Állategészségügy

.Melcsi.

2024. június 25., szerda 12:03

BVV Veletrhy Brno-TECHAGRO 2012 Komoly rendezvénynek tűnik!!! 2012.március 31- április 4. Brno-Csehország A brnói mezőgazdasági gépkiállításon technológiák, gépek, alkatrészek és haszonállatok töltik meg a kiállítási csarnokokat, és a szabad területeket is! A 12. alkalommal megrendezett TECHAGRO ( mg.-i gépek és berendezések szakvására), a SILVA REGINA (erdészeti és vadászati vásár) és az ANIMAL VETEX (állategészségügyi és állattenyésztési vásár) alkotta vásárhármast egészíti ki a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás megújuló energiaforrásainak szakvására, a BIOMASSZA. Az előző rendezvényen, 2010-ben 23 országból, 705 kiállító mutatkozott be a 40 országot képviselő több mint 105 000 látogató előtt. Magyar kiállítók Brnóban: idén a Farmgép, az IKR, a Linamar, az OMIKRON, az Optigép és a Vogel-NOOT jelenik meg. További információ: www.bdexpo.hu/techagro

Mf-es

2014. október 15., csütörtök 11:43

A napi fejadagban etetett takarmányoknak az állat létfenntartását és termelését kell megfelelő mennyiségű és minőségű táplálóanyaggal kielégíteni. A létfenntartás táplálóanyag igénye extenzív viszonyok mellett is kielégíthető például konyhai hulladékra, zöldtakarmányokra illetve szénára alapozva, de az intenzív - egyúttal gazdaságos - hústermelés igényei ennél nagyobbak. Az intenzív termelés szükséglete általában iparilag előállított nyúltápokkal biztosítható. A takarmányok energiatartalma 9,2 - 13,4 MJ emészthető energia /kg határok közé kell hogy essen. Ezen belül az emésztőszervi problémák elkerülése érdekében a tápok rosttartalma 13-15 %, szoptató anyáknál 10-11 % közé essen. A növendék állatok fehérje igénye 15-16 %, szoptató anyáknak ennél 2-3 %-al több szükséges. A nyulak zsír igénye alacsony 3-4 %. Ennél nagyobb mennyiség csak energiapótlás céljából lehet szükséges. Ezek mellett gondoskodni kell a megfelelő ásványi anyag és vitamin ellátásról is. A gyakorlati takarmányozás során figyelembe kell venni, hogy 1 kg testtömeg többlet előállításához a nyúl 3,5 - 4 kg tápot igényel optimális tartási viszonyok és étvágy szerinti ( ad libitum ) takarmányozás mellett. A tartási körülmények közül kiemelt fontosságú az istálló hőmérséklete. A növendék és kifejlett nyulak számára optimális (un. komfort) hőmérsékleti tartomány 15-20 oC. Ez alatt a hőtermelés többlet energiát, ezzel többlet takarmányt igényel, míg lényegesen efölött (pl. nyári hőség) a nyulak étvágya (takarmányfelvétele) csökken, így a termelés intenzitása is mérséklődik. A nyúl "energiára evő" állatfaj. Ez azt jelenti, hogy alacsony energiatartalmú takarmányból lényegesen többet fogyaszt és teljes egészében felveszi a coecotroph (lágy) bélsarat koprofágia útján. Az igen koncentrált takarmányokból ugyanakkor csökken a felvétel és a koprofágia is mérsékeltebb lesz. Ez utóbbiban szerepe van a takarmány fehérjetartalmának is, a lágy bélsár ugyanis jelentős fehérje tartalommal rendelkezik. A nyulak táplálóanyag szükséglete négy kategóriában (létfenntartás, vemhes, növendék, szoptató) adható meg. Látható, hogy a szoptató nyúl igényli, a korábban már említett okok miatt a legkoncentráltabb takarmányt. Az igény tekintetében ezt követi a növendék, majd a vemhes nyulak illetve a csak létfenntartón tartott (üres) állat igénye. A tápokból az alábbi napi felvétellel