A nagyipari állattartásban használt antibiotikumok átgondolatlan alkalmazása a covidnál is veszélyesebb világjárvány kitörését eredményezheti - hívták fel a figyelmet állategészségügyi szakértők az independent.co.uk cikkében.
A tömegesen tartott csirkék és sertések túl sok gyógyszert kapnak, ami megnövelheti az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának esélyét – fotó: pixabay.com
Emberre is veszélyes kórokozók alakulhatnak ki
Szerencsére ma már kevésbé elterjedt gyakorlat az antibiotikumok megelőző jelleggel történő adagolása az állatoknak. Ennek ellenére a tömegesen tartott csirkék és sertések mégis túl sok gyógyszert kapnak, ami megnövelheti az emberre is veszélyes, antibiotikum-rezisztens kórokozó megjelenésének esélyét.
Január 28-tól tilos lesz egészséges állatnak antibiotikumot adni
Január 28-tól az Európai Unió tagországaiban az egészséges háziállatoknak tilos antibiotikumot adni, Nagy-Britanniában pedig hasonló lépéseket várnak a kormánytól az állategészségügyi szakemberek és állatvédők. Az antibiotikumok túlzott és helytelen használata állatoknál és embereknél hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia növekvő veszélyéhez.
A folyamatos gyógyszerezés kedvez a szuperbaktériumok létrejöttének
A WHO már 2017-ben javasolta a preventív antibiotikum használat teljes megszüntetését miután egy felmérés során kiderült, hogy bizonyos országokban az orvosilag fontos antibiotikumok teljes fogyasztásának körülbelül 80%-a az állattenyésztésből származik, főként az egészséges állatok növekedésének elősegítése érdekében.
A megelőzési céllal adott antibiotikumok használatát fel kell függeszteni – fotó: pixabay.com
Nagy-Britanniában úgy döntöttek nincs szükség szigorításokra
Nagy-Britanniában az ügyben sok változás azóta sem történt, mert sokan túl szigorúnak tartják az uniós szabályozást. A mezőgazdasági gyógyszerhasználatot felügyelő bizottság főtitkára szerint az elmúlt években olyan mértékben csökkent a szektorban az antibiotikumhasználat, hogy további szigorításokra nincs szükség.
A WHO szerint viszont világméretű cselekvési terv kell
Világméretű összehangolt cselekvési tervre van szükség Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint, mert a World Animal Protection (WAP) állatvédő szervezet kutatása szerint már több helyen - Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Thaiföldön - felbukkantak olyan kórokozók, amelyek az antibiotikumot is használó farmokon fejlődtek ki. Az észak-karolinai sertéshízlaldák körül gyűjtött 90 vízmintából 83-ban találtak ilyen baktériumokat.
A rezisztens baktériumok miatt csirke és sertéstartó telepekről szabadulhat el a következő világjárvány – fotó: pixabay.com
A WHO számításai szerint 2050-re évente tízmillió ember életét követelhetik a rezisztens baktériumok az antibiotikumhasználat visszaszorítása nélkül.
A csirke- és sertés farmokról szabadulhat majd el a következő világjárvány Lindsay Duncan, a WAP brit kampánymenedzsere szerint, ezért különösen fontos, hogy az egész világon korlátozzák ezeknek a szereknek a használatát.