Te is kávéval indítod a napod? Melyik ébreszt fel jobban? Az eszpresszó, vagy inkább egy cappuccino? Mit szólnál egy tejes kávéhoz, mondjuk hideg tejjel? Piszkosul megéri kipróbálni a "piszkos" kávét!
Ismerd meg a "piszkos" kávét
Eljött a presszókávé forradalma és éppen az egész világon készül megváltoztatni a fogyasztási szokásokat - tudjuk meg a vince.hu cikkéből. Az újdonság pedig Ázsiából származik, és ez a speciális kávé pillanatok alatt elterjedt a világon, az internetnek köszönhetően.
Sőt, ez a kávé azok számára is tartogat meglepetéseket, akik nincsenek oda a kávé ízéért. A dirty coffee, azaz „piszkos" kávé jéghideg tejből és forró presszókávéból készül, azonban van még benne egy kis csavar, ami teljesen elcsavarhatja a fejünket. Ez pedig nem más, mint hogy a kávét öntjük a tejre, így márványozott hatást kapunk. Fontos, hogy jéghideg, lehetőleg minél zsírosabb tejjel készüljön, melybe lassan és óvatosan kerül a forró presszókávé. Mivel a különböző textúrák kiegészítik egymást, az ital teljesen más ízélményt nyújt, mint a hagyományos tejeskávé.
A tejnek köszönhetően az új kávé sűrűvé és krémessé válik, sőt, akár tejszínnel is készíthető, így még lágyabb lesz. Általában nem csészében, hanem üvegpohárban szolgálják fel, kanál és szívószál nélkül, hiszen így marad tökéletes az íz és a látvány összhangja.
A "piszkos" kávé készítése nagyon egyszerű. Csepegtesd a tejbe a kávét, és ne fordítva! Fotó: Shutterstock
Az első korty során a forró presszókávé aromáját érezzük, majd ezt követi az édes, hideg tej. A kávé aromáját tehát remekül enyhíti a krémes tej, kinézete miatt pedig akár desszertként is fogyaszthatjuk. A "piszkos" kávé kiváló megoldást nyújt azok számára, akik az édesebb, gyengébb kávét szeretik. Ráadásul akár otthon is könnyedén elkészíthetjük.
Így készíts tökéletes „piszkos" kávét
A kávészakértők szerint nagyon fontos, hogy a kávét jó minőségű kávébabból készítsük, hiszen így lesz igazán intenzív az ízélmény. A legjobb, ha olyan kávébabot használunk, amely csokoládés vagy gyümölcsös jegyeket tartalmaz. Legjobb a hideg tejet egy lehűtött üvegpohárba önteni, majd óvatosan belecsepegtetni a kávét úgy, hogy az a tej felszínén maradjon.
De vajon mióta iszunk kávét?
Nem véletlen, hogy a víz után a kávé a legtöbbet fogyasztott ital a világon. De vajon honnan ered a kávézás rituáléja? Habár pontosan nem tudjuk, hol készítették az első csésze kávét, számos legenda kering róla, melyek némelyike egészen az Ószövetségig nyúlik vissza.
A legvalószínűbb, hogy a kávé őshazája az etiópiai Kaffa környéke, és innen ered a kávé neve is. A Coffea nemzetségen belül három olyan kávécserje is van, amelyet a kávé ital alapanyagként termesztenek. A legelterjedtebb a Coffea arabica, amely a világ kávétermésének nagy részét adja. A második a Coffea canephora, vagy ismertebb nevén robusta, a harmadik pedig a Coffea liberica, amelyik túl keserű főzetet ad, ezért kevésbé ismert és népszerű.
Az Etiópiában őshonos kávénövény tavasszal apró fehér virágokat hoz, majd apró bogyókat nevel, amelyek idővel zöldről feketés hüvelyre sötétednek. Ezek mindegyike két magot tartalmaz, amelyek végül a kávéfőzéshez használt kávébabokká válnak. Azonban a magvakon kívül minden növényi rész mérgező az emberre és az állatokra nézve is.
A kávénak különleges termesztési körülményekre van szüksége, ezért a kávéink nagy részét 900 méter fölötti magasságban, trópusi éghajlaton, tápanyagdús talajban termesztik, ahol egyenletes az éves csapadékeloszlás, ami még inkább elősegíti, hogy csodás alapanyag teremjen kávéink számára. Ebből adódóan hazánkban nem lehet kávécserjét termeszteni, azonban dísznövényként tartva nekünk is lehet esélyünk arra, hogy saját kávét szüretelhessünk.
