Sok szakmai beszélgetésben csupán a mikotoxinról esik szó, mint fő problémáról a kukorica termesztése során, és az őket termelő penészgombákról pedig alig vagy egyáltalán nem. Pedig, ha végiggondoljuk, nem esünk a tyúk vagy a tojás esetébe, hiszen penészgomba nélkül nincsen mikotoxin sem, így a fő hangsúlyt rájuk, az ellenük való védekezésre kellene helyeznünk.

A mikotoxinok a fonalasgombák másodlagos anyagcseretermékei, amelyeket a gomba nem termel csak akkor, amikor stresszhelyzetbe kerül. A másodlagos anyagcseretermékek közül számos magas biológiai aktivitással rendelkezik, így a mikotoxinok is, ezért okoznak a fogyasztó szervezetekben – legyen az ember vagy állat, – esetenként akár súlyos mikotoxikózisokat.

A világ kukoricatermésének mikotoxin monitorozása azt mutatja, hogy a legnagyobb problémát a kukoricaszemtermésben a különböző fuzárium és aszpergillus fajok által termelt mikotoxinok okozzák. A melegebb, szárazabb időjárási körülmények között pedig inkább az aszpergilluszok által termelt aflatoxin a jelentős.

Az alfatoxin egy gyűjtőcsoport; nem csak egyféle aflatoxint ismerünk. Az aflatoxinok csoportosítása történhet egyrészt a fluoreszcens tulajdonságaik alapján (B-blue, kék; G-green, zöld) és kémiai szerkezetük alapján (1 vagy 2). A legjelentősebbnek ítélt aflatoxin a B1, az egyes terményekben, termékekben előforduló határértékek is erre a típusra vonatkoznak. Külön említést érdemel az M1, amelyet a tejben mérhetünk, és amely a haszonállat metabolizmusa révén alakul át a B1 mikotoxinból.

toxinos kukorica

A növényvédelem oldaláról az integrált növényvédelmi szemlélet alkalmazása elengedhetetlen – fotó: Kukorica Kör Egyesület

A tavalyi évben a kukorica fenológiájának közepétől, július elejétől adódtak olyan időjárási körülmények, amelyek kedveztek az alapvetően szubtrópusi eredetű aszpergillusz fertőzésének, és az aflatoxin termelésének. Az aszpergillusz számos más, fontos növénybetegség mellett egy úgynevezett diszpozíciós betegség, ami azt jelenti, hogy a növényeket gyengült állapotban betegíti meg.

Ez a gyengült állapot alakult ki a 2024-es termesztési évben a kukoricában is, hiszen az ország egyes területein akár 2 hónapig sem hullott csapadék, és a növényeket a magas hőmérséklet és a magas UV-sugárzás is gyengítette. Így tudott kialakulni az a gyengült növényállomány, ami áldozatul esett ennek a diszpozíciós betegségnek.

A kérdés egyből adódik, hogy mit tehettek volna a gazdálkodók a tavalyi évben, hogy kicselezzék, megelőzzék az aszpergillusz fertőzésének kialakulását. A kérésre a válasz nehéz, mert a gyengült állapotot előidéző időjárási feltételeket a gazdálkodó nem, vagy alig tudja befolyásolni.

A növényvédelem oldaláról az integrált növényvédelmi szemlélet alkalmazása elengedhetetlen a mikotoxin termelő gombák megelőzésének esetében is, bár a lehetőségek limitáltak. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy egy-egy technológiai elem tökéletes kivitelezése nem fog elegendő védelmet adni ezen kórokozók ellen. Együttesen, minden alappillért erősíteni kell a gazdálkodásban.


A genetikai védelem a mikotoxin termelő gombák ellen nem megoldott, hiszen rezisztens fajtákkal, hibridekkel egyelőre még nem rendelkezünk, de mégis érdemes kevésbé fogékony genetikát választani.

Az agrotechnika, mint második alappillér is fontos, a jó növényi kondíció, a megfelelő talajállapot biztosítása, a fertőzött növényi maradványok felületről történő eltávolítása (forgatásos talajművelés, szárbontás az ivaros képletek gyérítésére), tápanyag-utánpótlás, stb.

A biológiai védelem lehetőségeit érdemes minél jobban kihasználni, legyenek azok antagonisták, vagy a növényi növekedést serkentő anyagok, mind ahhoz járulnak hozzá, hogy a növény ne legyen diszpozíciós állapotba.

A kémiai védekezés esetén érdemes megfontolni a fungicides védelmet, és nem hagyható figyelmen kívül a rovarkártevők (gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly) elleni védelem sem, hiszen ezek a károsítók utat nyitnak a penészek fertőzésének.

A penészgombák a talajban, akár szaprotrófként is át tudnak telelni, akkor is, amikor a gazdanövényünk nincsen a területen jelen, ezért nagyon fontos, hogy kiemelte, minden alappillért vegyünk számításban a védelem során.

A feladat; a mikotoxin termelő gombák elleni védekezés, a fertőzés megelőzése nehéz, de nem hagyható ki, hiszen, ha nincsen gomba, nincsen mikotoxin sem a terményben.

Forrás: Kukorica Kör Egyesület

Indexkép: pixabay.com