Az einteresante.com, spanyol hírportál egy véletlen felfedezésről számol be, amely elvezethet a polietilén lebontásának megoldásához. Egy spanyol méhész, Federica Bertocchini – a méhészek szokása szerint – a lépeket a téli időszakra elraktározva, azt vette észre, hogy a lépeket ellepték a méhmolynak nevezett lepke hernyói, melyeknek az egyik leginkább fogyasztott tápláléka a méhviasz és a virágpor.

A hölgy a lépeket letisztította, és a hernyókat egy polietilén tasakba gyűjtötte össze, de rövid idő múlva a tasakot számos helyen átlyukasztva találta. Bertocchini ezt a felfedezést megmutatta a madridi Biológiai Kutatóközpontnak, amelynek munkatársai egyértelműen megállapították, hogy

a viaszmoly (Galleria mellonella) hernyóinak nyálában két olyan enzim található, amelyek képesek széttörni a polietilénekben található szénhidrogének hosszú láncát, és ezzel megoldani a polietilének gyors lebontását.

E két enzim előtt a tudomány nem ismert olyan anyagokat, amelyek képesek lennének az ilyen műanyagok lebontására. A madridi tudósok a két enzimnek a „Ceres", illetve „Démeter" nevet adták. Ez a véletlen felfedezés forradalmi változást hozhat a műanyag hulladékok több millió tonnára szaporodott és megállíthatatlan világkatasztrófával fenyegető tömegének felszámolásában. Arra még nincs konkrét elképzelés, hogy hogyan lehet a viaszhernyókat olyan tömegben szaporítani, hogy sikerrel vehessék fel a harcot a műanyag hegyekkel, és a nagyüzemi lebontáshoz milyen technológia szükséges.

A kutatók komolyan foglalkoznak a kérdéssel, a Nature folyóiratban októberben jelent meg egy, a viaszmollyal kapcsolatos kutatás eredménye.

Indexkép: Pixabay