A klímavédelem új hősei: a farkasok?
Amikor a klímaváltozás elleni küzdelemről beszélünk, legtöbbször a megújuló energiák, az erdősítés vagy a károsanyag-kibocsátás csökkentése jut eszünkbe. Egy új tanulmány azonban teljesen új megvilágításba helyezi a témát: a természet egyik ősi ragadozója, a farkas is fontos szerepet játszhat az erdők megóvásában és a szén-dioxid megkötésében.
A Leedsi Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel vizsgálták, milyen hatása lenne a farkasok visszatelepítésének a Skót-felföldön. Az eredmények meglepőek: a farkasok jelenléte hozzájárulhatna a gímszarvas-populáció csökkentéséhez, amely jelenleg komoly károkat okoz az erdőségekben. Ha a szarvasok száma mérséklődne, az erdők regenerálódása felgyorsulhatna, így évente akár egymillió tonna szén-dioxidot is képesek lennének megkötni!
Mi történik, ha nincsenek farkasok?
A farkasokat Skóciából nagyjából 250 éve irtották ki, ami drámai változásokat idézett elő az ökoszisztémában. Azóta a gímszarvasok rendkívüli módon elszaporodtak, jelenleg körülbelül 400 ezer példány él az országban, és a vadgazdálkodási erőfeszítések ellenére is jelentős károkat okoznak a növényzetben: hatalmas pusztítást végeznek a fiatal fák között, megakadályozva az erdők természetes növekedését.
A kutatók négy különböző skót területen végzett modellezése alapján arra jutottak, hogy 167 farkas már elegendő lenne ahhoz, hogy csökkenjen a szarvasok túlzott legelése. Ha a farkasok kontroll alatt tartanák a populációt, az nemcsak az erdőségek növekedéséhez járulna hozzá, hanem hozzájárulna az élőhelyek sokszínűségéhez is.
Konfliktusok és lehetőségek
A farkasok visszatelepítésének gondolata nem új keletű. Európa számos országában – például Németországban, Franciaországban és Spanyolországban – már újra megjelentek ezek a nagyragadozók. Jelenleg Nyugat-Európában több mint 12 ezer farkas él, és néhány országban, például Hollandiában, a sűrűn lakott területeken is felbukkannak.
Ennek ellenére a visszatelepítés nem lenne konfliktusmentes. Az állattartók és vadászok részéről komoly ellenállásra lehet számítani, hiszen a farkasok potenciális veszélyt jelenthetnek a haszonállatokra, és befolyásolhatják a vadászati iparágat is. A kutatók szerint azonban megfelelő intézkedésekkel – például villanypásztorokkal, őrzőkutyákkal és az esetleges károk megtérítésére szolgáló kompenzációs rendszerek kidolgozásával – ezek a problémák kezelhetők lennének.
Megéri visszahozni a farkasokat?
A farkasok visszatérése nemcsak ökológiai, hanem gazdasági előnyökkel is járhat. A természetjárók és fotósok körében egyre népszerűbb ökoturizmus fellendülhet, ami munkahelyeket teremthet a helyi közösségek számára. Emellett csökkenhet a vadbalesetek száma és a szarvasok által terjesztett betegségek, például a Lyme-kór előfordulása is.
Bár a skót kutatás elsősorban a helyi viszonyokat vizsgálta, a tanulságok más országokra is érvényesek lehetnek. Magyarországon például az Északi-középhegységben és a Bükkben már többször is észleltek farkasokat, sőt vadkamerák is rögzítették jelenlétüket. A kérdés csupán az, hogy hajlandók vagyunk-e újra együtt élni ezekkel a különleges ragadozókkal, hogy segítsünk helyreállítani az ökoszisztémát.
Forrás: 24.hu
Indexkép: Shutterstock
