Ezt Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke mondta a szakmai szervezet kedden, online formában megrendezett XII. Tejágazati Konferenciáján. Az érdeklődőket Harcz Zoltán, a terméktanács ügyvezető igazgatója köszöntötte, majd Istvánfalvi Miklóson kívül előadást tartott Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Vitárius Csaba osztályvezető, dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke, valamint Demeter Zoltán, a K&H-csoport agrárfejlesztési főosztályvezetője. Nagyon fontos és érdekes információk hangzottak el, ezért a kifejezetten a tejtermeléshez és az állattenyésztéshez kapcsolódó információkat és a pénzügyi, pályázati, gazdasági tudnivalókat két külön cikkben osztjuk meg olvasóinkkal.
Elsőként jöjjön tehát a szakmai anyag.
Istvánfalvi Miklós először a tejtermelők és a felvásárlók, feldolgozók közötti kapcsolatról beszélt, rámutatva, ez a szerződéskötés időszaka és ilyenkor nyilvánvaló módon mindenki igyekszik a számára legjobb pozíciókat kiharcolni. Ennek kapcsán a kétoldalú kommunikációban elhangzik egy s más. Például az, hogy a magyar tej beltartalmi értékei elmaradnak azon országok tejei mögött, melyek árairól csak álmodozhatnak a hazai termelők. Ennek kapcsán elmondta: a tej felvásárlói árának uniós "ranglistáján" a magyarországi árak a 21.-23. helyen vannak, a társelnök szerint azért ennél sokkal jobb minőséget termelnek a magyar gazdák. Nem olyan rég voltak a 8.-10. helyen is, igaz, az árfolyamváltozás miatt. Ha pedig már a magyar tej beltartalmáról beszélünk, fehérjetartalmat tekintve a 16.-20., a tejzsír vonatkozásában pedig a 19.-20. helyen a hazai termék. Mindezek alapján az árak vonatkozásában legalább 2-3 hellyel feljebb kellene lenniük a termelőknek.
Istvánfalvi Miklós, a terméktanács társelnöke – forrás: youtube
– Termelői oldalról nagyon lényegesnek tartanánk azt is, hogy termelő és feldolgozó között hosszútávú szerződések legyenek, aktuális piaci érdekek alapján ne ugrálhassanak ki-be a szerződésből a felek – szögezte le Istvánfalvi Miklós. – Hangsúlyozni szeretném, hogy a feldolgozók és a termelők nagyobb hányada partnerként tekint egymásra és jó a kapcsolat. Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmet, főleg a feldolgozó partnerekét, hogy a tejzsír-elszámolást tekintve feldolgozó és feldolgozó árai között háromszoros különbség is létezik a piacon, a tejfehérje esetében pedig kettő és félszeres. A legkevesebb, amit a termelők kapnak az előbbi összetevők után, 655 és 1000 forint tejzsír-, illetve tejfehérje kilogrammonként. Azt gondolom, hogy ha a feldolgozók reklamálják a minőséget és az előbbiek növelését szeretnék, akkor azt meg is kellene fizetni.
A társelnök arról is beszélt: a tej iránti kereslet csökken, aminek okai a megugró infláció és a magas árak. Illetve az, hogy az európai piacon túlkínálat jelentkezett, de ez most rendeződni kezd. Nem tartja szerencsésnek a szakember, hogy a nyerstejexport növekszik, mert azt jelzi, hogy a feldolgozók nem tudják, vagy nem akarják azt az árat megadni ezért a fontos alapanyagért, amit a termelők szeretnének.
– Jelenleg 300 millió liter tej hagyja el az országot, ami túl nagy mennyiség, a visszarendeződéshez kiegyensúlyozott piaci körülmények kellenének – szögezte le Istvánfalvi Miklós. – Ha a problémák megoldásán gondolkodunk, akkor mindenképpen számolnunk kell azoknak a támogatásoknak a folytatásával, melyeket eddig is igénybe vehettek a termelők. Az új beruházási pályázatokat várhatóan márciusban írják ki, ezekből induló beruházások legkorábban jövő év végére lesznek, ami nem szerencsés, gyorsítani kellene a folyamatot, hisz sok esetben a versenyképességünk múlik rajtuk.
