Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége ügyvezető igazgatója az Agroinformnak adott interjújában azt mondta: kicsit rendeződtek az értékesítési árak és jelentős mértékben csökkentek a takarmány-, illetve alapanyagárak.
– Ez azért fontos számunkra, mert ezt megelőzően extrém magas takarmányárakkal és igen alacsony értékesítési árral kellett dolgoznunk, ami óriási teher volt – jelezte Fitos Gábor. – Ez a trend most megfordult és 2023 negyedik negyedévére eredményes gazdálkodást tudott hozni. Ugyanakkor az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a takarmánybeszerzés általában egy évre előre történik, ezért akinél az előző évi drágább takarmányból sok maradt, az még mindig magasabb önköltséget realizált a versenytársakhoz képest. Mi bízunk abban, hogy a mostani takarmányárak nem változnak, azt azonban megjegyezném, hogy a 3-4 évvel ezelőtti árak másfélszereséről beszélünk még mindig. Szóval azt gondolom, a helyén kell kezelni ezt is. Az értékesítési árak javulása pedig már elkerülhetetlen volt, mert a sertéstartók a végletekig ki voltak feszítve. Az ágazatot egyébként is erős ingadozás jellemzi a jövedelmezőséget tekintve, de ilyen hosszan tartó rossz időszaka nem volt még az ágazatnak. Ezt kellett átvészelnünk, amit sajnos, csak több-kevesebb sikerrel tudtunk abszolválni. Elsősorban a kis és közepes vállalkozások kényszerültek feladni a termelést az elmúlt 5 évben, illetve annak harmadik harmadában, a partneri körünkből körülbelül 250 ilyen sertéstartó hiányzik, akik korábban részesültek állatjóléti támogatásban, ma viszont már hiába keressük őket a támogatottak sorában.
Százötvenezerrel nőtt egyik negyedévről a másikra a negyedévente kibocsátott hízók száma – forrás: Pixabay
Az ügyvezető igazgató hozzátette: az állatjóléti támogatást igénybe vevők száma nagyjából jó mutató, hiszen a sertéstartók 95 százaléka érintett. Ez alapján kijelenthető: 2023 végén, illetve 2024 elején jelentős növekedés indult meg az állatállomány számát tekintve. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 2023 júniusához képest körülbelül nyolcezer kocával van több az országban. S ebben van növekedési potenciál is, hiszen sok állattenyésztő telepet korszerűsítettek, vagy építettek meg újonnan, s ezek egy részének betelepítése is hátravan még. Százötvenezerrel nőtt továbbá egyik negyedévről a másikra a negyedévente kibocsátott hízók száma is, ez azt jelzi, hogy a már újonnan termelésbe állított kocák dolgozni kezdtek. A szakember szerint mindez biztató jel arra nézvést, hogy érdemi fordulat következett be a hazai sertéstartásban; újra nő az állatállomány.
– Fontos dolog és az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatoknál az volt a szakmai kérésünk, hogy a termelők elsősorban kocákat állítsanak termelésbe annak érdekében, hogy csökkenhessen a malacimportunk – folytatta Fitos Gábor. – Ez az utóbbi 3-4 évben be is következett, a kivitelünk viszont a jobb piaci lehetőségek miatt kicsit növekedett, elsősorban Románia irányába.
Nagy kérdés a jövő szempontjából a termelők számára a kínai piac, melynek importja meghatározza az EU-s piacot, ahonnét az unió termelői egyre inkább kiszorulnak. Ennek oka alapvetően a költséghatékonyságban keresendő, hiszen a globális világpiaci húskínálat jóval olcsóbb, ami annak a következménye, hogy az ötletszintű uniós direktívák költségben is kifejezhető követelmények elé állítják a 27 tagállam termelőit. Jelenleg olybá tűnik, hogy rendkívül szigorú környezetvédelmi és állatjóléti követelményrendszerrel az EU tagjain kívül senki más nem termel, ezért gyakorlatilag bárki olcsóbb lehet nálunk.
Az ágazatnak oda kell figyelnie az olcsó ukrán csirkemellre – forrás: Pixabay
– Az önköltségünk ezért folyamatosan növekszik, amivel nehéz versenyben maradni, akármilyen jó is a termelési színvonal – fejtette ki a szakember. – Ezért egyre inkább kiszorulunk a saját hagyományos piacunkról. Spanyolország kivételével valamennyi országban csökkent a sertéslétszám, van ahol politikai okok miatt, másutt a jövedelmezőség szenvedett csorbát, de főleg az előbb említett uniós előírások kényszerítik arra a sertéstartókat, hogy hagyjanak fel a termeléssel. Szomorú, de attól még igaz: gyakran szakmaiatlan követelményekkel áll elő az EU.
Az ügyvezető hozzátette: a pozitív fejleményekkel párhuzamosan a hazai sertéshús-fogyasztás csökkent, a magyar lakosság reáljövedelme sajnos elmarad a korábbi évek színvonalától. A termelők számára a sertéshús árának csökkenése nem lenne jó perspektíva, de minden előrejelzés azt mutatja, hogy várhatóan nem lesz jelentős értékesítési árcsökkenés. Ugyanakkor az Ukrajnából olcsón érkező csirkemellre a sertéságazatnak is oda kell figyelnie, hiszen fontos az ágazat számára, hogy a hazai fogyasztók a jó minőségű sertéshúst válasszák, ne az olcsóbb helyettesítő termékeket.
_fill_540x300_0.jpg)