Statisztikai adatok szerint Európában évente mintegy fél százalékkal csökken a mezőgazdaságilag hasznosítható termőföldek aránya az összes megművelhető területhez viszonyítva. Ez csaknem akkora zsugorodást jelent, mint amennyi Magyarország egész mezőgazdasági területe, azaz 4 millió hektár.

Ez jelentős veszteségnek számít, amelynek az egyik oka nem más, mint az, hogy az emberi hasznosítás a mezőgazdasági területek rovására történik: jobb esetben a korábbi termőföldből lakossági övezet lesz, vagy más esetben napelemparkká, ipari parkká válnak ezen területek – írja a novenyvedoszer.hu.

Ez azonban azzal járhat, hogy egyre kevesebb lesz az élelmiszerek termelésére alkalmas terület, és a kieső mennyiséget harmadik országokból kell majd pótolni, ahol azonban nem olyan szigorúak a szabályok.

aszály

Egyre csökken a termőterület – fotó: pixabay.com

Jogosan a kérdés, hogy ha az átalakuló európai területeknek a száma folyamatosan emelkedik,  akkor mit lehet tenni? A szabadon hagyott, de még felhasználható területeknek a kimutatása szakmai feladat, amivel foglalkozni kell. Ezt teszi a GeoAdat Szolgáltató Kft., az általuk kidolgozott műholdas megfigyelési programjukkal, amivel nyomon követik, hogy a világ különböző területein milyen mértékben csökkent, vagy változott a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya.

A novenyvedoszer.hu Hargitai Péter ügyvezető igazgatóval készített interjút, amelyben a szakember elmondta, hogy már havi bontásban lehet kimutatni, hogy a világ egyes területein milyen mértékben csökkent, vagy változott a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya. Hozzátette: „ez első hallásra nem tűnik izgalmasnak, de vannak országok, ahol a viharok és egyéb szélsőségek miatt teljesen kiesnek a művelésből területek".

"Az emberiség lélekszámának növekedése miatt is szorulnak ki a termelésből termőföldek, de további két okot is figyelembe kell venni: a klímaváltozást, ami tovább csökkenti a hasznosítható mezőgazdasági területeket – ez különösen a fejlődő országokra jellemző. A másik ok az, hogy az utóbbi években felerősödtek a polgárháborús események – például a szomszédunkban –, ami miatt mind Oroszországban, mind pedig Ukrajnában jelentős terület esett ki a gazdálkodásból. Ugyanezek az okok állnak fenn Afrikában és részben Ázsiában is, ahol azért marad abba a termelés, mert elüldözik a termelőket a földjükről. Ezeknek a kezelése hosszú időt vesz igénybe, és amíg ez megoldódik, a kiesett termelést pótolni kellene" – fogalmazott hangoztatta Hargitai Péter.

Vannak területek, ahol az éghajlat, vagy pedig a gazdasági fejlettség nem teszi lehetővé, hogy egyik szezonról a másikra tartalékot képezzenek. Már egyetlen szezon kiesésekor is komoly néptömegekről kell gondoskodni.

A cég konkrét országokat is vizsgál: legutóbb tesztelték  Vietnámot, Malit és Magyarországot is. Maliban például nagyon komoly területek estek ki a szárazság miatt, és az újratermelés érdekében egy egész szezont kellett várni. Ott nincs semmiféle terménytárolási lehetőség, nincs hely, ahol az előző évi termést biztonságban el lehetne helyezni. A cég fejlesztésével havi szinten lehet ki lehet mutatni a termőhelyek átalakulását, kiesését, a jövőbeni hasznosításának az irányát.

"Az érdeklődés óriási, például a segélyszervezetek számára fontos, hogy rövid távon hová irányítsák a segélyeket, hosszabb távon pedig hogyan lehetne az újabb termelés feltételeit megteremteni -tette hozzá az ügyvezető igazgató, aki szerint Európán belül először tudatosítani kell, hogy ezek tényleg hasznosítható területek, ebben az agrárpolitikának van szerepe a gazdálkodók felé, mert ha lehetőséget kapnak egy szabad terület újrahasznosítására, akkor azzal bizonyára szeretnének élni. Ebben állami segítség és iránymutatás kell a kieső területek pótlására. Például egy felhagyott árvízi területen nem elsődleges cél az étkezési búza termesztése, de kiválóan alkalmas lehet takarmánynövények termesztésére" – mondta az ügyvezető igazgató.

"Nemzetgazdasági szempontból uniós szintű, szabályozott támogatási rendszer alakítható ki, amellyel megfelelhetnek a gazdálkodási körülményeknek a használaton kívüli termőföldek. Nem csak legelőként, hanem a termelésbe bevonva érdemes ezekre tekinteni. Ez csak szervezetten lehetséges a szakember szerint, hiszen nem arról van szó, hogy a gazdálkodó elfoglaljon egy területet és kezdje meg a termelést" – tette hozzá Hargitai Péter.

Indexkép: pixabay.com