A társelnök azt is jelezte: az iskolatej-programban a termelők nem mindig tudják érvényesíteni a költségeiket, ami a program rovására megy, ebben a kormányzatnak is van teendője, főleg, hogy a program szűkült az elmúlt időszakban. A termékek bolti árát csökkenteni szükséges a belső fogyasztás növelése érdekében, ezért több tejtermékre kellene kiterjeszteni az áfacsökkentést.
– Összességében úgy vélem, a mostani nehéz piaci helyzetben az ágazati szereplőknek sokkal jobban össze kell dolgozni – jelentette ki végül.
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke előadásának első részében elmondta: az Agrárminisztérium felkérésére megvizsgálták a nyerstej-feldolgozás szerződéses rendszerét. Nyolcvan tejfeldolgozó vállalkozást ellenőriztek, s közülük egynél tártak fel nagyobb problémákat. Az úgynevezett spot szerződések mindenhol rendben voltak, a gyűjtőszámlás szerződéseknél voltak eltérések. Érdekesség, hogy a magyar szabályozás a gyűjtőszámlázás rendszerét nem ismeri, ugyanakkor az EU-ban ismert a fogalom. Az elnök arról is beszélt: 11 tejfeldolgozó jogosult Kínába exportálni.
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke – forrás: youtube
Az iskolatej-programban egyre kevesebb hibát tárnak fel a Nébih illetékesei: megesik, hogy nem megengedett összetevők az előírtnál nagyobb arányban fordulnak elő egy-egy termékben, illetve a hozzáadott cukor volt több a kelleténél.
Állategészségügyi vonatkozásokról szólva dr. Nemes Imre elmondta: az antibiotikum-felhasználást szigorították, aminek az az oka, hogy a tudósok szerint 2050-re sokkal több ember hal meg rezisztens baktériumtörzsek miatt, mint daganatos betegségekben, vagy akár cukorbetegségben. Ennek okán 2022 februárjától az állattartóknak rendszeresen jelenteniük kell az antibiotikum-felhasználást. 2030-tól a kedvtelésből tartott állatokra is vonatkozik majd az adatszolgáltatás.
– A 2022-es adatokból az látszik, hogy az antibiotikum-felhasználás a magyarországi forgalom egyharmada, ami azt jelenti, hogy vannak még hiányosságok az adatszolgáltatás terén – fogalmazott dr. Nemes Imre. – A legtöbb jelentés a szarvasmarha-tartó ágazatból érkezik, itt példás módon eleget tesznek a kötelezettségnek. A legtöbb antibiotikumot a sertés- és baromfitartók használják fel. Emellett még súlyához képest a nyúlágazat használ sok antibiotikumot. A szarvasmarhatartás - beleértve a tej- és a hústermelőket is – csupán hazánk antibiotikum-felhasználásának 3,4 százalékáért felelős, viszont itt használnak nagyobb arányban kritikus fontosságú készítményeket. 2030-ra az antibiotikum-felhasználást 50 százalékkal kell csökkenteni, ebben Magyarország nagyon jól áll.
Dr. Nemes Imre a betegségek kapcsán jelezte: 12 vármegyében mutatták ki a gümőkórt szarvasmarha-állományokban, ami fertőző zoonózis, tehát az emberre is veszélyt jelent. A brucellózistól 2025-re Magyarország mentessé válhat a folyamatban lévő mentesítési programnak köszönhetően. Szót ejtett a veszettségről is: sajnos, az elmúlt évben Ukrajnából több veszett róka jött át hazánkba, s vélhetően tőlük szarvasmarhák is megfertőződtek az ország keleti részén. Ennek kapcsán a marhák zárt tartásának jelentőségét emelte ki az elnök.
