Sokan teszik fel mostanában a következő kérdéseket: pontosan mikor kell elkezdeni palántázni, a különböző növényeket milyen hőmérsékleten kell nevelni, milyen földbe érdemes vetni a magokat? Réthy Kati, agroökológus, gyakorló biokertész, a Magyar Agroökológiai Hálózat és a Magház Közösségi Hálózat tagja adta meg a válaszokat a greendex.hu-nak.

Miért érdemes palántázni? Milyen növényekkel érdemes próbálkozni?

A növények kontrollált helyen történő előnevelése, azaz a palántázás lehetőséget ad arra, hogy meghosszabbítsuk a termőszezont. A növények életének kezdetén mintegy lökést adunk a fejlődésüknek, aminek eredményeképpen nagyobb és biztosabb termést lehet elérni.

Azonban nem minden zöldséget érdemes előpalántázni. Bármilyen nagy a lelkesedésünk, fontos, hogy bizonyos növények palántázásával várjunk. Általában a paradicsomot, a paprikát, a padlizsánt palántázzuk, de meg lehet próbálni a lassú csírázású bazsalikom vagy a szintén nehezen csírázó hagymafélék palántázását is. A tökfélék beérnek enélkül a segítség nélkül is, esetükben a palántázással nagyobb termést vagy korábbi beérést érhetünk el.

Mikor kezdjünk palántázni, vagy már el is késtünk vele?

Egyes fajták palántázását már február végén meg lehetett kezdeni, de némelyikkel még várnunk kellett. Az egyes zöldségeknél nagyon fontos a különböző időzítés, amennyiben ezt nem vesszük figyelembe, el is pusztíthatjuk a palántáinkat.

Február végén általában paprikával és padlizsánnal kezdünk, mivel melegigényesek, szeretik a 25 fok környéki hőmérsékletet. A többivel azonban érdemes várnunk. A paradicsom palántázását március közepe után kezdjük el, de a tökfélékét és káposztafélékét elég március végére időzíteni.

Kerüljük a túl kötött ültetőközeget, inkább alkalmazzunk laza, tápanyagban közepesen gazdag földet – fotó: pixabay.com

Milyen hőmérsékleten kell csíráztatni a különböző növényeket?

A különböző növényeknek eltérő és egyedi igényeik vannak, amelyeket mindig figyelembe kell vennünk a siker elérése érdekében. Főleg a fény és a hőmérséklet a meghatározó. Melegebb hőmérsékleten (20–25 fokon) csírázik jól és gyorsan a paprika, a padlizsán, a bazsalikom, az egzotikusabb növények; ezért ezeket a fűtőtest fölé kell tenni vetés után. A paradicsom és a tökfélék is mehetnek oda, bár ők jól  boldogulnak 18–20 fokon is.

Soha ne rakjuk a fűtőtest fölé a káposztákat, a salátát, a hagymát, mert ezek jobban érzik magukat 10–15 fokon. Csírázás után 2 héttel már mehetnek is ki az üvegházba, ott még a mínusz 5 fokos éjszakákat is jól viselik.

Közvetlenül a csírázás után a növények érzékenyek, ekkor már tegyük el őket a fűtőtest közeléből, aztán ne változtassuk a helyüket! Ha az ablakban vannak, akkor figyeljünk a szellőztetésre, mert egy hidegebb huzat is ártalmas lehet a számukra.

Milyen talaj a legjobb?

Kerüljük a túl kötött ültetőközeget, inkább alkalmazzunk laza, tápanyagban közepesen gazdag földet. Jól lehet dolgozni a boltokban kapható jó minőségű virágföldekkel vagy palántázókeverékekkel. A föld feljavításához használhatunk házi, érett komposztot vagy tőzeget.

A perlit is előkerülhet, hiszen segít megtartani a nedvességet, csökkenthető a kiszáradás veszélye (50 liter földbe kb. 1–2 liter kerüljön). Vannak akik a friss, laza vakondtúrásra esküszik, amely a komposzttal összekeverve tökéletes, csak egy minimális gyomosodásra lesz hajlamos.


Természetes vagy mesterséges fény?

A legnagyobb kihívást a fény jelenti! Gyakori a palánták felnyurgulása azokon a helyeken, ahol csak kevés fényt kapnak, és azt is csak egy irányból. Mivel a növények törekednek a fény felé, ezért naponta kell őket forgatni. Az lenne a legjobb, ha olyan helyet találnánk nekik, ahol egyenletesen éri őket a fény. Ha ez nem lehetséges, akkor lelkiismeretesen forgassuk naponta őket!

Jóformán bármiben lehet palántázni

A palántázásra alkalmasak a kisebb ültetőcserepek, palántatálcák, de számos háztartási hulladékként számon tartott edényzet is megfelel, például a tejfölöspohár, a tetrapack doboz, a kávézacskó, a műanyag palack. A víz pangásának az elkerülése végett szurkáljuk ki az edények alját!

Mivel a paradicsom-, a paprika-, a padlizsán-, az uborka– és a cukkinipalántákat viszonylag hosszú ideig neveljük, ezért tejfölöspohárnál kisebb edényt semmiképpen se használjunk, mert nem fog elférni benne a gyökérzet! Az is lényeges, hogy 1-2 tőnél több ne maradjon kelés után egy cserépben!

Gondoskodjunk a jelölésről, címkézésről is, amire a papír nem alkalmas, mert átnedvesedik és elmosódik.

palánt

Gyakori a palánták felnyurgulása azokon a helyeken, ahol csak kevés fényt kapnak, és azt is csak egy irányból – fotó: pixabay.com

Mi az a pikírozás?

A pikírozással vagy más néven tűzdeléssel a csoportosan vetett töveket darabonként szétültetjük. Ebbe lehetőleg csak akkor fogjunk bele, amikor már a szikleveleken kívül a rendes levelek is megjelentek!

A palántákat gyökerestül kiemeljük, majd az új cserépben egy pálcikával lyukat fúrunk, oda óvatosan beültetjük a kis növényt, majd meglocsoljuk. A módszer jól működik a paprikánál, a paradicsomnál, a padlizsánnál, esetleg a káposztaféléknél.

Van, amikor nem a palántanevelés a legjobb módszer

Vannak olyan növények, amelyek szaporítása nem palántázással a legjobb. Például ilyen az  édesburgonya, amit a legjobb tőről gyökereztetni.

Indexkép: pixabay.com