számolhatunk: Növendék (4-11 hetes) 110 - 130 g/nap Kifejlett (11 hét fölött) 120 g/nap Anya (szoptató, 28 napig) 350 - 380 g/nap. A növendék, kifejlett és szoptató állatokat étvágy szerint takarmányozzuk, a bakok esetében az adagolt takarmányozás terjedt el. A takarmányozás szempontjából kritikus időszak a szilárd takarmányra való átállás - választás. Általánosságban elmondható, hogy a kisnyulak emésztő enzim rendszerének fejletlensége miatt a túl korai választás nem célravezető. A szopósnyulak általában 2-3 hetes korukban kezdenek el szilárd takarmányt is felvenni. A kisüzemi gyakorlatban a takarmányozás alapját a gabonafélék, korpa valamint tömegtakarmányok (zöld ill. széna) továbbá takarmány-, és sárgarépa képezik. Fontosabb nyúltakarmányok Legfontosabb a zab, amely korlátozás nélkül etethető. Az árpa és a cukorcirok a zab helyettesítője lehet. A búza etethető, de a tápba csak 10-20 %-ban keverhető. A kukoricát ritkán használják, miután keményítőjét a nyúl rosszul hasznosítja, de ennek ellenére erősen zsírképző hatású, a vágási minőséget rontja (20 - 30 %-ban keverhető). A rozs nehezen emészthető, szükség esetén 10 - 25 % bekeverhető. Szárított-répaszelet kedvező étrendi hatású 10 - 20 %-ban alkalmazható. A takarmányborsó, bár jó takarmány, de felfúvó hatású ezért legfeljebb 10 - 15 %-ban etethető. A fehér- virágú édes csillagfürt kedvező hatású ezért 30 % -ig szerepelhet a nyúltakarmányokban. Az extrahált napraforgódara jó fehérjeforrás, bekeverési arányát rosttartalma határozza meg (3-35 %). Az extrahált szójadara rosttartalma kisebb probléma 30 %-ig keverhető. A lucernaliszt a nyúltakarmányok egyik legfontosabb alapkomponense. Bekeverési arányát fehérje-, és rosttartalma határozza meg (20 - 60 %). Az állati eredetű fehérjeforrások (tejpor, hal-, hús-, vérliszt) 1 - 3 %-ban alkalmazhatók. A ballaszt pótlására szalmák alkalmazhatók elsősorban. A kisüzemi gyakorlatban alkalmazzák a kenyérhulladékot és a kenyérhéjat is, valamint a sör-, és almatörkölyt, ez utóbbiakat főleg szoptató anyáknak. Napi javasolt mennyiségük 20 - 80 g /állat. A zöldtakarmányok (akáclomb, fűfélék, kukorica, lucerna), a szénák (réti ill. lucerna) valamint a takarmány- és murokrépa esetében az alkalmazható mennyiséget az állat felvevő képessége szabja meg. Az etetés és itatás gyakorlata Az etetőkkel szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy rögzítettek, könnyen kezelhetők és fertőtleníthetők legyenek. Feltétel még, hogy a nyulak ne tudjanak belefeküdni, beleüríteni, a takarmánypazarlást (kikaparás) is meg kell akadályozni. Az etetésnek minden nap azonos időpontban kell történnie még étvágy szerinti takarmányozás esetében is. Az etetőkben visszamaradt takarmány szükség szerint eltávolítandó. Az etető mellett igen fontos a szénazseb is, mivel a szálastakarmányok etetése alapvető fontosságú. A szénazsebet az etetőn kívül jól kezelhető módon kell elhelyezni. Az etetés mellett az itatásra is gondot kell fordítani. A növendék állatok napi vízigénye 0,2-0,5 liter, az anyanyulaké 0,6-0,8 liter, a szoptatás alatt ennél valamivel több. Nagy víztartalmú takarmányok etetésekor az ivóvíz szükséglet felét a takarmány biztosíthatja, ivóvízről azonban ekkor is gondoskodni kell. A nyiltvízű itatók állategészségügyi és higiéniai szempontból kedvezőtlenek, önitató rendszerek alkalmazása a célravezető.