A kávé termesztése a 15. századra fontos gazdasági tényezővé vált, és igazi kincsnek számított az arab világban, amelyet akkor még tilos volt kivinni Arábiából. A közel-keletet megjárt utazók hazatérve egy ismeretlen italról meséltek, melynek élénkítő hatása volt. Egy legenda szerint VIII. Kelemen pápának köszönhetjük, hogy a kávé elterjedhetett Európában, hiszen annyira megkedvelt a forró italt, hogy pápai jóváhagyást adott neki.
Így a kávé előtt megnyílt az út, az arab kereskedőket pedig hollandok váltották fel. A kávé hatása miatt hamar felváltotta a kor népszerű reggeli italait, amelyek ekkor még a sör és a bor voltak, ezért egyre több kávéház nyílt Európában. Ezek a kávéházak később mecénások, művészek és kereskedők találkozóhelyeiként is szolgáltak.
Hazánk is nagy rajongója a kávénak
A kávézás szeretete természetesen hazánkat sem kerülte el. A legrégebbi, kávézásról fennmaradt írásos emlék szerint az első magyar, aki valaha kávét ivott, Apafi Mihály erdélyi fejdelem volt, melyet Ali Basa kínált fel neki sátrában. A magyar kávékultúra kialakulásában fontos szerepet játszott a török hódoltság, és habár a törökök elmentek, a kávé szerencsére maradt.
A nagy kávéházak Pest nevezetességei lettek, különösen azért, mert kiemelkedő törzsvendégekkel büszkélkedhettek. Pesti kávéházakba járt többek között Csokonai Vitéz Mihály is, de kiemelkedő történelmi szerepet töltött be a Pilvax kávéház is, melyben a márciusi ifjak gyűltek össze az1848-as forradalom kapcsán. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Bulyovszky Gyula mind törzsvendégek voltak itt.
Manapság azonban a többség nem kávéházakban issza a kávéját. A magyarok számára az otthoni kávézás mellett a munkahely is népszerű helyszín, kávézót pedig hangulat és kávéminőség alapján választanak, azonban ez inkább a fiatalabb korosztály körében népszerű - derül ki a turizmusonline.hu cikkéből. Többségünk napi 2-3 kávét iszik. Sokan még út közben is fogyasztanak kávét, ez azonban inkább a fővárosra és a nagyobb városokra jellemző.
Ahány ház, annyi kávézási szokás
De nem csak hazánkban szeretik és fogyasztják a kávét, hanem az egész világon nagy rajongótábora van. Olaszországban például, ahonnan az espresso és a cappuccino származik, tejes italokat kizárólag reggel fogyasztanak, de a fekete kávé akár még vacsora után is kelendő arrafelé.
Vietnámban tojássárgájával elkevert sűrített tejjel habosítják a kávét, a török kávé elkészítése során pedig a frissen pörkölt kávébabokat finom porrá őrölik, majd hideg vízzel és cukorral teszik egy edénybe, melyet lassú tűzön főznek. Mexikóban a kávét csillagánizzsal, szegfűszeggel és fahéjjal ízesítik, míg Indonéziában találták fel a világ legdrágább kávéját, mely a Kopi Luwak cibetmacska ürülékéből készül.
Németországban és Svájcban forró csokoládéval isszák, míg Belgiumban csokoládédarabokat kevernek bele. Marokkóban borssal vagy szerecsendióval fogyasztják, Görögországban és Törökországban pedig mindig a legidősebb kap először kávét.
A kávét mindenki másképp szereti, de az biztos, hogy csakis mértékkel érdemes fogyasztani. Fotó: Shutterstock
Törökországban úgy tartják, a kávénak olyan feketének kell lennie, mint a pokol, olyan erősnek, mint a halál és olyan édesnek, mint a szerelem.
Legyen saját kávéd
Ha szeretnénk, hogy nekünk is legyen saját kávénk, akár meg is valósíthatjuk. Mindehhez azonban elég sok türelem, és legalább 4-5 év szükséges. A Coffea arabica 'Nana' egy törpe fajta, amelyik mindössze 30 cm magasra nő, és tökéletes beltéri növényként.
A kávécserjét szaporíthatjuk magról, vagy a levágott hajtást dugványozhatjuk, illetve vásárolhatunk kész kávécserjét is. A dugványozásra a nyár eleje a legalkalmasabb. Ilyenkor az anyanövényről vágjunk le hajtásokat, amelyeket tegyünk vízbe úgy, hogy az alsó leveleket levágjuk. A hajtás legyen körülbelül 20-25 cm hosszú. Miután megjelennek a gyökerek, ültessük el laza, tápanyagdús, jó vízáteresztő képességű földbe, és ügyeljünk a rendszeres öntözésére.
