A bőgés vége felé közeledünk már, de még mindig nagyon aktuális (a vadat szerető embernek örökké az) az erdők talán legszebb, legfelemelőbb jelenségéről beszélni. Bőgés alatt az emberek többsége általában a gímszarvasbikák és a tehenek nászát érti, melyet előbbiek fenséges hangja kísér, ebben az időszakban zeng az egész erdő. Fontos ezt hangsúlyozni, mert egy hónappal később a dámszarvasbikák is "bőgnek", azt azonban barcogásnak hívják.

Sokkal nagyobb figyelem övezi azonban a gímbikák bőgését, ami nem véletlen, hiszen jóval nagyobb populáció az övék, ráadásul Magyarországon, Zalában, Somogyban és Gemencen él a világ legerősebb gímszarvasállománya. Ez olyannyira igaz, hogy amikor Új-Zélandon erős gímszarvasállományt akartak létrehozni, ahhoz főként magyar, azon belül is zalai szarvasokat importáltak.

A gímszarvas bőgésének kezdetét az időjárás is befolyásolja, de általában augusztus végén megszólalnak az első bikák. Eddig 20. tájékán menetrendszerűen megérkezett a lehűlés és aztán már nem is tértek vissza a hőhullámok – ez kedvezett a gímszarvasok nemi életének és a bőgésnek. Az utóbbi években sajnos, nem ez az időjárás a jellemző, hanem a késő őszig kitartó meleg, nem egyszer hőség, ami miatt a bőgés rapszodikussá vált. Elsőként az ország délnyugati részein indul a szarvasok násza, Vasban, Zalában és Somogyban, onnét húzódik tovább északkeleti irányba, utolsónak általában a Zemplén erdeiben bődülnek el a bikák. A bőgés nagyjából október elejére véget ér, de a Zemplénben  – éppen a későbbi kezdés miatt – néha még novemberben is tarthat.


A közvélekedéssel ellentétben a bőgés idején sem a szarvasbikák az erdő urai. Sőt, a szarvasok világa valójában matriarchális társadalom, a csordákat sem a bikák irányítják, hanem a vezértehenek.

A bikák közvetlenül a bőgés előtt kitelnek, meghíznak, a bőgés időszakában azonban a táplálkozásuk a minimálisra szorítkozik, ezért az időszak végére nagyon lefogynak, legyengülnek, akár 30-40 kilogrammot is veszítve a testsúlyukból.


Ami a szarvasok szintén ebben az időszakban felerősödő vadászatát illeti: az egyelőre szükségszerű, mert Magyarországon még csak az szabályozza a szarvasok létszámát, ami évtizedek óta töretlenül emelkedik – a vadászat ellenére is.

Forrás: Centauriweb

Indexkép: Pixabay