Az állattenyésztés azonban nemcsak elszenvedője, illetve részbeni okozója a klímaváltozásnak, hanem a megoldás része is.
Az extenzív legeltetésre alapozott állattenyésztés ugyanis kedvező csapadékellátottság mellett lehet klímabarát, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátását a legelő növényzetének szén-dioxid-felvevő kapacitása képes ellensúlyozni.
Az állattenyésztés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14%-áért felelős – Fotó: Koncz Péter
Mennyi szenet képes megkötni a gyep?
A bugaci kutatások tapasztalatai alapján, a vizsgált szürkemarha-legelő szénfelvétele évente közel 1 tonna volt hektáronként (2011–2013). A kaszáló ezzel szemben ugyanennyit bocsátott ki. A legeltetés intenzitása szintén jelentősen befolyásolta az adatokat: se az alul-, se a túllegeltetés nem kedvezett az éves nettó szénfelvételnek.
Az optimálisan beállított legelési intenzitás mellett a gyepek szénmegkötése felülvetéssel, öntözéssel, trágyázással növelhető. Az arra alkalmas gyepek pillangósokkal történő felülvetése akár 600 kg-mal képes növelni évente és hektáronként a talaj széntartalmát. A pillangósok közé tartozó lóherefajokkal történő felülvetés nemcsak a talaj szén-, hanem nitrogéntartalmának növekedéséhez, illetve az állatok jobb tápanyagellátásához is hozzájárul. Sőt, a mélyen gyökerező lóherefajok a gyep szárazság-ellenállóságát is növelik.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egy közép-európai tartású tejhasznosítású marha évente 58 kg metánt bocsát ki, amely 2000 kg szén-dioxid-egyenérték kibocsátásnak felel meg. Ennyi szén-dioxidot egy 100 km-en 8 liter üzemanyagot fogyasztó autó a Budapest és Peking közti táv megtétele alatt produkál. Ennek a szén-dioxidnak a lekötéséhez két és fél focipályányi természetközeli gyepre van szükség.
Egy marha álltal kibocsátott metán semlegesítéséhez 2,5 focipálya méretű legelőre van szükség – Fotó: Agroinform
Milyen támogatásra számíthat, aki klímabarát gyepen legeltet?
Az extenzív legeltetésre alapozott állattenyésztés a gyepek genetikai, faji, habitat- és a kulturális diverzitásához is hozzájárul. Számos szolgáltatás fenntartásáért ugyanakkor nem jár kifizetés. Az EU közös agrárpolitikájának részeként azokat a sokrétű szolgáltatásokat (klímastabilizálás, talajerő-védelem, tájképi diverzitás) „árazzák be”, amelyek ezen agrárágazathoz köthetőek, de eddig még célzottan ezekért nem járt támogatás.
Az intenzifikálás ugyan produkciónövekedést eredményez, de ez egyúttal az ökoszisztéma-szolgáltatások és a funkciók sérüléséhez, illetve a diverzitás csökkenéséhez vezet. Az EU agrárpolitikája az intenzifikálás híján kiesett jövedelmet pótolja agrártámogatások formájában.
Vannak már működőképes konstrukciók
A Portuguese Carbon Fund keretében a szén-dioxid-kvóták kereskedelméből befolyó összegből finanszírozzák azokat a legelőgazdálkodási tevékenységeket, amelyek bizonyítottan hozzájárulnak a nettó szénmegkötés növeléséhez.
Egy másik példa az a FAO által kidolgozott program, amely a fejlődő országokban járulhat hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a produkció növeléséhez. A program a szén-dioxid-kvóta piacán keresztül a tejágazat kistermelői számára nyújt támogatást a fejlődő országokban, amennyiben bizonyítottan kibocsátáscsökkentő technológiákat alkalmaznak.
