Tavaly 13%-kal többet összesen 5,5 milliárd forintot költöttünk főleg a hipermarketekben kapható, előre csomagolt egykilós kiszerelésekben kapható virslire. A piacot leuralja a sertésvirsli aminek 57 százalékos a részesedése, a baromfi 22%-on a pulyka 19%-on áll.
Szeretjük a virslit, évente majdnem 7,5 kilogramm körül alakul az egy főre jutó virslifogyasztás. Az először XIII. században említett "frankfurti kolbászka" hosszú utat járt be, amíg a magyar konyhák megkerülhetetlen szereplője lett.
A virsli a grillpartik népszerű vendége - fotó: pixabay.com
A fogyasztói igényeknek megfelelően úgy az alacsonyabb árfekvésű, mind a minőségi virslire jelentős a kereslet, de azt az árérzékeny fogyasztók is tudják, hogy a virsli és rudacskának nevezett utánzatai között nagy különbségek lehetnek, elsősorban a hústartalomban. A hazai szabályozás - a Magyar Élelmiszerkönyv 2017. évi szigorításával - egyértelműen a minőségi típusok felé orientálja a gyártókat. A Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezéseinek szigorítása miatt a hazai kereskedelemben kapható virsliknek 2017 óta magasabb, minimum 51 százalék feletti hústartalommal kell készülniük, és ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. Emellett csökkentették a virslik megengedett legnagyobb sótartalmát, és magasabb fehérje-, illetve alacsonyabb zsírtartalmat írtak elő. Virslinek csak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelő termék nevezhető, legyen az hazai gyártású vagy import.
Nem csak a kenyér virsli/kombó létezik - fotó: pixabay.com
A történelmi recept
Először 1270-ben említették a virslit, amit akkoriban a szigorú német élelmiszertisztasági előírások és céhes szabályoknak megfelelően csak juhbélbe töltött sertéshús lehetett. Ez a recept -frankfurti virsli- több száz évig uralta Európát, ugyanis a bécsi virsli csak 1805-ben született meg. A bécsi virslit egy svájci származású hentes készítette el darált sertés- és marhahús keverékéből. Manapság már nincs megkötve hogy miből készülhetnek a bécsi és frankfurti virslik, bármilyen húst felhasználhatnak.
A hús lehet bármilyen a recept többnyire ugyanúgy épül fel: készítésükhöz nagyon finomra vágott húspépbe kevernek sertésszalonnát és fűszereket, fő fűszerként sót és fehérborsot. Az ízesített masszát aztán mű- vagy állati bélbe töltik, füstölik és hőkezelik. Ezért fogyasztás előtt már nem kell főzni a virslit, elegendő, ha pár percig forráspont közelében lévő vízben csak felmelegítjük. A virsli a dietetikusok szerint is könnyen beilleszthető az egészséges étrendbe.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szeretné egyúttal felhívni a fogyasztók figyelmét:
- Ne feledjék el, ha magyar terméket vásárolnak, akkor magyar vállalkozásokat, munkahelyeket, magyar családokat támogatnak!
- Legyenek tisztában azzal, hogy a virslik és a hozzájuk hasonló termékek kategóriájában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon.
- Az „olcsó húsnak híg a leve" elv itt is érvényesül, helyezzék a minőséget előtérbe!
A szilveszteri virslievés feltehetően az őshazájából származik Németországból. A magyar babona úgy tartja, hogy az újév napján nem szabad halat vagy szárnyast enni mert előbbivel elúszik, utóbbival elszáll a jó szerencsénk, sertés viszont kitúrja azt nekünk ezért érdemes sertés virslit enni. Vagy ez a magyarázata vagy az hogy két koccintás között gyorsan elkészül!
