Majdnem felére csökkent a vágóhídra kerülő libák száma 2020-ban – Fotó: pixabay
Mindkét járvány lefelé húzza az ágazatot
Az idén kirobbant koronavírus-járvány, illetve madárinfluenza-járvány rendkívül komoly károkat okozott az ágazati vállalkozások számára. A vendéglátó szektor (HORECA) kiesésével egyik napról a másikra az élelmiszerpiac 25 %-a tűnt el, a madárinfluenza kitörése pedig 15-16 milliárd forint közvetlen, és körülbelül ugyanekkora közvetett kárt okozott.
A baromfi ágazaton belül a liba- és kacsamáj-termékpálya a leginkább érintett, egyidejűleg okoz gondot a kereslet és a kínálat csökkenése: a Covid-19 járvány elsősorban a keresletet nyirbálta meg, a madárinfluenza pedig a kínálatot, de az állatvédők tiltakozásai is negatívan befolyásolják az ágazat helyzetét.
A hízott liba- és kacsamájat elsősorban a gasztronómiai vendéglátóhelyek vásárolják fel, az üzletláncok keveset értékesítenek ezekből a prémiumtermékekből, a Baromfi Termék Tanács szerint ezzel magyarázható a számottevő visszaesés. Jelenleg a karácsonyra készülve van még némi esély az értékesítésre, és az előállítók megcélozták a kiskereskedelmi üzletláncokat, bár így is jóval kisebb bevétellel számolhatnak majd.
A hízottmáj-piac jelentős jelentős kereslet csökkentést szenvedett el a bezárt gasztronómiai vállalkozások miatt – Fotó: pixabay
Az elmúlt évi adatokhoz képest Európában a 2020-as számok szerint 19 %-kal, 46,9 millióra csökkent a vágóhídra került kacsák száma, az előrejelzések szerint mindez jövőre további 2 százalékkal fog csökkenni.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az idei első fél évben a hazai baromfivágások száma 2,2 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ezen belül 47,5 százalékkal kevesebb libát és 30,1 százalékkal kevesebb kacsát vágtak. – írja a Világgazdaság.
A csirke és pulyka termékpálya jobban ellenáll a piaci kilengéseknek
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) novemberben megjelent rövid távú előrejelzése szerint a baromfihús globális termelése 137,1 millió tonna lehet 2020-ban, ami 2,6 százalékkal haladná meg a tavalyi évi mennyiséget.
Itthon az árak tekintetében volt némi bizonytalanság, de lassan helyre állni látszanak a körülmények, ami annak is köszönhető, hogy a csirke- és pulykatermékek keresletét a koronavírus-járvány nem befolyásolta akkora mértékben, mint a víziszárnyas termékekét.
A vágócsirke élősúlyos termelői ára 2 százalékkal 255 forint/kilogrammra csökkent, míg a vágópulykáé 384 forint/kilogrammra emelkedett 2020 első negyvenöt hetében 2019 azonos időszakának átlagárához képest.
A vágócsirke heti termelői ára Magyarországon (2019-2020) – Forrás: NAIK AKI PÁIR
Az Európai Bizottság adatai szerint az egész csirke uniós átlagára 2020 első negyvenöt hetében 2,9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, de a magyarországi ár 3,6 százalékkal 506 forint/kilogrammra emelkedett. A csirkemell feldolgozói értékesítési ára 6,3 százalékkal 1056 forint/kilogrammra csökkent, míg a csirkecombé nem változott számottevően (466 forint/kilogramm) ugyanebben az összehasonlításban.
Az egész csirke heti értékesítési ára az Európai Unióban – Forrás: NAIK AKI PÁIR