A járványos vérzéses megbetegedés vagy hivatalos nevén epizootiás haemorrhagiás betegség (angol rövidítése EHD) kórokozója egy RNS vírus, amit a kéknyelv betegséghez hasonlóan a törpeszúnyogok (Culicoides félék) terjesztenek. Az elsőként a fehérfarkú szarvasban izolált vírus az emberre nem, de a szarvasmarhákra veszélyt jelent. Az EU területén kimutatott vírustörzs ellen nincs még vakcina – írja az allattenyesztok.hu
A megbetegedett szarvasmarhák nagy része felépül, de ritkán (1-2 százalékban) bekövetkezhet elhullás is – fotó: pixabay.com
Nem árt ismerni a betegségek tüneteit
Egy ideje már nem számít szenzációnak és nem is nagyon lepődünk meg azon, amikor korábban nem hallott egzotikus állatbetegségek jelennek meg hazánkban vagy a szomszédos országokban.
Az afrikai sertéspestis, a kéknyelv betegség vagy a lovak nyugat nílusi láza ma már nemcsak a sertés- a szarvasmarha-, juh- vagy lótartók körében közismert és hírhedt betegségek.
A járványos vérzéses megbetegedést (EHD) egyelőre még kevesen ismerik – ami remélhetőleg így is marad – ugyanakkor látva a terjedését, nem árt felkészülnünk belőle.
Kéknyelvhez hasonló betegség
A betegség kórokozója egy RNS vírus, amit a törpeszúnyogok terjesztenek. A vad kérődzők közül főként a szarvasokat, az antilopokat, a jakot fertőzi meg, de megbetegíti a szarvasmarhákat is. A megbetegedett szarvasmarhák nagy része felépül, de ritkán (1-2 százalékban) bekövetkezhet elhullás is. A kiskérődzők és tevék is fogékonyak a vírusra, – megfertőződhetnek és hordozhatják a kórokozót – de klinikai tüneteket nem mutatnak, azaz nem betegednek meg.
A betegség fő tünetei:
- láz,
- nyálkahártya vérzése, fekélyesedése,
- orrfolyás,
- légzési, nyelési nehézség,
- sántaság,
- tejtermelés csökkenés
A tünetek a fertőzést (szúnyoggal való érintkezést) követő 2-10. napon jelentkeznek. A vírus a gazdaszervezetben legfeljebb 50-60 napig van jelen. A szúnyogba jutva 10-15 nap múlva válik a vektor szúnyog fertőzőképessé. A betegség PCR vírus kereséssel és szerológiai (ellenanyag) vizsgálattal egyaránt kimutatható a fertőzést követő 2. naptól – olvasható a cikkben.
Csaknem 70 éve ismerjük a betegséget
Az EHD vírust először 1955-ben az USA-ban, New Jersey környékén mutatták ki fehérfarkú szarvasokban. Ezekben az állatokban a megbetegedett egyedek elhullási aránya a 90 százalékot is elérheti. Az Egyesült Államokban azóta a betegség rendszeresen visszatér, kisebb-nagyobb járványokat okoz a fehérfarkú szarvas populációkban. A betegség ma már jelen van Kanadában, Észak-Afrika, a Réunion és Mayotte szigeteken, Dél-Kelet Ázsia, a Közel-Kelet több országában, Ausztráliában és Óceániában is.
Európában a 8-as szerotípus van jelen
A vírusnak napjainkig 8 szerotípusát mutatták ki (a kéknyelv vírusnak 29 szerotípusa van jelen a világban). Észak-Amerikában három (1,2 és 6-os), Ausztráliában a nyolcból hat szerotípust izoláltak. Marokkóban és Algériában a 6-os, Tunéziában a 6-os és 8-as, Európában a 8-as szerotípus van jelen – írja az allattenyesztok.hu
Jelentősebb elhullást a 7-es szerotípusnál jegyeztek fel, de a 6-os is erős tüneteket okozhat. A 8-as szerotípust először Ausztráliában mutatták ki 1982-ben, majd közel 30 év múlva Tunéziában (eddig több mint 200 esetet regisztráltak), ahonnan Európába is átterjedt, amit a vírus genom elemzése is megerősített. Szakértők szerint a vírus széllel terjedhetett át Európa déli részére.
