Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben az Állategészségügyi Világszervezet által az állatok esetében alkalmazott antimikrobiális szerek globális felhasználásáról közzétett jelentés eredményeit összegzik, valamint az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem terén tapasztalható pozitív előrelépésekre hívják fel a figyelmet – írja a nak.hu.
Az emberi egészség szempontjából kritikus fontosságúnak tekintett antimikrobiális szerek felhasználása is csökkent – fotó: pixabay.com
Folyamatos erőfeszítéseket tesznek az antibiotikumok felhasználásának csökkentése érdekében
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) a közelmúltban egy mérföldkőnek számító jelentést tett közzé, amely bíztató előrelépést mutat az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben. Az új elemzés szerint három év alatt 13%-kal csökkent az állatok esetében alkalmazott antimikrobiális szerek globális felhasználása, ami jelentős elmozdulást jelent ezen kritikus fontosságú gyógyszerek hatékonyságának megőrzésére irányuló folyamatos erőfeszítések terén.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az antimikrobiális készítmények, például az antibiotikumok megnyitották az utat az emberek és állatok jobb élet- és tartási körülményeinek megteremtése előtt, megvédve őket a súlyos fertőzésektől és az esetlegesen ebből fakadó elhalálozástól, elhullástól. Napjainkban azonban ezek az életmentő gyógyszerek a különböző ágazatokban történő helytelen és túlzott használatuk következtében veszítenek hatékonyságukból, ami úgynevezett antimikrobiális rezisztenciát (AMR) okoz.
A WOAH 2015 óta gyűjt információkat az állatok esetében alkalmazott antimikrobiális szerek használatáról és minden évben jelentést tesz közzé arról. Ezekből a jelentésekből világosan látszik, hogy az állategészségügyi ágazatban folyamatosan erőfeszítéseket tesznek világszerte az antibiotikumok felhasználásának csökkentése érdekében. A legutóbbi jelentés azt is kimutatta, hogy az emberi egészség szempontjából kritikus fontosságúnak tekintett antimikrobiális szerek felhasználása is csökkent.
Az új elemzés szerint három év alatt 13%-kal csökkent az állatok esetében alkalmazott antimikrobiális szerek globális felhasználása – fotó: freepik.com
Dr. Javier Yugueros-Marcos-szal, az Antimikrobiális Rezisztencia és Állatgyógyászati Termékek Osztályának vezetőjével készítettek interjút a WOAH intézkedéseiről és az állatgyógyászatban alkalmazott antibiotikumok felhasználásának csökkentéséről.
Dr. Yugueros-Marcos, mit gondol, miért csökkent az antibiotikumok felhasználása?
– Nem elemeztük ennek a tendenciának a kiváltó okát, feltételezve, hogy azt nem tudjuk egyetlen okra visszavezetni. Az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó globális stratégiánk négy cselekvési pilléren nyugszik: a tudatosság növelése és a felvilágosító tevékenység fokozása, a felügyelet és a kutatás megerősítése, a felelősségteljes kormányzás és a kapacitásépítés támogatása, valamint a nemzetközi szabványaink végrehajtásának ösztönzése. Tagországainkkal 2016 óta dolgozunk együtt a kitűzött célok megvalósításán és valószínűleg mindezen globális, regionális és nemzeti szintű intézkedések kombinációja az oka annak, hogy ez a csökkenés bekövetkezett.
Néhány megállapítás:
- Tagországaink mintegy 60%-a végrehajtott az állategészségügyi ágazatban egy nemzeti cselekvési tervet az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében. Ez háromszor magasabb érték, mint 2016-ban volt, amikor elindult az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó globális cselekvési terv megvalósítása, amely többek között az antimikrobiális szerek használatának csökkentését tűzte ki célul valamennyi ágazatban. Így a konkrét szabályozások meghatározása erőteljesen befolyásolhatta ezt az elért eredményt.
- Két olyan régió van, ahol a felügyeleti rendszerek kiforrottabbak és a csökkenés az elmúlt néhány évben kiegyensúlyozott volt, ezek a térségek Európa és Ázsia.
