A gazdalátogatások javában zajlanak, mi a minap Zalába, a nagykanizsai Kálcsics Bálint gazdaságába kísértük el a Kukorica Kör Egyesület csapatát: Daoda Zoltán ügyvezető igazgatót, Dr. Körösi Katalin szakmai és operatív igazgatót, valamint Pais Istvánt, a Huminisz Kft. ügyvezető igazgatóját.
– Maga a termelési verseny gondolata 2021-ben fogant meg, méghozzá Reng Zoltánnal, a Hungrana Zrt. vezérigazgatójával egy teljesen más témában folytatott beszélgetés végén – idézte fel az előzményeket Daoda Zoltán. – Mi azonban más típusú közösséget akartunk építeni az eddig megszokottakhoz képest, a célunk nem a legmagasabb kézzelfogható termés elérése, hanem a leggazdaságosabban termelő gazdálkodó megtalálása. Szeretnénk ezzel egyfajta szemléletformálást is végezni, hiszen az aktuális gazdasági folyamatok, körülmények és a klimatikus változások mind-mind afelé terelik a gazdákat, hogy minél alacsonyabb költséggel érjenek el az adott körülmények közt maximális termésmennyiséget. Mert most már a hektáronkénti hozamnál fontosabb a hektáronkénti profit. Ennek jegyében hirdettük meg az idei versenyt is, melyre az előző évekhez képest is többen, 26-an neveztek. Minden versenyző gazdánkat meglátogatjuk, mely látogatások alapvetően nem arról szólnak, hogy odamegyünk a gazdálkodóhoz és megnézzük a termelési körülményeit, vagy minősítjük a technológiáját, egyszerűen csak ismerkedünk, barátkozunk, kapcsolatot építünk. Szeretnénk a közösségünket alkotó gazdákat megismerni és jó együttműködést kialakítani velük.
Kálcsics Bálint, Pais István és Daoda Zoltán – fotó: Horváth Attila
Daoda Zoltán hozzátette: ha a kukoricatermelést illetően sikerül elérni a kívánt szemléletváltást, akkor az a remények szerint majd adaptálódik a többi növénykultúrára, akár a kalászosokra is. Ez pedig hozzájárulhat a gazdaságok rentábilis működéséhez, ami nemcsak a jövőbeni túléléshez nélkülözhetetlen, hanem várhatóan az Unió is csak ezeket a gazdaságokat támogatja majd.
Azt már Pais István tette hozzá: ma már nem kérdés, hogy egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges évjáratokkal, már ami az időjárást illeti és bizony, a terményárak is meglehetősen hektikusak. Az alacsony felvásárlási árak és a csapadékhiány miatt kisebb hozamok takarékoskodásra intik a termelőket, akik a tapasztalatok szerint pont azokat a növénykondicionáló és talajregeneráló készítményeket hagyják el a spórolás jegyében, amelyek esetleg a növények általános állapotának, szárazságtűrésének javításával nagyobb hozamot eredményeznének. A pénz nyelvére lefordítva ez azt jelenti: könnyen lehet, hogy a mellőzésükkel kevesebbet nyernek összegszerűen, mint amennyit a használatuk és a többlettermés hozna, azaz a megtérülési mutatót kihagyják a kalkulációból. Így még inkább a negatív oldalra billen a mérleg.
Kálcsics Bálinttól megtudtuk: 240 hektáron termel szántóföldi növényeket, szóját, kukoricát, búzát, árpát, repcét no-till, azaz forgatás nélküli technológiával. Ez már önmagában kevesebb költséget jelent, ami segíti abban, hogy a gazdaságot még rentábilisabban üzemeltesse. Azt is elárulta: idén első alkalommal nevezett a versenybe. A megtekintett 10 hektáros terület lazább agyagtalaj, a kukoricát (DKC4712) április 22-én vetette el. Előveteménye árpa volt, s a kukoricavetőmag októberben vetett, majd tavasszal legyomirtózott rozsos-bükkönyös takarónövény alá került a talajba. A kelés időszakában és azt követően kapott bőven természetes csapadékot, a folyamat a szemkitelés fázisában szakadt meg. Várakozásai szerint 9-10 tonnás hozamra számít.