Takarmánygazdálkodási oldalról most sokkal jobb helyzetben vannak az állattartók, mint tavaly voltak. Azt azonban ne feledjük, hogy 2023-ban még jórészt a 2022-es termést etették, annak a beltartalmi értékeivel és költségvonzatával.

A tej árában nem sikerült érvényesíteni a magas önköltséget, és még a kereslet is visszaesett. A húsmarhatartók örülhettek a dús legelőknek, de a támogatási kérelmek nagy arányú visszautasítása és a kirótt szankciók túl sokaknak okoztak súlyos bevétel kiesést. Félő, hogy a megnövekedett adminisztrációs teher és az új támogatási rendszer hibái miatt még több kistermelő adja fel a marhatartást – olvasható a Magyar Állattenyésztők Szövetségének a cikkében.

szarvasmarha

A tej árában nem sikerült érvényesíteni a magas önköltséget, és még a kereslet is visszaesett – fotó: freepik.com

"Meglehetősen keserű a szánk íze így év vége felé" – osztotta meg véleményét Békési Imre, a Derecske Petőfi Mg. Kft igazgatója.

"Tudni lehetett, hogy képtelenség egészében pótolni az olyan volumenű kiesést, amit 2022-ben elszenvedett az ágazat. A természet valamelyest pótolta önmagát, de Derecskén, és attól délre nagyon kevés csapadék esett, júliusra újra kisültek a legelők, egyes kultúrákat öntözni kellett. A bevételek nem a tervek szerint érkeztek. 2023 nem piros betűkkel kerül be az évkönyvekbe. Összességében elfogadhatóan alakultak a hozamok a növénytermesztésben, de az input árak közel nincsenek összhangban a felvásárlási árakkal, aki betárolt, mert biztosítani akarta az állatállomány ellátását, az jócskán ráfizetett. Úgy tűnik most az Isten is a restet segítette" – fogalmazott az igazgató.


A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója, Kovács-Mesterházy Zoltán elmondta, hogy a tagjaiktól kapott információk szerint a tej önköltsége 190-200 Ft/kg körül alakult. Ha ezt összevetjük a nyerstej októberi országos termelői átlagárával, ami 157 Ft/kg (AKI adat), akkor nehéz optimistán nyilatkozni. Év elején ez a szám még 224 Ft/kg volt!

"Nagyon sajnálatos, hogy a megnövekedett önköltséget az állattenyésztők nem tudták érvényesíteni az átvételi árakban. Az végképp fölháborító, amikor az élelmiszer-termelőket teszik felelőssé az elszabadult infláció alakulásáért. Komoly kihívást jelent a kisebb (40-60 tehenes) tejtermelőknek, hogy a megtermelt tejet egyáltalán el tudják adni. Sajnos volt olyan, meghatározó tenyészete az Egyesületnek, amely kénytelen volt a termelését megszüntetni, de szerencsére a tenyészállatokat sikerült „átmenteni" más tenyészetbe. A húshasznosítású magyartarka tenyészetek zárási eredményei, kellemes meglepetést okoztak, ugyanis 10 kg-mal nőtt a 205 napra korrigált választási testtömeg (270 kg)" – mondta.

"Idén az időjárás kedvezőbb volt, de most etettük fel a drágán megtermelt tömegtakarmányokat és vásárolt abrakot" – nyilatkozta az allattenyesztok.hu-nak Komlósi Balázs, a Solum Zrt állattenyésztési igazgatója.

Elmondta, hogy a tej önköltségének 60-65%-át a takarmányköltségek teszik ki, de a többi költség is magas szinten ragadt, míg az idei tej átvételi ár biztosan nem fogja megütni a tavalyi szintet. Jövedelmezőség szempontjából a 2023-as év gyengébb lesz a 2022-esnél, amit azzal próbáltak ellensúlyozni, hogy a tartástechnológiát és a termelési feltételeket modernizálták. A nehézségek ellenére 2023 is eredményes évük lesz, mert a megkezdett beruházásokat be tudták fejezni.

tejtermék

Az elmúlt egy évben 11%-kal esett a túró, 7 %-kal a trappista és 10%-kal a tejföl eladás – fotó: freepik.com

"A megtermelt nyerstej mintegy 12-15%-át exportáljuk, miközben sajtból, vajból és joghurtból jelentős az importunk, rendkívül kitettek vagyunk az európai, illetve globális piacnak" – hívta fel a figyelmet Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács és Szakmaközi Szervezet igazgatója.

Hozzátette: a hazai tejtermelés az uniós termelésnek csupán a 1-1,5%-át adja, ezért is fordul elő, hogy egy minimális, 1-2%-os európai tejhiány (vagy tejtöbblet) a magyarországi piaci viszonyokat alapvetően meg tudja határozni. Az európai piacon az idén kialakult egy jelentősebb tejfelesleg, ami gyorsan kínálati piaci viszonyokat teremtett. A magas fogyasztói árak a fogyasztás jelentős visszaesését és fogyasztási struktúra változását eredményezték. A hazai tejfelvásárlásban a tavalyi több mint 2%-os csökkenést idén már a 4%-ot is meghaladó visszaesés követi. A telepbezárások növekvő száma és a tejelő állomány nagymértékű csökkenése egyaránt ijesztő tendenciákat mutat.

A szakmaközi szervezet igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyerstejárak ingadozása 2023-ban extrém méreteket öltött, főként annak tükrében, hogy 2017-2021 között stabil volt a tejpiac. A 2022 nyarán mért 171 Ft/kg-os ár 2023 januárra 223 Ft-ra nőtt, majd augusztusra 151 Ft-ra esett vissza.

"Az elmúlt egy évben 11%-kal esett a túró, 7 %-kal a trappista és 10%-kal a tejföl eladás. Eközben, 11%-kal nőtt a sajtimportunk, míg a dobozos tej behozatalunk 55%-kal emelkedett. Csökkentek a tejtermékek feldolgozói átadói árai: a trappista sajtnál például egy év alatt 28, a tejfölnél 7, a vajnál 22, míg a túrónál 6%-ot esett vissza az ár. Az árak csökkenéséhez természetesen a fogyasztás (kereslet) visszaesése is hozzájárul. Az is rendkívüli, hogy az élelmiszerek kiskereskedelmi értékesítésének volumen indexei lassan másfél éve folyamatosan csökkennek" – részletezte az adatokat Harcz Zoltán.

Sok termelőnek jelentett nagy segítséget, hogy a tavalyi átmeneti nemzeti tejtámogatást (ÁNT) a szakmaközi szervezet kérésének engedve, szeptemberben kifizették. Tovább kell ösztönözni a hatékonyan működő, a méretgazdaságosság lehetőségeit kihasználni képes tejtermelő gazdaságok fejlesztését, hiszen ezek képesek megfelelő mennyiségű, állandó és jó minőségű alapanyaggal ellátni a nyerstej csaknem háromnegyed részét feldolgozó hazai nagyvállalatokat – írja az allattenyesztok.hu.