Ausztália viszont nem akar egy nagy piactól függeni, ezért bővíteni igyekszik ázsiai mezőgazdasági exportját.

Egykor a bányászat volt az ausztrál gazdaság egyik erős ágazata. Olyannyira, hogy még Európából is érkeztek vendégmunkások, hogy a sivatagban szép pénzt keressenek akár a külszíni fejtések forró és száraz poklában.

Manapság viszont egyre több embert vesznek fel húsüzemek, hiszen tavaly csak Kína 600 millió dollár értékű ausztrál marhahúst vásárolt. Ugyan a BBC tudósítása nem részletezi, hány tonnát is jelent az a 600 millió dolláros vételár, azt azonban kiemeli, hogy a kínai marhahúsigény 2025-re eléri a 2,2 millió tonnát. Az ilyen prognózisok láttán az ausztrál kormány igyekszik fejleszteni a mezőgazdaság minden ágát, hiszen a gabonaexport sem utolsó bevételi forrás.

hereford marhák ausztráliában

Hereford marhák Ausztráliában – fotó: www.herefordsaustralia.com.au

Elemzők véleménye szerint ugyanis Ázsiában egyre erősödik a középosztály, amely magasabb vásárlóerőt jelent, és vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint a következő évtizedekben akár három milliárdra nőhet Ázsia különböző országaiban a középosztály tagjainak száma. Kínában a tehetősebb körökben divatba jött a tej, a sajt, a búzából készült péksütemény is, ezért hasonló tendenciát várnak az ausztrálok a többi ázsiai országban.

A baj csak az, hogy a mezőgazdaság exportbevétele még mindig harmadannyi, mint amennyit a szén és a vas hoz a gazdaságnak. Ráadásul hiába nagy a kontinens, ha a száraz belső területek miatt saját lakosságán kívül legfeljebb 80 millió embert tudna élelmiszerrel ellátni. Ezért a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének iránya a minél több prémium minőségű termék piacra dobása – mégpedig minél több piacon.