Válaszolt az Agrárminisztérium a Dr. Nagy István miniszternek címzett, 42 hazai méhészegyesület tagságát képviselő, az ukrajnai mézbehozatal tilalmának visszaállítását követelő petícióra, melyet Pásztor Zoltán, a debreceni Örösi Pál Zoltán Méhészegyesület elnöke nyújtott be.

Mint arról mi is beszámoltunk: a méhészek úgy vélik, hogy a tilalom eltörlése miatt kilátástalan helyzetbe kerültek.

A miniszter képviseletében a beadványra válaszoló Bittsánszky Márton, a tárca agrárpiaci főosztályának vezetője levelében azt írta: a kormány mindenkor a magyar mézszektor érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, így az ukrán méz behozatali tilalma, illetve annak feloldása kapcsán is így jártak el.

"Az ukrán méz behozatali tilalmának eltörlése a magyar mézexport fenntartásának lehetőségét szolgálja, amely lehetővé teszi a hazai előállítású méz jövőbeni exportját is" – fogalmazott.

méz

A szaktárca szerint a hazai mézárakat a kínai áru határozza meg, nem az ukrán – forrás: Pixabay

Hozzátette: a hazai méztermés csaknem kétharmadát exportálják, a külkereskedelem döntő hányada pedig a mézkiszerelő üzemek tevékenységéhez kapcsolódik. A külkereskedelemben részt vevő szereplők versenyképességének megőrzése, egyben a mézexport fenntartása ezért a termelők hosszú távú érdekeit szolgálja.

A főosztályvezető szerint jelentős verseny zajlik az Európai Unió piacaiért, s ha más EU tagállamok kiszerelői hozzájuthatnak az olcsó ukrán alapanyaghoz, a hazaiak pedig az importtilalom miatt nem, az jelentős versenyhátrányt okoz a magasabb áron beszerezhető helyi mézet is felhasználó hazai vállalkozásoknak. Ennek következtében a magyar méz értékesítését lehetővé tevő export célországainkban jelentős piacvesztést szenvedhetünk el, aminek következtében a magyar méz ténylegesen is eladhatatlanná válik.


A válaszlevélben az is olvasható: az ukrán importtilalom eltörléséről szóló döntést megelőző ágazati adatok azt mutatták, hogy az ukrán méz behozatali tilalma nem jelent megoldást a méhészek számára, sőt a felvásárlási árak a tilalom ellenére tovább csökkentek.

"A termelői méz árát jellemzően a nagyobb piaci folyamatok, az európai mézpiac trendjei befolyásolják, amelyre a magyar behozatali tilalom nincs hatással. Hangsúlyozni kell, hogy a méhészek értékesítési gondjait – elsősorban az alacsony árakat – leginkább a kétes eredetű kínai méz okozza. Napjainkban egyre nő a kínai import az unióban. Egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat a mézpiacon, ezért a kínai, kifogásolható minőségű mézzel szemben uniós szinten is határozottan fel kell lépni. Már felvetettük e problémát, egyelőre eredménytelenül" – közölte Bittsánszky Márton.

méz

Egyre több méhész dönt úgy, hogy abbahagyja tevékenységét – forrás: Pixabay

Hozzátette: a Magyarországra érkező ukrán import mennyisége az elmúlt években 1500-3000 tonna körül alakult, ez kis hányada csak a Magyarországon megtermelt méznek, vagy akár az exportált mennyiségeknek is, ennélfogva piaci problémát eddig sem okozott. Erre a mennyiségre a mézkiszerelők és hazai mézexportőrök részéről folyamatos piaci igény volt és van, illetve kell ahhoz, hogy a Magyarországon felvásárolt méz is eljuthasson az exportpiacokra.

"Fontos kiemelni ugyanis, hogy az import ukrán méz nem marad Magyarországon, hanem exportpiacokra értékesítik tovább" – jelentette ki a főosztályvezető.

Bittsánszky Márton úgy fogalmazott: jelen helyzetben távlati megoldást csak európai szintű, közös intézkedés hozna. Ennek érdekében Magyarország teljes mellszélességgel kiáll a mézek eredetjelölésének szigorítása mellett. Mindemellett Magyarország a legelkötelezettebb és legaktívabb szószólója az európai mézpiac rendbetételének.

"Ez jelenti a magyar méhészet megmaradásának strukturális alapját, ezt a célt — minden ellenkező híresztelés ellenére — semmilyen körülmények között sem tévesztjük szem elől. Az összeurópai megoldás megszületéséig a kormány a kialakult helyzet alakulását folyamatosan vizsgálva a jövőben is a hazai gazdálkodók érdekeit fogja előtérbe helyezni" – zárta válaszát a főosztályvezető.