Európában az uniós tagállamok és a nem uniós országok több mint 70%-a jelentett a 2017-2019 közötti időszakra vonatkozó olyan adatokat, amelyek szerint az állatoknál alkalmazott antimikrobiális szerek használata csökkent. Ezen országok közül sokan már több mint egy évtizede nyomon követik a felhasznált antimikrobiális szerek mennyiségét, elemzik adataikat és értékes jelentéseket készítenek, amelyek alapján az antimikrobiális szerek felhasználásával kapcsolatos döntéseik meghozhatók. Ezen túlmenően ezen országok többsége részt vesz az ESVAC projektben is, amelynek eredményeképp nemzeti szintű adatok alapján kaphatunk átfogó áttekintést ezen a területen az EU-ról.
A 2019 évi adatokat elemző jelentésben a következőket állapították meg: "Abban a 25 országban, amelyek 2011. és 2020. között minden évre vonatkozóan értékesítési adatokat szolgáltattak az ESVAC-nak összességében 43,2%-os (mg/PCU) csökkenés következett be az értékesítésben", ami összhangban van a WOAH-tól kapott adatokkal. (Megjegyzés: a 2021-es ESVAC-jelentés 47%-os csökkenést mutat ezen országok esetében)"
Európához hasonlóan Ázsiában is a 2017-2019. között adatokat szolgáltató országok több mint 70%-a számolt be az állatok esetében alkalmazott antimikrobiális szerek használatának csökkenéséről. Ezen országok többsége akkor kezdte meg az adatgyűjtést, amikor 2015-ben elindult az ANIMUSE, amely egy globális adatbázis az állatok kezelésére szánt antimikrobiális szerek felhasználásáról és mintegy nyolc éve már folyamatosan gyűjtik az adatokat és finomítják adatgyűjtési rendszereiket. Van még tennivaló, de azt látható, hogy ezek az országok nemzeti jelentéseket készítenek, elemzik adataikat és igyekeznek az adatelemzéseiket hatékonyan felhasználni a döntéshozatal során.
Más régiókban, például Afrikában és Amerikában néhány országban az tapasztalható, hogy csökken a felhasznált antimikrobiális szerek mennyisége. Ez azt jelezheti, hogy a WOAH-nak küldött jelentéseik alapján hozták meg a döntéseket. Az adatok azonban jelenleg még nem teljesen rendezettek, azok folyamatosan konszolidálódnak, az adatbázisok teljesebbé válnak, ahogyan az egyes országok adatgyűjtési rendszerei fejlődnek, megszilárdulnak.
Emellett elmondható, hogy tovább erősítik a tudatosságnövelő kampányaikat, amint azt az AMR-ről szóló megújított weboldaluk is mutatja, amely internetes portálon a szakemberek és az aggódó lakosság számára készült anyagok egyaránt megtalálhatóak.
Fentieken túl továbbra is szorosan együttműködnek a tagországokkal az adatok elemzésére és a döntéshozatalra vonatkozó technikai kapacitások kiépítése érdekében és a legfőbb partnereikkel – a FAO-val, az UNEP-el és a WHO-val – folytatott folyamatos párbeszéd és eszmecsere során folyamatosan fejlesztik nemzetközi szabványaikat a ”One Health”, azaz az "Egy egészség" megközelítés megvalósítása érdekében.
Amint azt már korábban is említésre került, mindez tehát nem egyetlen intézkedés következménye, hanem az állategészségügyi szektor valamennyi kulcsfontosságú szereplőjével folytatott következetes párbeszéd eredménye. Az ANIMUSE adatbázison keresztül összegyűjtött adatok jól bizonyítják az ágazat hajlandóságát az antimikrobiális rezisztencia, mint globális fenyegetés megfékezésére. Még nem érték el az antimikrobiális szerek felelős használatának optimális szintjét, de ezek a számadatok minden szereplőt arra ösztönöznek, hogy folytassák a már megkezdett munkát és haladjanak előre.
.jpg)
Az állatok kezelésére szánt antimikrobiális szerek felhasználásáról és mintegy nyolc éve már folyamatosan gyűjtik az adatokat és finomítják adatgyűjtési rendszereiket – fotó: freepik.com
Segíthet-e a vakcinázás az antibiotikum-felhasználásnak az állattenyésztésben történő további csökkentésében?
"A válasz egyszerű és világos: Igen, határozottan. Egy teljes cikket tudnánk készíteni csak erről a témáról, de hadd emeljek ki csak három példát e területen" – mondta Yugueros-Marcos.
