Az ukrán méz helyébe ugyanis az olcsó, sokszor hamis kínai méz került, írja az Index.

Magyarországról 2022-ben 6500 tonna mézet szállítottak Olaszországba, 3500 tonnát Németországba és 2000 tonnát Franciaországba. Tavaly a negyedik legnagyobb importőr Japán lett, ahová összesen 1300 tonna – leginkább akác – mézet szállítottak a magyar cégek.

A hazai mézkereskedők 2022-ben összesen csupán 16 400 tonnát exportáltak a korábbi évek 23-24 ezer tonnájával szemben. Több, mézzel foglalkozó cégvezető az Indexnek úgy fogalmazott: habár az ősszel bevezetett korlátozó intézkedés megnyugtatta a hazai méhészeket, semmilyen érezhető pozitív hatással nem volt a magyar mézpiacra, illetve az exportra.

"Évente 10 000 tonna méz fogy el a belföldi piacon, melyből 6000 tonnát a méhészek értékesítenek közvetlenül a fogyasztóknak, 4000 tonna pedig az áruházláncokban talál gazdára. Sajnos a felvásárlási ár továbbra is nagyon alacsony, a virágméz kilóját 600-650 forintért veszik – mondta el Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember szerint ezért egyes méhészek ki sem pörgették a nyári virágmézet, hanem a kaptárban hagyták téli eleségnek. Ennek oka, hogy a méhek táplálásához használt cukorlepény alapösszetevője, a cukor drágult és továbbra is alacsony a méz felvásárlási ára.

méz

Van, aki szerint a mézpiaci válságot Európában nem az ukrán méz okozza, hanem az olcsó, hamisított kínai méz, ami nem is feltétlen méz, sokkal inkább cukorszirup – forrás: Pixabay

Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke szerint tavaly 1800 tonna méz jött be Ukrajnából, aminek nagy részét magyar mézzel keverve értékesítették Magyarországon és az Európai Unióban. Számos magyar cég szállít olcsó diszkontmézeket Nyugat-Európa élelmiszerláncaiba, ezek a cégek az olcsó ukrán és a jó minőségű magyar méz keverékével tudtak csak versenyképesek maradni a nyugati piacon. Mostanra elfogyhatott a – tavalyi év azonos időszakához képest 63 százalékkal több – betárolt ukrán méz, főleg hogy idén kétszer is importtilalmat vezettek be vele szemben. Abban bízik, hogy a betárolt ukrán mézkészlet egy kritikus szint alá csökkenése keresleti piacot generál a magyar méz iránt. Ezzel a magyar polcokról eltűnhetne az ukrán mézkeverék, amit – remélhetőleg – magyar mézzel fognak pótolni. Az elnök szerint azonban ehhez az üzletláncok elfogadó magatartása is kell.



Hozzátette: szükséges lenne az uniós védővámok szerepét is áttekinteni, mert bár a fogyasztók rövid távon jól járnak, de a méhészek hosszabb távon ellehetlenülnek. Elmondta azt is: Ukrajna évente 69 000 tonna mézet termelt, amiből 6000-et hozhatott be vámmentesen az EU-ba. 2022 júniusában azonban az EU eltörölt minden vámot, így korlátlanul jöhet be az ukrán méz – az elnök szerint újra kell gondolni a magyar méhészeti ágazat jövőjét.

Brunner Ferenc, a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete elnöke azt közölte az Indexszel, hogy a magyar méhészek számára semmilyen előnyt nem jelentett az ukrán méz behozatalának tiltása, szerint ugyanis a mézpiaci válságot Európában nem az ukrán méz okozza, hanem az olcsó, hamisított kínai méz.


Emlékeztetett arra, hogy habár az ukrán méz EU-importja jelentősen visszaesett, a kínai méz EU-importja 85 százalékkal nőtt az elmúlt két évben. Ráadásul az ukrán méz kitiltásával a kínai a magyar piacon óriási versenyelőnyt kapott, aminek a hatása már látható is abban, hogy a vendéglátó szektorban egy szlovák cég kínai mézzel árasztotta el a magyar piacot.