Purpurbúza – ez az évszázadokra feledésbe merült ősgabona napjainkban ismét hódít. A belőle készült kenyeret sokan szeretik a különleges színe és értékes beltartalmi összetevői miatt.
.jpg)
Napjainkban már nagyon sokféle kenyér beszerezhető – fotó: pixabay.com
Feledésbe merült ősgabona
A napjainkban génbankokban őrzött állományból életre hívott lilás színű búzafajta feltehetőleg Etiópiából származik, bár egyes források szerint 1872-ben a Vörös-tenger mentén bukkantak rá először.
Főként Kelet-Afrikában, Új-Zélandon, Kínában, az Amerika Egyesült Államokban és Ausztriában a vad, illetve a termesztett fajtáik is megtalálhatók.
A feledésbe merült purpurbúzát az 1990-es években kezdték újra termeszteni. 2006-ban elterjedt a sütőiparban is, azóta a lila búzából készült pékárukat már több mint 40 országban forgalmazzák – írja a greendex.hu.
A purpurbúza egyidős a legősibb búzafajtákkal
A purpurbúza különleges színével és értékes beltartalmi összetevőivel a modern kori pékek figyelmét is felkeltette. A teljes kiőrlésű kenyérben ugyanis életre kel az erős fűszeres íz, a hosszan megőrzött frissesség és a természetes antioxidáns hatás. A purpurkenyér amellett, hogy ízletes, más szempontokból is előnyös.
A ritka és kevesek által ismert purpurbúzából előállított liszt a hagyományos lisztekhez képest más az ízében, a tartalmában és a hatásait tekintve is:
- a purpurból készült kenyérnek magas az antocián-tartalma
- a purpurbúza bíbor színezete a kenyérnek jellegzetes külsőt kölcsönöz, ez adja a nevét is (a purpur jelentése 'bíbor')
- mivel az ősgabonát nem termesztették nagy mennyiségben, így az évszázadok során természetes módon maradhatott fenn
A purpurbúzából előállított 100 grammnyi termékben van:
- energia: 907,0 kJ / 215,7 kcal;
- zsír: 4,7 g, melyből telített zsírsavak: 0,7 g;
- szénhidrát: 28,6 g, melyből cukrok: 2,4 g;
- rost: 7,5 g;
- fehérje: 10,8 g;
- só: 1,5 g.
Nagyon sok benne az antocián
A közelmúltban a purpurbúza számos kutatás tárgya volt, főként a benne található antociánok miatt. A növényi pigmentek egy olyan csoportja, amely az élénk színű – a narancssárga, a vörös, a lila és a kék – gyümölcsökben, illetve zöldségekben található meg.
Az antociánok nagyon erős antioxidánsok és antimikrobiális, sejtvédő, tumorellenes, lipidcsökkentő, gyulladáscsökkentő és neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkeznek. Szerepet játszhatnak a érfalak védelmében, a vércukorszint kiegyenlítésében és a szemünk egészségének megtartásában is. Jelentős mennyiségben kötik meg a szabad gyököket, amelyek felhalmozódhatnak a szervezetünkben, hozzájárulva a daganatos betegségek kialakulásához, illetve gyorsítva a sejtek öregedését.
A kutatások során azt vizsgálták, hogy milyen az antociánok magban való elhelyezkedése és eloszlása, illetve, hogy a liszt alkalmas-e sütéshez. A szakemberek megállapították, hogy a purpurbúza antocián-tartalma a hagyományos kenyérbúzáénál 10-szer magasabb, és a mag oldalsó rétegeiben található legnagyobb antocián-tartalommal a teljes kiőrlésű lisztek rendelkeznek.
Az egészséges táplálkozás érdekében mindenképpen érdemes megkóstolni a purpurbúzából készült termékeket.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