.Melcsi.

2014. október 15., csütörtök 11:43

Állati eredetű melléktermékek konferencia A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 2012. november 19. hétfőn "Állati eredetű melléktermékek" címmel konferenciát rendez. Helyszíne: Hotel Aréna, 1148 Budapest, Ifjúság útja 1-3. Az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás során a főtermék mellett számos termékként nem hasznosítható szerves anyag keletkezik. További jelentős szerves anyag forrásként jelentkeznek az áruházakban keletkező lejárt szavatosságú élelmiszerek. Ezeket néhányan hulladéknak, mások mellékterméknek tekintik. A jogalkalmazói felelősség ezen anyagok kezelése során megoszlik az állategészségügyi és a környezetvédelmi hatóság között. Ez az oka pl. az egymás melletti nyilvántartási szabályozásnak és a számos ellentmondásos szakmai álláspont kialakulásának. A konferencia célja, hogy rávilágítson a helyes jogalkalmazásra, az ellentmondásokra és ezzel elősegítse és megkönnyítse ezen iparágakban működő cégek számára a jogkövetést, és ezzel a biztonságos működést! A jogértelmező fórumra várjuk az állattenyésztésben és élelmiszeriparban működő cégek és hatóságok képviselőit. A rendezvény szakmai partnereként a rendezők nevében is szeretettel meghívjuk Önöket! Szervező Bizottság: Dr. Kiss Jenő, ATEVSZOLG Zrt. Simon Anita, BIOFILTER Zrt. Turcsán Szilvia, SZ & L Enviromental Consulting Kft. Székely Anna Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Szakmai Partnerek: Baromfi Terméktanács és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács További információ: Székely Anna szakmai főtanácsadó Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. Tel: +361 350 7274 Fax: +361 336 0393 Email: kszgysz@kszgysz.hu Web: www.kszgysz.hu

Zoli 63

2014. október 15., csütörtök 11:43

Állatjóléti felelős képzés! -----------Tisztelt Asszonyom / Uram! A kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó (ingyenes) állatjóléti felelős képzés indul, a NÉBiH Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. pályázatának keretében. Az első képzésről ami egyébként a 14. téma bővebb információ az alábbi linken található: http://www.nebih.gov.hu/content/htmlform?contentid=310900 A képzések után a NÉBiH honlapjára is kikerülnek majd a tananyagok a letölthető dokumentumok, így mindenki számára elérhetőek lesznek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott, ÁROP-2.2.16-2012-2012-0002 regisztrációs számú, „Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2.” című pályázatát a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetője támogatásra érdemesnek ítélte, mely döntéséről a MAG Zrt. – mint Közreműködő Szervezet – támogatói okiratot állított ki. A projekt teljes költségvetése 31.778.600.- Ft. Ennek köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a projekt keretében az alábbi 16 téma oktatását tervezi az általa készített tananyagok segítségével. Az oktatások nyilvánosak, azok minden érdeklődő számára ingyenesen hozzáférhetőek (a 12. és 13. téma kivételével). Az oktatásokra a megfelelő adatok megadásával lehet regisztrálni a fent megadott linken. A kurzusok várhatóan 2013. első negyedévében indulnak az alábbi témák vonatkozásában. FÖLDMŰVELÉSÜGYHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 1. téma A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiben, illetve annak igazolásában történő változások ismertetése és értelmezése, a „BÜHG kézikönyv”oktatása 2. téma A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésével és a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos kérdések elemzése. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételei ERDŐGAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 3. téma Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeinek ismertetése 4. téma Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályainak ismertetése ÁLLATTENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 5. téma A vágósertések vágás utáni minősítése és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolása 6. téma A vágóállatok vágás utáni minősítéséhez és kereskedelmi osztályba sorolásához kapcsolódó informatikai rendszer ismertetése ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 7. téma Az Élelmiszerlánc-törvény 2012. évi módosításainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében 8. téma A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeinek, vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint ezeken folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó előírásoknak és a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeinek ismertetése 9. téma A vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeinek ismertetése, valamint a Jó Higiéniai Gyakorlat Útmutató alkalmazásának elősegítése NÖVÉNY-, TALAJ- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET VÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 10. téma A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2012. évi módosításainak ismertetése 11. téma A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezelésének jogszabályi háttere 12. téma A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés jogszabályi háttere, a 2012. évi változások ismertetése 13. téma Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályai, illetve azok elfogadtatása a növény-egészségügyi ellenőrzések tükrében ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 14. téma Az állatok védelmének és kíméletének jogszabályi háttere, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai - állatvédelmi szakemberek (állatjóléti felelősök) képzése 15. téma A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok FELÜGYELETI DÍJHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSÜNK 16. téma Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályai

