A holstein-fríz fajta dominanciája a tejtermelésben egyértelművé vált, míg a húsmarha-tenyésztésben francia és brit fajták kerültek előtérbe. Ugyanakkor a magyartarka és a magyar szürkemarha is megőrizte szerepét a hazai állattenyésztésben, igaz, eltérő célokkal.

Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatóját, és az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetét vezető címzetes egyetemi tanárát kérdezte az otpagrar.hu a témában.

Tej- és hústermelés, külön ágazatban

A mai fajtaszerkezet kialakulásának gyökerei az 1972-es szakosítási intézkedésig nyúlnak vissza, amikor is a tej- és hústermelésre szánt állományokat különválasztották. Korábban a magyartarka volt az uralkodó fajta, ám termelési mutatói elmaradtak az egyhasznú, tejre vagy húsra specializált fajták teljesítményétől. Az ezt követő időszakban jelentős átkeresztezések történtek, főként holstein-frízzel és francia, brit húsmarha fajtákkal.

Ma Magyarországon 11 tenyésztőegyesület működik, amelyek összesen 18 különböző szarvasmarha-fajta tenyésztésével foglalkoznak. A tejtermelésben a holstein-fríz az abszolút vezető, míg a húsmarhák között a limousin, a charolais, az angus és a magyartarka a legnépszerűbbek. A magyar szürkemarha elsősorban génmegőrzési céllal van jelen, állománya az elmúlt 25 évben jelentősen növekedett.

A holstein-fríz, a sikertörténet

A holstein-fríz tenyésztése Magyarországon kiemelkedő sikertörténet. Az elmúlt évtizedekben a tejtermelési mutatók jelentősen javultak: 2001-ben egy tehén 7380 kg tejet adott, míg 2023-ban már 10 850 kg-ot. A tej zsírtartalma és fehérjetartalma is javulást mutatott, ami a tenyésztési programok tudatos fejlesztésének eredménye.

Ugyanakkor a holstein-fríz állomány egyik legnagyobb problémája az állatok rövid hasznos élettartama. Jelenleg egy tehén átlagosan 2,2 laktációs ciklust él meg, ami alacsonynak számít. A cél az, hogy ezt legalább 2,5-2,6 ciklusra emeljék, ami a tejtermelés jövedelmezőségét is növelné.

szarvasmarha

A hozam mellett ma már az állatjóléti szempontok is fontosak - Fotó: Pixabay

Fenntarthatóság és modern tenyésztési módszerek

A tejtermelés hosszú időn keresztül kizárólag a mennyiségi növekedésre fókuszált, azonban ma már egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntarthatósági és állatjóléti szempontok. Az egyoldalú szelekció ugyanis egészségügyi problémákhoz, például szaporodási gondokhoz vagy mozgásszervi betegségekhez vezethet.

A modern tenyésztési módszerek, különösen a genomvizsgálaton alapuló szelekció, lehetővé teszik az örökletes betegségek kiszűrését és a leghatékonyabb állomány fenntartását. Ezzel nemcsak a tejtermelés hatékonysága növekszik, hanem az állatok élettartama is meghosszabbítható.

A magyar szürkemarha - a génmegőrző fajta

A magyar szürkemarha nem a nagyüzemi termelésben játszik szerepet, hanem a génmegőrzés egyik kiemelt eleme. Az állomány fenntartását támogatások is segítik, és a fajta húsának prémium termékként való népszerűsítése is egyre sikeresebb. Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum is támogatja a magyar szürkemarha termékek megismertetését a fogyasztókkal.

Takarmányozás: a kukorica visszaszorulása

A klímaváltozás jelentős hatással van a szarvasmarha-tenyésztés takarmányozására is. Az egyre gyakoribb hőstressz és csapadékhiány miatt a silókukorica szerepe csökken, helyette egyre nagyobb figyelmet kap az olaszperje szilázs, a rozs, a cirok és más alternatív takarmánynövények. A cirok például sokkal jobban bírja a szárazságot, mint a kukorica, így valószínű, hogy a jövőben egyre nagyobb szerephez jut.

Feldolgozóipar: nemzetközi elismerések, biztató jövő

Magyarország tejtermelésben önellátó, sőt, a kiváló minőségű magyar tej külföldön is keresett termék. A tejfeldolgozó ipar fejlődése azonban kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hazai termékek versenyképesek maradjanak.

Bár a nyerstej fogyasztása csökkenő tendenciát mutat, az érlelt sajtok, funkcionális és speciális tejtermékek iránti kereslet növekszik. Az elmúlt években magyar tejtermékek is elismerést szereztek nemzetközi versenyeken, például a magyar sajtok sikere a 2023-as World Cheese Awards-on.

A tejtermékek árai 2022-2023-ban jelentősen emelkedtek, ami visszavetette a fogyasztást, de 2024-ben már javuló tendencia figyelhető meg. Ha a tejtermelés és feldolgozás képes szoros együttműködésben fejlődni, akkor hosszú távon fenntartható marad az ágazat, és biztosítható a belföldi kereslet kielégítése is.

A fenntartható tejtermelés nemcsak a környezetvédelem és az állatjólét szempontjából fontos, hanem gazdasági érdek is. Ha sikerül olyan tenyésztési és takarmányozási stratégiákat alkalmazni, amelyek csökkentik a környezetterhelést, miközben növelik a tejhozamot és az állatok élettartamát, akkor a magyar szarvasmarha-tenyésztés sikeres maradhat a jövőben is.

Indexkép: Pixabay