Ma már csak mosolygunk a gép láttán, de jó ha tudjuk: kisgazdaságokban az egykoron (és mint példánk mutatja, ma is) talán a legelőnyösebben használható szériáról beszélünk.
Az RS09-est a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) gyártották 1955–1964 között kétféle, 18 és 25 lóerős motorváltozattal. Kialakítása szerint klasszikus traktorként, mezőgazdasági vontatóként használható, másrészt a jármű első részét alkotó hordozó vázszerkezetre rögzíthető sokfajta eszközzel eszközhordozó funkciót is ellát.
Szamuelcsik György a keletnémet traktormárka két példányának is büszke tulajdonosa, sőt, gyakorlatilag e típusra épül gazdaságuk.
A képen "csupán" egyetlen bálát mozgat az RS09-es, de elbír akár négyet is, kettőt elöl, kettőt hátul – forrás: Szamuelcsik György
– Úgy kezdődött az egész, hogy 6 éve kezdtem el foglalkozni lótenyésztéssel, lettek saját lovaink is akkor és betársultam egy 24 lovas lovardába – idézte fel Szamuelcsik György. – Ennek kapcsán az jelentette számunkra a legnagyobb problémát, hogy állandóan szénát kell hordani és mindig a helyi mezőgazdászokra kellett várni, nem mindig értek rá. Akkor, úgy öt éve támadt az az ötletem, hogy beszerzek egy traktort. Először az MTZ-re gondoltam, de aztán kipróbáltam egyet és rájöttem, nekünk az túl nagy. A magassága miatt nem tudtam beállni vele az istállóba, ezért kisebb gépet kellett keresnem. Így esett a választásom az RS09-es traktorra. Akkor még nem tudtam, hogy az RS09-essel ez tartós szerelem lesz. Megvettük az első RS 09-es traktorunkat és ami rossz lehet egy traktoron, az mind rossz volt. Ömlött belőle a motorolaj, a hidraulikából az olaj, rossz volt a fék, eldurrantak a csövek, nagyon nehezen indult, rossz volt az izzítás, elromlott az önindító, az elektronika, recsegett a kormánymű, kidurrant a kerék, eltört a gömbfej – de mindez nem vette el a kedvünket, mert én beleszerettem ebbe az 1963-as csodába. És találtunk egy bácsit, aki felújított nekünk egy kéthengeres RS motort, de úgy, hogy neki 22 darab RS áll otthon, van egy nagyszerű RS-traktorgyűjteménye. Egy téesztől vásárolta fel a gépeket, az a hobbija, hogy RS-eket újít fel.
György azt is elmondta: végig figyelemmel kísérhették a motorfelújítás folyamatát. Miután elkészült, az instrukciói szerint új kuplunggal és gyakorlatilag csupa új alkatrészből összerakták az első RS-üket. Ehhez a bácsitól kaptak eredeti, még zsírpapírba csomagolt, 1965-ös gyártású váltóalkatrészeket.
Nagy élmény volt mindenki számára, amikor elkezdték a kamionról lepakolni vele az első szénaszállítmányt. És nemcsak a működő gép felett érzett örömük miatt...
– Az RS alapvetően síkvidéki traktornak készült, s ez nálunk, Pilisborosjenőn, a hegyen nem annyira volt jó, mert több alkalommal is megesett, hogy két kerékre állítottam a 30 fokos lejtőn megforduláskor – mesélte nevetve Szamuelcsik György. – Amikor belepakoltam jó párszáz üzemórát, akkor már ilyesmi nem fordult elő, az ember megtanulja, meddig feszegetheti a határokat. Vettem rá egy kanalat is az istállóból való trágyázáshoz, ne kelljen mindig mást hívni. Az RS-sel ezt is nagyszerűen meg lehetett oldani. Szűk helyeken is elfér és nagyon fordulékony. Aztán kaptunk egy területet, amit le kellett kaszálni, mert derékig érő gaz volt rajta. Ismét bepróbálkoztunk a nagygazdáknál, de hiába, nyilván előbb mindenki a saját dolgát csinálja meg, aztán ha a másé belefér, akkor belefér, ha nem, hát nem. Akkor vettünk az RS-re egy alternáló fűkaszát – mert azt is lehet rá. És ez a kis traktor mindent vitt... Az alternáló kasza gyakorlatilag az ujjnyi vastag cserjeágakon is úgy megy át, mint kés a vajban: közben se a kasza, se a traktor nem lassul.
Az RS09-es a hatvanas évek kedvelt növényápoló erőgépe volt – forrás: Wikipedia
Közben vásároltak rá egy platót is, hiszen az állatok alatt keletkező trágyát ki kell szállítani a földekre. S ugyan az RS sok mindenre képes, önmaga megrakodására nem – ezért vettek még egyet. A két RS09-essel pedig minden feladatot el tudnak végezni a gazdaságukban.
– Abban egy Multicar motor volt, de törött féltengellyel, megszorult dugóval, nem is tudom, mit műveltek vele – folytatta. – Még a blokk is repedt volt. Helyette szereztünk egy másik kéthengeres motort. Nem akartam négy hengerest, mert ez a bácsi engem meggyőzött, hogy a kéthengeresnek a felújítása, beállítása mindig egyszerűbb. Nem foglalkozunk a négyhengeressel, nagyon jó motor, de az RS-nek 2 hengeressel kell üzemelnie. Az idei év projektje egy kis bálázó ráapplikálása az RS vázára. A másik vágyott munkagépünk egy szalagfűrész. Mi felhasználunk egy évben 10-12 köbméter tűzifát két ház fűtésére, szóval abszolút indokolt.
Szamuelcsik György kérdésünkre azt mondta: nem akarnak nagyobb gépet, nagyon szeretik az RS-t, a 10-20 hektárjuk műveléséhez teljesen megfelel. S ami egészen valószerűtlen, 18 lóerőjével extrém dolgokat is megcsinál: hátul rendesen lesúlyozva a két és fél tonnás dzsipet kihúzta vele a sárból. Továbbá szorgosan cipeli a nagy körbálákat, kettőt elöl, kettőt hátul, miközben egyik-egyik 350-400 kilogrammos. A fogyasztása pedig egészen hihetetlen ilyen terhelés mellett is: óránként 1,7 liter gázolajjal elpötyög a motor.
– Ja, és amit nagyon szeretek benne, hogy egy szerszámos táskával bárhol megszerelem, bárhol – zárta a pilisborosjenői gazda.
Indexkép: Szamuelcsik György
_fill_540x300_0.jpg)
