Marco Springmann az elsők között vizsgálta a témát az Oxfordi Egyetemen. Egy 2016-os nagy tanulmányban megvizsgálta az étrend átfogó változásának az éghajlatra, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásait.
Játsszunk el a gondolattal: A vasárnapi rántott hús elhagyásra kerül, a csirkepörköltet egy tofu kolbász vagy egy darab "növényi hús" helyettesíti majd.
Ha az összes állat eltűnik a Földről, akkor körülbelül 33 millió négyzetkilométerrel (azaz 3,3 milliárd hektár) több föld áll majd rendelkezésre termesztésre. Ez nagyobb terület, mint az egész afrikai kontinens. 30 millió km² területével Afrika körülbelül háromszorosa Európa méretének (10 millió km²). A leendő potenciális termőterület összesen a föld teljes területének 22 százaléka lenne.
Játszunk el a gondolattal: milyen lenne hús nélkül a hamburger? – Fotó: pixabay
Harald Grethe német agrárközgazdász kiszámította, hogy az OECD-országokban már a húsfogyasztás 30 százalékos csökkentése is mintegy 30 millió hektár termőföldet szabadítana fel.
Természetesen azonnal felmerül a kérdés, hogy ezek a területek felhasználhatók-e akár növényi eredetű élelmiszerek termesztésére is? Springmann azt mondja, az, hogy ezek a területek valóban alkalmasak-e növényi eredetű élelmiszerek termesztésére, hosszú távon attól függ, hogy mennyi munkát fektetnek a talajkezelésbe és az öntözésbe.
Alternatív megoldás lehet új, erőforrás-megtakarító bioüzemanyagok termesztése vagy védett területek létrehozása a biodiverzitás javítása érdekében.
Árzuhanás a terménypiacon?
A világ gabonáinak 30 százalékát jelenleg sertéseknek és baromfinak adják. Ha ez a 30 százalék felszabadul, akkor az ár csökken – gondolhatjuk. De ezt túl könnyű gondolni – mondja Martin Hofstetter, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője. Az a tény, hogy manapság az emberek éheznek, aligha annak köszönhető, hogy máshol sok húst fogyasztanak. Sokkal inkább az az oka, hogy túl kevés a vásárlóerejük, kormányuk önző vagy korrupt, vagy hogy az időjárási jelenségek miatt rossz termést aratnak.
Ez utóbbi azonban az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik. És van még egy fontos szempont: ha az állattenyésztés megszűnik, a mezőgazdasági földterületek, valamint a gabona és egyéb növényi termékek ára jelentősen csökken. Viszont figyelnünk kell arra, hogy az árcsökkenés ne legyen túl drasztikus, mert ha a gabona túl olcsó lesz az energiaárakhoz képest, akkor fűtésre is felhasználható.
Ha csökken a húsfogyasztás és ekképpen a gabonaárak is, akkor a fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakói részesülhetnek az alacsonyabb árú gabonából, így akkor jobb kenyeret, rizst vagy kukoricaételeket engedhetnek meg maguknak.
Állatokból befolyó bevétel
A mezőgazdasági termelők számára - mind Európában, mind a fejlődő és a feltörekvő országokban - az ilyen áralakulás nagyon hátrányos lenne, különösen azért, mert az állattenyésztésből származó jövedelem elvész. Németországban az összes mezőgazdasági jövedelem csaknem kétharmada tej és hús előállításából származik. Ennek körülbelül 24 százaléka a tejtermelésből származik.
Andrew Jarvis, a kolumbiai Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Kutatási Központból szintén azt állítja, hogy az állattenyésztés felszámolása kétélű kard lenne: a fejlett országokban a vegetáriánus életmódnak bizonyosan számos pozitív környezeti és egészségügyi hatása lenne. A fejlődő országokban azonban súlyosbítaná a szegénységet, mivel az állattenyésztés számos szegényebb országban jelentősen hozzájárul a jövedelemhez.
És ez nem az utolsó probléma: még ha akarnánk is, nem tudnánk az összes legelőt szántóvá alakítani. Ennek oka, hogy nem ritka, hogy a szarvasmarha olyan területeket használ, amelyeket az emberek más módon nem művelhetnek meg - mondja Hofstetter. Bizonyos magasságokban sem lehet gabonát termeszteni, és néhány lejtő túl meredek ahhoz, hogy egyáltalán szántóként lehessen használni.
Alternatív megoldásként, ha ezeken a területeken tejelő teheneket szeretne tartani, új nehézségekbe ütközik. Egyrészt a fejős teheneket is levágják valamikor - Németországban például átlagosan három év után. A tejtermeléshez pedig a teheneknek évente borjújuk kell szülessen. Elkerülhetetlen azonban a hímnemű egyed születése, aki ezért csak hús előállítására alkalmas.
Több növényi étel fogyasztásával csökkenthető lenne a károsanyag-kibocsátás – Fotó: pixabay
A globális fejlődés pontosan a másik irányba halad
2050-ben várható 9 milliárd ember élelmiszerigényének kielégítése érdekében a FAO előrejelzései szerint világszerte 70 százalékkal több élelmiszert (növényi és állati) kell előállítani. 1970 és 2009 között a FAO információi szerint a hústermelés megháromszorozódott, alig több mint 100 millió tonnáról 300 millió tonnára nőtt.