Anakin

2014. október 15., csütörtök 11:43

Értéke a zsírja és a szaporasága Kistermelők Lapja (2013/06. szám) Kónya Gergő 2013.07.01., hétfő, 11:04 A vietnámi csüngőhasú sertés az ázsiai sertésfajták sajátosságait hordozó, kisméretű, könnyen és nagymértékben zsírosodó sertésfajta. Lábai rövidek, háta hajlott. Orra rövid, pofája ráncos, fülei kicsinyek és felfelé állóak. Jellemző rá a nagy toka. Földig érő hasa oly nagy lehet, hogy már akadályozza a mozgásban. Farka egyenes, és bojtban végződik. Kifejlett kori súlya átlagosan 60 kg, de akár a 120 kg-ot is elérheti. Mérete és elzsírosodása nagyban függ a takarmányozástól. Színe többnyire egyszínű fekete, de akadnak feketetarkák is. A pöttyös, túlnyomóan vagy teljesen fehér és vörös egyedek más fajtába tartozó ősökről árulkodnak. Kanszag ellen herélés Az ivarzásában szezonalitás figyelhető meg, évente egyszer vagy kétszer fial. A vemhességi ideje és ivari ciklusának hossza a többi sertésével azonos, 115, illetve 21 nap. A vemhesség ideje, főképp idősebb korban, akár 140 napig is elhúzódhat. A kocával együtt tartott kan csak az első sikeres ugrásig hajt, aztán békén hagyja párját. A kan nem bántja a fias kocát és a malacokat sem. Ha a kan külön van tartva, akkor egy szezonon belül a második ivarzáskor célszerű búgatni a tűrési reflex kialakulása után 12-16 órával. A reflex során a koca tűri, hogy ráüljenek a hátára. Ha rátesszük a kezünket a hátára, akkor begörbíti. Az almok mérete igen változó, 2-15 malac születhet egyszerre. A nagyszámú almok gyakoribbak, kb. 10 malac felnevelésére számíthatunk kocánként és fialásonként. Az ivarérése a hússertésekhez viszonyítva hamarabb bekövetkezik, de a nagy alomszám miatt 8-10 hónapos kor előtt nem érdemes búgatni a koca egészsége érdekében. 7-8 pár szimmetrikusan elhelyeződő hibátlan csecsbimbója van. A rejtett heréjűség és sérv nem jellemző a fajtára. Ha mégis előfordulna, ezeket az egyedeket nem szabad tenyésztésbe venni, mert ezt örökítik. A herélést mindenképp el kell végezni. Hallottam olyan véleményt, hogy a fajta kanszagmentes, de nem érdemes kísérletezni. Mások szerint elviselhetetlen kanszaga van a húsának. A hússertéseknél a kanszag mértéke egyrészt egyedfüggő, másrészt vannak rá kevésbé és jobban érzékeny emberek is. Hideg ellen bőséges almozás A malacoknak kéthetes kortól lehet szilárd táplálékot adni. A választást 8-10 hetesen érdemes végezni. Alacsony húshozama és könnyű elzsírosodása miatt a zsírhasznosítású sertésekhez kell sorolnunk. Hallottam olyan sertéstartóról, aki azért tartott egy-egy vietnámit, hogy a hússertések alacsonyabb zsírtermelését így kompenzálja. Gyakorlatilag minden ehető dolgot elfogyaszt. A tenyésztésre szánt és tenyésztésbe vett kocák elhízását ajánlatos elkerülni, mert ez oka lehet az alacsony alomszámnak. Az elhízást magasabb rosttartalmú takarmányozással (zöldségek, fű) lehet kordában tartani. A gyümölcsök cukortartalmáról nem szabad elfeledkeznünk! Ezt a napi energia-felvételnél számításba kell vennünk. A kanoknál is nagyon