Hosszú évek kitartó, következetes munkájának köszönhetően ez év elején sikerült elérnünk Magyarország mentességét a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) betegségtől. Ahhoz azonban, hogy ezt a kedvező állapotot fenntartsuk és hazánk PRRS mentességét nemzetközi szinten elismertessük, továbbra is elengedhetetlen a tervszerű hatósági munka, és legalább ugyanolyan fontos a szigorúan jogszabálykövető, felelős állattartói magatartás - írja a Nébih
A PRRS a sertéstartás egyik legnagyobb gazdasági veszteséget okozó fertőző betegsége
A betegség becsült kártétele a világon évente meghaladja a 2 milliárd dollárt. Mivel Magyarországon a 2010-2013 közötti időszakban a fertőzés elérte a sertéstelepek több mint negyedét, igen jelentős gazdasági kárt okozva a sertéságazatnak, ezért 2014-ben sokszereplős, megfeszített PRRS mentesítési munka vette kezdetét.
Az elmúlt nyolc évben mintegy 7 milliárd forinttal támogatta az állam a mentesítési tevékenységet, illetve ezen keresztül a sertéságazat fajta- és technológiaváltásának folyamatát.
Számos más intézkedés mellett a kis- és nagylétszámú sertésállományokra egyaránt kiterjedő, éves szinten 80-100 ezer laboratóriumi vizsgálat elvégzésével sikerült elérni, hogy 2022 februárjában – utolsóként Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megyék PRRS mentesítésével – az ország teljes területe mentessé vált a betegségtől - írja a Nébih
Magyarországon a 2010-2013 közötti időszakban a fertőzés elérte a sertéstelepek több mint negyedét – fotó: canva.com
A nemzetközi mentesség megszerzése a cél
Noha ez a hazai állategészségügy történetében egyértelműen egy fontos mérföldkő, korántsem a végső cél. A következő lépés nem más, mint az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által deklarált nemzetközi mentesség megszerzése, amelyre azonban csak egy évi folyamatosan fenntartott mentességet követően kerülhet sor.
Lényeges, hogy a nemzetközi PRRS mentesség elérése jelentős mértékben a magyar sertéstartó gazdák hozzáállásán múlik, akiknek elsősorban az alábbi – a szakmai érdekképviseleti és tenyésztőszervezetek közreműködésével kidolgozott – előírásokkal kell tisztában lenniük és azokat betartaniuk.
- Hazánkban a PRRS mentesség fenntartása szempontjából a legnagyobb veszélyt az import hízóalapanyag behozatala jelenti, ezért már nem lehet PRRS-sel fertőzött élő sertést külföldről Magyarországra beszállítani. (Ez alól csak az azonnali vágási célra történő szállítás jelent kivételt.)
- Tenyésztési vagy továbbtartási célból csak mentes állományból szabad sertést beszállítani az országba, tizennégy napnál nem régebbi, egyedi mentességet alátámasztó eredmény birtokában.
- Ezen túlmenően minden beszállított sertést 60 napig karanténba kell helyezni, s ez idő alatt el kell végezni az állatokon a hatályos Nemzeti PRRS Mentesítési Tervben meghatározott vizsgálatokat.
Amennyiben mégis fertőzött szállítmány érkezne az országba, úgy azt haladéktalanul el kell szállítani Magyarországról vagy a sertéseket helyben le kell ölni! A Nébih felhívja a figyelmet arra is, hogy ezen intézkedések költségei minden esetben a kereskedőt, a szállítót vagy az állattartót terhelik.
Az antibiotikum-felhasználás csökkentése rövidesen magával hozza az antibiotikum mentes sertéshús előállítását is, amelyre növekvő piaci kereslet mutatkozik – fotó: canva.com
A PRRS mentesség a sertéságazatot hosszú távon jelentős előnyökhöz juttathatja
Egyrészt a betegség okozta közvetlen gazdasági veszteségek csökkentése mellett még számottevően mérséklődik az antibiotikum-felhasználás, és fenntarthatóan növekszik az ágazat nemzetközi versenyképessége.
A hazai mentesítés eredményei már most is kézzelfoghatók:
- meghatározták a PRRS járvány kitörésének és terjedésének jellegzetes módjait;
- hatékony védekezési módszereket (pl. állománycsere) dolgoztak ki;
- a visszatelepítések során korszerű, magas genetikájú tenyészállatokat állítottak be a hazai sertésállományokba;
- az új állományok nemcsak a PRRS-től, hanem további 6-8 féle fertőző sertésbetegségtől is mentesek, (pl. Actinobacillus pleuropneumoniae okozta megbetegedés, mycoplasmosis, torzító orrgyulladás vagy sertésdizentéria);
- jelentősen növekedett az állattartó telepek járványvédelmi felkészültsége;
- az antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertéstartásban rövidesen magával hozza az antibiotikum mentes sertéshús előállítását is, amelyre Európa-szerte növekvő piaci kereslet mutatkozik.
_fill_540x300_0.jpg)