A vírus európai terjedését vizsgálva azt állapították meg, hogy tavaly télen megállt a vonulása, majd idén nyáron újabb területeken bukkant fel. Tapasztalatok szerint a mediterrán és kontinentális klímán nyár végén és ősszel csúcsosodik a szúnyogok rajzása és így a betegség terjedése, míg a szubtrópusi területeken egész éven át folyamatosak a fertőzések. Csak remélni lehet, hogy idén télen megáll a vírus terjedése és sikerül az eddigieknél hatékonyabban megfékezni a betegség terjedését.
A tünetek a fertőzést (szúnyoggal való érintkezést) követő 2-10. napon jelentkeznek – fotó: pixabay.com
Hatással van az élőmarha kereskedelemre is
Az EHD jelen van Európa szomszédos országaiban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Európában a betegség először 2022 októberében jelent meg Szicíliában, majd hetekkel később Szardínia szigetén, ahol azóta 11 esetet regisztráltak, amik szarvasmarhákat, juhokat és gímszarvasokat érintettek. Jó hír, hogy a két szigetet leszámítva, Olaszországban egyelőre nem találtak pozitív eseteket. A vizsgálatok az EHDV-8 vírustörzset (EHDV-8) mutatták ki.
2022 novemberében Spanyolországból jelentették az első pozitív esetet, amit szarvasmarhában találtak meg. Azóta több mint 140 szarvasmarhát és szarvast érintő kitörésről számoltak be. Portugália 2023. július 19-én erősítette meg az első kitörést, azóta 57 újabb esetet jelentettek. Ott a betegség szarvasmarhákban és szarvasokban jelent meg. Szeptemberben Franciaország dél-nyugati részén 53 szarvasmarhában mutatták ki a vírust. Ez utóbbinak azért is volt nagyobb hírverése, mert emiatt több tízezer, exportra előkészített hízómarha kiszállítása hiúsult meg és az október első hetében szervezett legnagyobb húsmarha tenyészállat kiállításra (Sommet de l’Elevage) 30 százalékkal kevesebb állatot tudtak a tenyésztők elvinni – írja az allattenyesztok.hu.
A francia hatóságok október elején megegyeztek a spanyolokkal, hogy újra nyitják az előmarha kereskedelmet a két ország között, továbbá a francia hízó- és vágómarhát nagy tételben vásároló többi országgal (Olaszország, Görögország, Algéria, Marokkó, Líbia stb.) is intenzíven egyeztetnek az export mielőbbi megindítása érdekében.
Európában a betegség először 2022 októberében jelent meg Szicíliában, majd hetekkel később Szardínia szigetén – fotó: pixabay.com
Nincsenek biztonságban a mentes területek
Az EHD-t 2008-ban vette fel az Állategészségügyi Világszervezet a bejelentés köteles betegségek közé, amikor a Földközi-tenger észak-afrikai térségében is megjelent. Az EU az EHD-t a D kategóriás állatbetegségek közé sorolja, ami azt jelenti, hogy az a tagállam, ahol a vírus megjelenik, az eseteket köteles jelenteni az EU felé, és saját hatáskörben intézkedni a betegség terjedésének megakadályozásáról.
Ennek része a kitörések körül 150 km-es védőkörzetet kialakítása, továbbá az élőállat kiszállítás korlátozása. Látva a vírus terjedését az emúlt egy évben, ez az intézkedés nem jelent védelmet a mentes terüleketekre és nem állítja meg a további terjedést.
Mivel az EU területén eddig nem jelent meg, a Brüsszel nem foglalkozott vakcina kifejlesztésével. Az USA-ban az 1-es és 6-os szerotípusok esetén autogén vakcinákat elterjedten alkalmaznak, Japánban pedig a 2-es szerotípusra fejlesztettek ki vakcinát. A 8-as vírustörzs, illetve több szerotípus ellen is védő vakcinát még nem gyártanak, de látva a betegség terjedését a fejlesztést mielőbb el kell kezdeni. A kéknyelv betegség esetén a tömeges vakcinázás jelentősen visszaszorította a vírus terjedését – olvasható a cikkben.
