Fokozódó EU-s szigor: ez sok állattartónál verheti ki a biztosítékot

Az Európai Bizottság az Európai Unió állatjóléti szabályainak szigorításáról tesz javaslatot szeptemberben – írta meg a napi.hu egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva.

Megtiltanák a sertések műtéti kasztrálását is – fotó: pixabay.com

Az a cél, hogy 2038-ra több milliárd haszonállat élhessen jobb körülmények között

Az Európai Unió állatjóléti szabályozása a világon a legszigorúbb, a mostani felülvizsgálatára a technológia fejlődése és a lakosság szigorúbb elvárásai miatt van szükség, mert a jelenlegi irányelvek és jogszabályok egy része elavult.

A haszonállatok jólétének növelése érdekében Brüsszel négy területen hozna jelentős változásokat:

• fokozná a haszonállatok leölés előtti jólétét
• növelné az állatjólétet a szállítás során
• bevezetné az állatjóléti címkézést
• kiterjesztené az uniós szabályokat a harmadik országokból behozott állati termékekre

Véget vetnek a ketreces tartásnak

Mivel az „End of the cage age" (A ketreckorszak vége) mozgalom kellő mennyiségű aláírást gyűjtött össze az európai uniós polgári kezdeményezés intézményének keretében, így a bizottságnak napirendre kellett vennie a kérdést és döntenie a baromfifélék ketreces tartásának tilalmáról. A ketreces tartás fokozatos kivezetéséről még nem derültek ki konkrét részletek, de az európai baromfiágazat érdekképviseletei már most az árak emelkedésére, valamint a gazdák csődhullámára figyelmeztetnek.

A tervezet szerint a ketrectilalmat – egy-két ritka kivétellel – Brüsszel az összes haszonállatra kiterjesztené és tiltaná azon ketrecek és ládák használatát is, amelyeket az állatok mozgásának korlátozására alkalmaznak a szarvasmarha és a sertés ellésekor.

A tervezet szerint a ketrectilalmat – egy-két ritka kivétellel – Brüsszel az összes haszonállatra kiterjesztené – fotó: pixabay.com

Brüsszel leszámolhat a csonkolás gyakorlatával is

A bizottság a csonkítási gyakorlatok tilalmára is javaslatot tesz. Ez főként a baromfitartókat érinti, akik a szabadtartásban nevelt csirkék csőrének egy részét lemetszik annak érdekében, hogy ne tudják megsebesíteni egymást. Brüsszel megtiltaná:

• a farok dokkolását, visszavágását, ami jellemzően a kutyáknál bevett gyakorlat
• a szarvasmarhák szarvának eltávolítását
• a sertések műtéti kasztrálását

Az érintett állatoktól függően a tilalom 5, 10 és 15 éves átmeneti időszakot követően lépne életbe.

"Barátságosabbá" tennék a vágóhidakat is és betiltaná azokat a vágási módszereket, amelyek az állatok szenvedésével járnak. Tilos lenne megölni a hímnemű tojó naposcsibéket, ami jelenleg általános, mert nincs lehetőség a hasznosításukra.

Az élőállatok szállítása nincs a tiltólistán

Az állatjóléti vita a ketreces tartás mellett legtöbbször az élőállatok szállításáról szólt. A zöldpárti képviselők az állatvédő civil szervezetekkel karöltve már régóta el akarják érni, hogy az EU-ból harmadik országba ne lehessen élőállatot szállítani, mivel a hosszú szállítás megviseli az állatokat.

Az Európai Bizottság – mivel számol egy ilyen korlátozás súlyos gazdasági hatásaival –, ezért ha jelentős szigorításokkal is, de továbbra is lehetővé tenné a harmadik országba szállítást:

• a szállítási idő a vágásra ítélt állatoknál legfeljebb 9 óra lehet
• más célból legfeljebb 21 óra
• a szállítási idő 25 és 30 C^° közötti hőmérséklet esetén legfeljebb 8 óra lehet
• míg 30 C^º felett csak éjszaka lehetne élőállatot szállítani

A zöldpárti képviselők az állatvédő civil szervezetekkel karöltve már régóta el akarják érni, hogy az EU-ból harmadik országba ne lehessen élőállatot szállítani, mivel a hosszú szállítás megviseli az állatokat – fotó: pixabay.com

A dokumentum egyik fejezete a kereskedelmet érinti

Az EU tagállamainak többsége már régóta el szeretné érni, hogy a szigorú uniós állatjóléti szabályok betartása a harmadik országokban előállított termékek behozatalának is a feltételévé váljon.

Pillanatnyilag az európai gazdák versenyhátrányát okozza, hogy a harmadik országok szabályozása jóval lazább ezen a téren, mint az EU-ban, így sokkal kisebb önköltség mellett tudnak mezőgazdasági alapanyagokat és feldolgozott élelmiszereket előállítani.

Ugyanakkor vita tárgyát képezi az is, hogy az uniós szigort miként lehetne úgy globálisan kiterjeszteni, hogy Európa emiatt ne veszítse el a kereskedelmi partnereit. Kérdéses az ellenőrzés mikéntje is, illetve felmerülhet a nemzetközi kereskedelmi megállapodások megszegése is, ami újabb problémákat generál.

Az EU tagállamainak többsége már régóta el szeretné érni, hogy a szigorú uniós állatjóléti szabályok betartása a harmadik országokban előállított termékek behozatalának is a feltételévé váljon – fotó: pixabay.com

A javaslatok elfogadásáról az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is határozniuk kell

Az állatjóléti intézkedések között még több népszerű javaslat is van. Ilyen:

• a prémtenyésztés teljes betiltása, azaz nem lehetne állatot tartani csupán a bundája felhasználása céljából
• az állatjóléti címkézés bevezetése, ami önkéntes alapon történne – a gyártók feltüntethetik az állati termékek címkéjén a tartási körülményeket vagy a feldolgozás módját

Szakértők szerint érdemes figyelembe venni, hogy az Európai Unió egészére vonatkozó kötelezettségekről nem csak az Európai Bizottság dönt, hanem az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is határozniuk kell. Az európai gazdák számára az új javaslatok elfogadása költséges beruházásokkal járna, így a 2038-ig tartó átmeneti időszakban a legfontosabb feladat az lesz, hogy olyan új eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek nem lehetetlenítik el az állattenyésztést.