Első példa:
– Bár ez valószínűleg nem tartozik a cikk tárgykörébe, szeretném az egyik legkiemelkedőbb példával kezdeni egy olyan ágazatban, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak az állategészségügy tárgyalásakor: a víziállatokkal. A 80-as években és a 90-es évek elején Norvégiában az antimikrobiális szerek használata nagyon magas volt a tenyésztett atlanti-óceáni lazacoknál, mivel az állományokban gyakran előfordult az úgynevezett hidegvízi vibriózis (Vibrio salmonicida) és a furunkulózis (Aeromonas salmonicida) betegség. Ennek a fenntarthatatlan helyzetnek a kezelése érdekében a gyártók és a kormány által indított kezdeményezések, valamint a tudományos kutatások és fejlesztések, mint közös erőfeszítések vezettek az említett betegségek elleni vakcinák kifejlesztéséhez. Ezen intézkedések végrehajtása az alkalmazott fejlettebb egészségügyi menedzsmenttel együtt az antimikrobiális szerek használatának drasztikus csökkenését eredményezte: az 1987-es 876 mg/kg-os csúcsértékről 2020-ra 0,15 mg/kg-ra csökkent a felhasználás mértéke, ami több mint 95%-os csökkenést jelent (további részletek megtalálhatók: hivatalos Norvég jelentés 22. oldal, 8. ábra).
Második példa:
– Valószínűleg közelebb áll a cikk témájához, ezért szeretném kiemelni a keleti parti láz esetét is, amely egy, a kullancsok által terjesztett protozoás betegség, ami a borjak elhullásának egyik fő oka Kelet- és Dél-Afrika nagy kiterjedésű régióiban. Ez, a Science című tudományos folyóiratban 2016-ban közzétett jelentés a vakcinázási stratégiák elfogadásának és végrehajtásának pozitív hatásait mutatja be. A tanulmány az antimikrobiális szerek használatának csökkentéséből, az állatállományokban tapasztalt elhullási arány mérséklődéséből, valamint a tejtermelés növekedéséből származó előnyökre világít rá. Egy olyan régióban, ahol a lakosság 75%-a kisüzemi gazdálkodást folytat és a háztartások 80%-a közvetlen bevételhez jut az állattartásból a keleti parti láz elleni védőoltásnak köszönhető többletbevétel lehetővé tette, hogy javítsanak a gyermekek oktatásának színvonalán és emelkedjen a vásárolt élelmiszerek esetében a minőség.
Az oltás csökkentette az antimikrobiális szerek használatát és hozzájárult a 17 fenntartható fejlődési cél közül legalább 5 eléréséhez (például a szegénység és az éhínség elleni küzdelem, a minőségi oktatás, a szárazföldön való élet és a nemek közötti egyenlőség feltételeinek megteremtése). Inspiráló olvasmány, ajánlom, ha még nem olvasta – hangsúlyozta Dr. Yugueros-Marcos.
Harmadik példa:
– A harmadik és egyben utolsó példa, amelyet ki szeretnék emelni, amikor is az antibiotikum-használat 67%-kal esett vissza azon sertéshizlaló farmokon, ahol a Porcine CircoVirus 2-es típusú (PCV-2) vakcinákat használták. Az erről szóló, 2016-ban közzétett tanulmány itt érhető el. Elsősorban azért választottam ezt az oltóanyagot, mert ez teszi teljessé a baktérium-, parazita- és vírusvakcinák sorozatát. A hagyományos paradigma az, hogy a vakcinákat olyan ágensek ellen kell kifejleszteni, mint például a baktériumok, mely uralkodó elmélet az antibiotikus készítmények előállításához vezet. Az antibiotikum-felhasználás azonban a baktériumokon kívüli, egyéb fertőző kórokozók elleni vakcinázással is csökkenthető, mivel ezáltal javíthatók az állatok egészségi állapota, csökkentve ezzel a megelőzési célú antibiotikum-használat szükségességét.
