Az Európai Bizottság 19 tagállam kérését semmibe véve tagadta meg, hogy rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetésére tegyen javaslatot a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak - idézte Nagy Istvánt az Agrárminisztérium sajtóközleménye.
A Bizottság elutasította a tagállamok kérését és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére.
A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.
Nem lesznek rendkívüli piaci intézkedések a sertéspiacon
Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt, hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt.
A Bizottság szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását – Fotó: Envato
A mostani válsághelyzet a sertéságazatban elsősorban a COVID járvány hatásai, az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek, valamint a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek miatt alakult ki. Fontos tisztázni, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult, a tagállamok többsége nem kényszerítheti erre - tette hozzá a tárcavezető.
Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is.
- Az idei állatjóléti támogatások kerete 4 milliárd forinttal kerül megemelésre.
- Támogatott hitelt nyújtanak a sertéstartóknak.
- Az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer is elérhető már a sertéstartók számára is.
- Emellett szigorított ellenőrzésnek vetik alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében.
Sok munkával sokat bukni
Néhány nappal ezelőtt ezzel a néhány szóval kezdte sajtóközleményét a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Minden egyes felnevelt sertésen 5-10 000 forintot veszítenek a termelők. A takarmányárak mellett az energia, a gyógyszerek és egyéb input anyagok árai, valamint a munkabér költsége is soha nem látott magasságba emelkedtek. Mindeközben a felvásárlási árak fél év alatt 20%-ot zuhantak.
Sajnos minden összeállt a sertéstenyésztés mélyrepüléséhez – Fotó: Envato
Az Agrárminisztérium álláspontja szerint a nehézségek orvoslása európai szintű megoldásokat kíván, ezért Mezőgazdasági és Halászati Tanács tegnapi ülésén terjesztették elő, hogy szigorú piaci intézkedések bevezetésére lenne szükség, a legfrissebb tájékoztatás szerint, sikertelenül.
Mi vezetett a katasztrofális helyzethez?
Mint ahogyan az Agrárminisztérium is közölte, az okok többek között: a koronavírus-járvány hatásai, az afrikai sertéspestis exportlehetőségeket befolyásoló hatása, a megemelkedett termelési költségek.
Szakértőket meghallgatva azonban az is nyilvánvaló, hogy a nem eléggé hatékonyan működő üzemek kiszolgáltatottsága a legnagyobb. Az alacsony hatékonyságú üzemekben a legnagyobb az egy kiló húsra eső takarmányfelhasználás. Minél drágább a takarmány, annál inkább kibukik a technológiai lemaradás hatása, és most nincs miből kiegyenlíteni a különbséget, hiszen nagyon alacsony áron lehet eladni a sertést.
A sertéságazat mélyrepülését nehéz megállítani a jelenlegi felvásárlási árak mellett, de az erősebb érdekképviselet sokat jelenthetne az ágazat életben tartása érdekében. A magyar sertéstenyésztés alacsony fokú szervezettsége sajnos rontja a helyzetet, a közös fellépés esélye minimális: Magyarországon az évente levágott sertésnek csak nagyjából a felét állítják elő integrációban résztvevő termelők, erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.
Ugyan nem vigasztaló a tény, hogy más európai országok is nehéz helyzetben vannak, mindenesetre figyelemre méltó, hogy 19 EU tagállam szorgalmazna valamilyen piaci helyzetet befolyásoló intézkedést, köztük a németek is, ahol a gazdák jelentős része már inkább megszabadulna az állománytól.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