Ami az éghajlatváltozást illeti, Marco Springmann kutatócsoportja kiszámította, hogy ha betartanák a FAO táplálkozási ajánlásait (azaz több növényi ételt és lényegesen kevesebb húst ennénk), akkor az élelmiszer-specifikus károsanyag-kibocsátás 29 százalékkal csökkenhetne világszerte. A vegetáriánus étrend 63 százalékkal csökkentheti a globális kibocsátást, a vegán étrend pedig 70 százalékkal csökkenti a kibocsátást - legalábbis pusztán matematikai értelemben.
A valós fejlődés azonban egészen más irányba halad: a növekvő népesség és a növekvő jólét biztosítja, hogy a húsfogyasztás tovább növekedjen. Arányát tekintve a növekedés Kínában és Ázsiában a legerősebb. De az USA-ban is az OECD számításai feltételezik a termelés további növekedését, különösen a baromfi és a sertéshús termelését.
Európában a termelés stagnál vagy mérsékelten csökken, de a hústermelés és - fogyasztás világszerte folyamatosan növekszik – a vegetáriánus vagy vegán étrend, vagy akár a kémcsőből illetve növényi eredetű termékekből származó, „mesterséges hús” felé vezető tendenciák alig változhatnak ezen mutatók alapján. Ezek a tendenciák főleg a nyugati világra korlátozódnak, és itt csak egy meglehetősen kis csoportra korlátozódnak.
A világnak tehát a változás mindenképpen jót tenne, ám a szélsőséges megoldások hosszú távon sosem bizonyulnak végleges jó megoldásnak.
A kérdés folyamatosan napirenden van
Európa egyik legérdekesebb, jövőt firtató konferenciáján pl. néhány nappal ezelőtt újabb vita bontakozott ki a vegán és a vegyes táplálkozás szerint élők között.
A Brain Bar konferencia „Mivel fogjuk etetni a bolygót?” című vitaműsorában egy hazai sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalkozó, Moldován András, és a Magyar Vegán Egyesület képviselője Bergovácz László „csaptak össze”.
A vita sok tekintetben zsákutcába vitte a hallgatóságot, hiszen a mai állattartás állatjóléti nóvumaitól, a vegán étkezés egészségtelen vagy egészséges voltán át, a szén-dioxid kibocsátás méréséig, illetve az ősemberek táplálkozási szokásáig majdnem minden szóba került.
A videó megtekinthető: itt.
Összefoglalva
Az ipari sertéstenyésztés mellett kiálló vállalkozó szerint nem szükséges aggódni az állatok komfortérzete miatt, hiszen ma már mindent megtesznek annak érdekében, hogy az állatok a felnevelésük ideje alatt minél komfortosabb körülmények között legyenek.
Szintén felesleges kardoskodni olyan állatok élethez való jogaiért, amelyek meg sem születtek volna, ha nem alakítottuk volna ki az ipari állattartás rendszerét. Az pedig szerinte nagyon valószínű, hogy könnyebb az egészséges és változatos étrend betartása, ha az állati fehérjék is helyet kapnak a táplálkozásunkban. Valószínűleg lehetetlen volna a világszinten jelentkező élelmiszerigényt fedezni állati alapanyagok nélkül, azt is figyelembe véve, hogy az állattartás esetleges megszűnése miatt felszabaduló területek nem feltétlenül alkalmasak szántóföldi növénytermesztésre (pl. hegyi legelők, alacsony tápanyagtartalmú talajok).
A vegán szervezet elnöke tartózkodik a megbélyegző kijelentésektől, és a szélsőséges állásponttól, de szerinte nyilvánvaló, hogy teljesen egészséges életet lehet élni állati eredetű fehérjék nélkül is, ez csak döntés kérdése, számos neves, jó fizikumú sportoló bebizonyította már, hogy állati fehérjék nélkül is el lehet érni a jó kondíciót. Az állatjóléti intézkedések pedig szerinte arra valók, hogy a húsfogyasztók lelkiismeretét megnyugtassák, valójában a vágóhídra nevelt állatok tartáskörülményei távol állnak a természetestől és komfortostól.
Kampányt indít a Copa Cogeca
Mindezekkel párhuzamosan október 6-án a Copa Cogeca, európai mezőgazdasági termelőket tömörítő szervezete kampányt (ceci n’est pas un steak) indított, hogy tiltakozzon a műhúsok esetében a "hús" szó használata ellen. A szervezet a kampánnyal az Európai Parlament figyelmét szeretné felhívni arra, hogy a "vegán kolbász" és a "vegán hamburger" elnevezések engedélyezésével hátrányos folyamatokat indít el. Megtévesztő és tisztességtelen marketingeszközökkel kedvezőtlenül befolyásolják a fogyasztókat, ezen keresztül pedig a termelők megélhetését biztosító ágazatok jövőjét is.
A kampánynyilatkozatban az európai szervezetek kiemelik azt a tényt, hogy a vegán termékekkel kapcsolatos állásfoglalások kialakításakor hajlamosak elfelejteni a döntéshozók, hogy az európai gazdák a növényi és az állati fehérje előállításában egyaránt érdekeltek, és nem ellenzik a vegán termékek előállítását.
A hús- és tejtermékek megnevezéseinek és jellemzőinek utánzására alkalmas növényi termékek esetében azonban ki kell alakítani egy saját, a hús- és tejipartól független elnevezésrendszert, hogy a vásárlók megtévesztése elkerülhető legyen.
Tiltakoznak a vegán termékek esetében a "hús" megnevezés ellen – Fotó: Copa Cogeca hírlevél
