Átalakulóban van Európa és Magyarország sertéspiaca. A változást a kínai kereslet csökkenése és az állatvédelmi mozgalmak erősödése táplálja. A magyar gazdák válaszúthoz értek: vagy a szorosabb integráció felé mozdulnak, vagy marad a támogatásfüggő kiszolgáltatottság – írja az index.hu.

Mélyrepüléseben a sertéságazat

Lassan egy éve tart az a folyamat, ami a takarmányárakat az egekbe emelte, és ezzel közel egy időben Kína, a világ legnagyobb sertésimportőre befagyasztotta előbb a német, majd az európai importját. Az európai sertéspiac eddig is telített volt, de így tarthatatlanná vált a helyzet. Magyarországon az élősertés felvásárlási ára 350 forint/kg körüli szintre került, amit hosszabb távon még a legnagyobb piaci szereplők sem biztos, hogy tudnak követni. A helyzetet nehezíti, hogy a termelők és a feldolgozók sem tudnak átadási árat emelni az alacsony áron beáramló importhúsok miatt.

"A sertéstartás vastagon veszteséges volt egész évben" – mondta az Index-nek Marczin Zsolt, a legnagyobb hazai termelői csoport, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatója.

Most jönne jól a szervezettség

A nyugat-európai országok sertéspiaca jóval erősebben szervezett, mint a magyar, folyamatosan ügyelnek arra, hogy minden szereplő termelőképessége fennmaradjon, erősebben szabályozzák a piacot. Krízishelyzetben, mint amilyen például most is van, a felesleges árumennyiséget el tudják vezetni a belső piacról, oda ahol, kisebb a szervezettség. Gyakran a Közép-Kelet-Európa országaiba, ahol közel sem annyira szervezett a piac, és nem jellemzőek a hosszú távú szerződéses üzleti kapcsolatok.

Magyarországon az évente levágott átlagosan 5 millió sertésnek csak nagyjából a felét állítják elő integrációban résztvevő termelők.

Azok a termelők, akik inkább egyedül próbálnak túladni a sertéseken, kénytelenek elfogadni bármilyen árat, nincsenek ármeghatározó pozícióban.

A termelők kiszolgáltatottak, hiszen a Németországból beáramló hús leszorítja az élősertés-árakat, de közben a búza felvásárlási ára már tonnánként 80 ezer forint felett jár. Ráadásul a terménytároló építési támogatásoknak köszönhetően a gabonatermesztők már nincsenek eladási kényszerben.

sertés

Nehéz helyzetben a sertéságazat, az integráció lehet a megoldás a piaci kockázatok könnyebb átvészelésére – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Rengeteg állományt küldtek vágóhídra

A PRRS-mentesítési program (a sertések szaporodásbiológiáját és hizlalási sebességét befolyásoló betegségtől mentesítő kezdeményezés) is nagyban befolyásolja a sertésállományt. Több sertéspiaci szereplő a mentesítési programban kapott támogatást az állattartótelep-korszerűsítési pályázatból megvalósuló beruházással kombinálja. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes állományát vágóhídra küldi, majd a telepfelújítás után újratelepíti. 2021-ben ennek is nagy szerepe van abban, hogy a vágóhídi statisztikák szerint az első hat hónapban jelentősen, mintegy 46 ezerrel megugrott a vágóhídra küldött kocák száma.

Hogy mekkora sertésállománya marad Magyarországnak, az körülbelül 10 hónap múlva fog kiderülni. A most vágóhídra küldött állományokat vissza kell majd telepíteni, de kérdéses, hogy jelen piaci és takarmányárak mellett mikor kerül erre sor. Az mindenesetre biztos, hogy a megújított genetikával, hatékonyabb termeléssel már 5-10 százalékkal nagyobb húskibocsátás várható.

Lehetetlen követni az építőipari árak emelkedését

Az állattartó telepek korszerűsítését hátráltatja, hogy hihetetlen magasságokban vannak az építőanyagárak. Az elnyert támogatások harmadát már elvitte az építőipari drágulás, a termelői önerőt meg a piaci helyzet.

Marczin Zsolt szerint a szektorban számos piaci szereplő a napi kifizetéseken túl mást nem tud megfinanszírozni, ráadásul a bankok is óvatosak, a sertéságazatban egyelőre kevéssé látják a megfinanszírozandó beruházási önerő megtérülését.

Vannak, akik végleg feladták

Marczin Zsolt szerint nem elképzelhetetlen, hogy a kistermelők fele eltűnik, pedig a korábbi időszak 60 százalékához képest már most is csak 40 százalék az arányuk az ágazaton belül.

A termelők számának csökkenésével az állatlétszám csökkenése is együtt járhat, ami viszont nagy gondot jelenthet egy olyan helyzetben, mint amilyen a koronavírus-járvány miatt kialakult: felértékelődött az önellátás a lezárt határok miatt. Nem jó, ha teljesen leépül egy szektor, mert akkor sem az ár, sem az áru rendelkezésre állása nem rajtunk múlik – mondta az Indexnek Marczin Zsolt.

Szerinte hosszabb távon csak termelői összefogással, a vertikális integrációkba szervezett termelői csoportok megerősítésével lehet versenyképes a hazai sertéságazat.