oda kell figyelni az elhízásra, mert könnyen megeshet, hogy túlsúlyos kanunk egész egyszerűen képtelen lesz ugrani. Nem érdemes intenzíven takarmányozni, ezt termelésével nem tudja meghálálni. Másrészt hús-, és zsírminősége meg is kívánja a változatos, extenzív takarmányozást. Előnye szerény igényeiből adódik. Mi kiskorában adtunk neki kevés tápot, aztán kukoricát, búzát, zöldséghulladékot is kapott. Fontos, hogy mindig legyen előtte víz, mert a fajta sokat iszik. Gyenge pontja, hogy nem szereti a hideget. Ezt bőséges almozással tudjuk ellensúlyozni. Okos állat Lassan fejlődik, egyéves korában lesz vágásérett. 70-80 kilogrammosan érdemes levágni. Mi 1,5 éves korában vágtuk le. Megsajnáltuk, mert a nyári melegben az elhízás miatt alig kapott levegőt, és féltünk, hogy elpusztul. Súlyát 50 kg-ra becsültük, 30 l zsírt és néhány kg húst nyertünk belőle. Háta olyan széles volt, hogy vágáskor ki sem kellett támasztani az oldalát. Enélkül sem dőlt el. Vágásakor nehezen pusztul el, a miénk a lövést követően sokáig és egy átlag disznóhoz képest hangosabban visított. Úgy gondolom, ha sikerül kitapasztalnunk a helyes takarmányozását a fajtának, akkor valamivel kedvezőbb hús-zsír arányt érhetünk el. Húsa amilyen kevésnek, olyan ízletesnek bizonyult! Ahol alszik, ott szabályos fészket épít magának. A mi vietnámink faágakból alakított ki magának olyan fekhelyet, ahol a nagy hasa nem zavarta a pihenését. Ha van elég helye, akkor egy helyre piszkít. A többi állatot nem bántja. Mi a tyúkokkal együtt tartottuk, a kutya pedig a játszótársa lett. Az emberrel szemben bizalmatlan, de nem harcias. Nekünk nem sikerült kézhez szoktatni. Jött utánunk, de ha meg akartuk simogatni, elszaladt. Valószínűleg a fiatalkori emberhez szokás hiánya miatt alakult így. A sertés okos faj, így szoktatással a vietnámi is igen barátságos lehet. Nagy előnye a szaporaság A vietnámiból tenyésztették ki kísérleti célokra a törpesertést, de az is eléri a mintegy 50 kg súlyt kifejletten. Mindkét fajta alkalmas házikedvencnek. Tanításuk során a pozitív megerősítést lehet alkalmazni, a verés nem használ. A jutalomfalatokra kedvezően reagálnak. Elég okosak, élelemszerző viselkedésük erős, könnyen megtanulják kinyitni a hűtőt. Turkálási ösztönüket is ki kell elégíteniük. Nagyon türelmesnek kell lennünk, hogy jól nevelt házikedvenc váljon belőlük. Emellett könnyű félrenevelni őket. Élettartamuk várhatóan 12-20 év. Valamiféle egzotikus állat benyomását keltik kedvencként tartva, de állattenyésztőként az én véleményem az, hogy ehhez túl sokat kell velük foglalkozni, és a sertés nem való lakásba. A vietnámi népszerűségének valószínűleg határt szab hazánkban a mangalica, mely szintén zsírhasznosítású fajta, de nagyobbra nő, és ezért több élelmiszert lehet belőle előállítani. Ráadásul húsának és zsírjának a minősége nemzetközileg elismert. A vietnámi előnye viszont a mangalicával - de az európai hússertésekkel szemben is - a szaporasága. Ezenkívül még a mangalicánál is szerényebb igényű. Érdemes volna a