Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az EU Bizottság kérésére felmérést végzett a kéknyelv-betegség gyökeres felszámolásának lehetséges módjairól – olvashatjuk a farminguk.com hírportálon.
Szerencsére a fertőzések Magyarországon csak viszonylag enyhe lefolyásúak és területileg korlátozottak voltak, de néhány szomszédos országban, többek között Romániában és Szerbiában csak nagy erőkkel és költséggel sikerült azokat megfékezni.A betegség nemcsak a megbetegedett állatok fejlődésének visszavetése, illetve elhullása révén okoz kárt, hanem a normális állatkereskedelem fékezésével is. A potenciális vásárlók ugyanis a fertőzött körzetekből – a vírus behurcolásától tartva – inkább egyáltalán nem vásárolnak élőállatokat.
A betegség a velünk szomszédos országokban is komoly károkat okozott – fotó: Shutterstock
Az EFSA felmérése megállapította, hogy a felszámolás egy nagyon bonyolult feladat, amihez egy legalább ötéves, nagy területeket átfogó védőoltási programra lenne szükség. A védekezést megnehezíti, és annak költségeit számottevően megnöveli, hogy a kezelést követően még el kellene végezni a nyomokban fennmaradt kórokozók felderítését és felszámolását. Ennek hiányában ugyanis újabb fertőzési gócok keletkezhetnek. Sőt, mivel a kórokozót törpeszúnyogok terjesztik, az enyhébb klímájú (mediterrán) körzetekben az újrafertőzés veszélye folyamatosan fennáll.
Az újszülött állatokat az anyaállattól kapott antitestek mintegy három hónapon keresztül megvédik a fertőzéstől, de ugyanezek az antitestek esetleg hatástalanná tehetik a védőoltást. Amennyiben a védőoltási programot nem sikerül végrehajtani, akkor védekezési lehetőségként a folyamatos megfigyelés és a beteg állatok azonnali kezelése, illetve elszigetelése marad.
