is maximum 500-600 forintért veszik át, miközben az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa.

Mivel a mézet ilyen áron nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, ezért sokan mennek a termelői piacokra, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, amivel szintén veszteséget termelnek.

Marha- és borjúhúsból nagyon kevés fogy

Az alacsony fogyasztást jól mutatja, hogy a hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) fogyasztása elenyésző – olvasható a teol.hu cikkében.