vietnámi zsírjának zsírsavösszetételét és koleszterintartalmát megvizsgálni és összehasonlítani a mangalicával. Franciaországban vannak próbálkozások az európai, jó hústermelő fajták és a szapora, de gyenge hústermelő és rossz küllemű ázsiai fajtákból előállítani szaporább és jó hústermelő sertéseket. Az ázsiai tenyészállatimportnak viszont komoly állategészségügyi akadályai vannak. Hogy a háztájiban mennyire éri meg a zsírosabb, de szaporább hízó - értem ez alatt a keresztezéseket is - azt minden sertéstartónak magának kell mérlegelnie. Nekünk volt egy pietrain jellegű kocánk, amit 3 mázsásan levágtunk. Zsírja alig lett, de még szalonnát se tudtunk belőle hagyni. Ugyanez jellemző volt utódaira is. Akkor jól jött volna egy kis vietnámi zsírja a kolbászba. Süssünk-főzzünk zsírral! A fogyasztók a zsiradékot, ezen belül is az állati eredetűt nem tartják egészségesnek. Magas energiatartalmuk miatt a zsíroknak és olajoknak a nehéz fizikai munkát végzők étrendjében lehet nagyobb szerepe. Manapság a népesség nagy része nem végez ilyen munkát a fejlett országokban. Az állati zsiradéknak azonban van egy nagy előnye a növényi olajokkal szemben. Döntően telített zsírsavak alkotják, míg a növényi olajokban több a telítetlen. A telítetlen zsírsavaknak hő hatására könnyebben megváltozhat a térbeli szerkezetük, transz-zsírsavak keletkezhetnek belőlük. A telített zsírsavak hőstabilabbak. Az emberi és állati szervezet a transz-zsírsavakat képtelen bontani, és az egészségre gyakorolt hatásuk ismeretlen. Itt léphet be a képbe a vietnámi sertés - nem mellékesen igen ízletes zsírja! Én azt javaslom, ha lehet választani, hogy zsírral vagy olajjal süssünk-főzzünk, inkább a zsír mellett döntsünk. A zsírok koleszterintartalmától nem kell félnünk, mert azt az egészséges szervezet lebontja, és a táplálkozással a koleszterinszintünket csak igen kismértékben lehet befolyásolni. Ezenkívül a napi koleszterinigényünket a bevitt mennyiséggel nem tudjuk kielégíteni, az emberi szervezet sok energiát fordít a koleszterinszintézisre. Ez alapján azt kell mondanunk, hogy a zsírból származó koleszterin támogatja szervezetünket, mert kevesebb energiát kell fordítani a szintézisére. A „modern kultúrák" elszakadtak a természettől és az élelmiszer-előállítástól. Ahogy én látom, Európa-szerte kezd visszatérni a helyileg - akár saját fogyasztásra, akár eladásra - előállított élelmiszerek becsülete. A nagyüzemi állattenyésztés is egészséges élelmiszert állít elő, a kisüzemi vagy háztáji körülményekben azonban megfelelő tudás birtokában könnyebben meg lehet valósítani a legmagasabb minőségi kategóriájú élelmiszertermelést. Helyesen járunk el, ha az „az vagy, amit megeszel" mondáshoz tartjuk magunkat, és magas minőségű élelmiszert fogyasztunk. Ennek sokszor anyagi akadályai vannak, amit az igen szerény igényű vietnámi sertés tartásával és fogyasztásával jobb irányba tudunk billenteni. Kónya Gergő Állattenyésztő Msc. hallgató Kaposvári Egyetem A cikket a Kistermelők Lapja 2013/06. számában olvashatja.