E tekintetben érdemes megemlíteni a WOAH 2015-ben és 2018-ban közzétett két jelentését, amelyek prioritásként kezelik azokat az állatbetegségeket, amik esetében a vakcinák alkalmazása csökkentheti az antimikrobiális szerek használatát az állatok esetében. A vakcinázás az állategészségügyben még mindig nem előírt norma és jelenleg azon dolgozunk és azt szorgalmazzuk, hogy erősödjön a kutatást és a fejlesztést ezen a területen, amely valahogy az utóbbi időben alul finanszírozottá vált. Az R&D AMR Hub által 2021-ben készített jelentés szerint az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos K+F-befektetések kevesebb mint 10%-át fordítják az állategészségügyre. Tekintettel az érintett állatfajok és az általunk lefedett betegségek széles spektrumára ez a beruházási arány nem elegendő az eredmények sikeres eléréséhez és az állatok esetében alkalmazandó vakcinázási stratégiák hatékony végrehajtásához.
Remélem, ezek a sorok meggyőzték Önöket a korábbi, rövid válaszom helytállóságáról. Igen, mindenképp segíthet a vakcinázás az antibiotikum-felhasználás további csökkentésében az állattenyésztésben! – mondta a szakember.
A vakcinázás az állategészségügyben még mindig nem előírt norma – fotó: pixabay.com
Az állattenyésztés az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának fő forrása?
Az antimikrobiális rezisztenciát övező egyik leggyakoribb tévhit motiválhatja a kérdését: "Több antimikrobiális szert használnak állatoknál, mint embereknél."
Az igazság az, hogy sokkal több állat él a Földön, mint ember. Az állatok teljes testtömege jóval nagyobb, mint az embereké. Logikus tehát, hogy az állatok kezelésére felhasznált antimikrobiális szerek összmennyisége meghaladja az emberek esetében alkalmazott szerek mennyiségét.
Ha azonban össze szeretnénk hasonlítani az antimikrobiális szerek állatok és emberek esetében történő felhasználását, akkor úgynevezett összehasonlítható mutatót kell használnunk, a teljes tömeg helyett a biomasszát kell használni referenciapontként. Ma mindössze csak néhány ország alkalmazza ezt a módszert a valós, korrekt becslések elkészítéséhez. Továbbá egyes esetben megfigyelhetjük, hogy az antimikrobiális szerek mg/kg-ban kifejezett felhasználás értéke az embereknél magasabb, mint az állatoknál – olvasható a nak.hu cikkében.
Az antibiotikum-felhasználás azonban a baktériumokon kívüli, egyéb fertőző kórokozók elleni vakcinázással is csökkenthető – fotó: pixabay.com
Fentieken túlmenően azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az antimikrobiális rezisztencia a véletlenszerű mutációk és a természetes szelekció által vezérelt jelenség. Egyes baktériumok genetikai anyagot is megoszthatnak más baktériumokkal, növelve a rezisztencia terjedését a baktériumpopulációkban, az emberekben, az állatokban, a növényekben és a környezetben egyaránt.
Az antimikrobiális szerek helytelen használata nagymértékben felgyorsítja az antimikrobiális rezisztenciát, mivel ezek szelekciós nyomást gyakorolhatnak a rezisztencia-tulajdonságokkal rendelkező baktériumokra a túlélés és a fejlődés érdekében.
Mivel az antimikrobiális szereket embereknél, állatoknál és növényeknél egyaránt használják az antimikrobiális rezisztencia kialakulása nem tulajdonítható egyetlen ágazatnak. Ez egy ágazatokon átívelő, "Egy egészség"-gel kapcsolatos kérdés, amely mindannyiunkat érint. Mivel az emberek, az állatok és a növények egészsége összekapcsolódik, így a megoldásoknak is a több ágazatot átfogó, multiszektoriális együttműködésekből kell származniuk.
A WOAH négyoldalú partnerségben együttműködve jelenleg is azon dolgozik, hogy az integrált elemzés gyakorlatát világszerte elterjessze. Ez lehetővé teszi a kormányok számára, hogy ágazatokon átívelő, tényeken alapuló döntéseket hozzanak és szükség esetén az antimikrobiális szerek felelősségteljesebb felhasználásának elősegítése érdekében forrásokat rendeljenek az érintett területekhez, például vakcinázási kampányokhoz, a biológiai biztonság javítását elősegítő intézkedésekhez, a kitörések kezelését, megelőzését és ellenőrzését biztosító stratégiák kidolgozásához.
Forrás: ELV – WOAH reports – Consistent decrease in microbial use in animals globally
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