A kávécserje szereti a trópusi éghajlatot, így fontos számára a magas páratartalom. Ügyeljünk a rendszeres öntözésére és arra, hogy leveleit időnként permetezzük le vízzel. Fontos, hogy a növényt ne érje huzat. A kávécserje nyugodtan a kertben töltheti a tavaszt és a nyarat, azonban arra ügyeljünk, hogy a túlságosan erős napsugarakat nem jól viseli, így keressünk neki inkább félárnyékos helyet. Érdemes minden évben tavasszal átültetni, és fontos, hogy ekkor részesüljön egy növekedésindító tápoldatozásban.
Levéldísznövényeknek való tápoldatot is adjunk neki egészen őszig, két-három hetente. Az ideális talaj a kávécserje számára a gazdag, tőzeg alapú virágföld, kiváló vízelvezetéssel. A kávécserje a savas talajt részesíti előnyben, ezért ha a növény nem virágzik, adjunk hozzá szerves anyagokat, például tőzegmohát a talaj pH-értékének növeléséhez. Az optimális hőmérséklet a kávécserje számára nappal 21-25 Celsius-fok, éjszaka 19-21 Celsius-fok között van. A magasabb hőmérséklet felgyorsíthatja a növekedést, de a kávébab termesztéséhez nem ideális, hiszen annak lassan és egyenletesen kell beérnie.
A kávécserjét évente kétszer, tavasszal és ősszel kell metszeni. Ekkor megújíthatjuk a növényt, de oda kell figyelnünk a magasságára is, hiszen ha nem metsszük meg, akár a két méteres magasságot is könnyedén el tudja érni. Minden tavasszal ültessük át a kávécserjét, fokozatosan növelve a cserép méretét. Nagyon fontos, hogy a cserép alján legyenek nyílások, hogy a kávécserje ne álljon pangó vízben.
A kávécserje nem kedveli a hideget, így ősszel, amikor a hőmérséklet tartósan 20 Celsius-fok alá esik, mindenképp vigyük be. Az ideális ilyenkor a számára egy körülbelül 15 Celsius-fokos, világos helyiség. Fontos, hogy a teleltetése alatt is rendszeresen öntözzük, és néha permetezzük le a leveleit. A kávécserjét megtámadhatják a levéltetvek és az atkák, így hát rendszeresen vizsgáljuk át, és ha szükséges, kezeljük növényvédő szerekkel.
Ha pedig kellően türelmesek vagyunk, akkor 3-5 év után termés is lesz a kávécserjén. Amikor a növény gyümölcsei vörösre érnek és kissé lágy tapintásúak lesznek, szedjük le őket a kávécserjéről. Ezután válasszuk le a belső kávébabot a gyümölcsről úgy, hogy a gyümölcsöt egy tál vízben pépesítjük.
A belsõ bab leválasztása után szárítsuk meg addig, amíg a héja könnyen le nem válik. Ez akár hetekig is el tud tartani. A szárított kávébabot ezután meg lehet pörkölni és meg lehet őrölni, majd elfogyaszthatjuk az első, saját termesztésű kávénkat.
Fontos a mérték a kávé fogyasztásánál is!
Jóból is megárt a sok, és így van ez a kávé esetében is. A kávé számottevő mennyiségű klorogénsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz. A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, így az agyba is, ahol az idegsejtek működését serkenti. A kávéfogyasztás hatását azonban sok minden befolyásolja, így többek között az ital koffeintartalma, a kávészemek minősége és az elkészítés módja is.
A fogyasztását követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, továbbá gátolja a testünkben a fáradtságot jelző anyag, az adenozin hatását. Az adenozin fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy fenntartsa az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, amely oka lehet a koffein fejfájás-csillapító hatásának.
A koffein felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, ellazítja a hörgőket, és kissé növeli a gyomorsavtermelést. Emellett gyorsítja az anyagcserét és vízhajtó hatása is van. Ezért nagyon fontos, hogy ne éhgyomorra fogyasszuk, és az esti lefekvés előtt sem ajánlott meginni belőle egy csészével, ha jól szeretnénk aludni.
Vannak, akik számára a kávéfogyasztás veszélyeket hordozhat, vérnyomásemelő hatása miatt. Szintén nem ajánlott fogyasztása a várandósság alatt. A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli hatását befolyásolhatja, ezért nem javasolt, hogy ha gyógyszert szedünk, azt kávéval vegyük be, vagy közvetlenül a bevétel előtt, vagy utána kávét fogyasszunk.
Ugyanakkor kutatások szerint a koffeinnek is szerepe lehet az idős korral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a szellemi frissesség megőrzésében. Napi 300 mg koffein elfogyasztása még anélkül stimulálja egy felnőtt szervezetét, hogy károsítaná azt. Egy csésze, vagyis 2 deciliter kávéban átlagosan 90-180 milligramm koffein van. A kávét tehát fogyasszuk mértékkel, és akkor jót fog tenni a szervezetünknek.
_fill_540x300_0.jpg)
