Sokan úgy gondolják, hogy a méh jó, ellenben a darázs csak rossz lehet. Pedig ez egyáltalán nem így van. Ahogyan a méheknek, úgy a darazsaknak is megvan a fontos szerepe. Azonban abban mindenki egyetért, hogy az sem jó, ha a darázs, és az sem, ha a méh csíp vagy szúr meg minket. A csípéseiket azonban különböző módokon kell kezelni.
Nem szabad rosszat gondolni a darazsakról
A londoni University College biodiverzitással foglalkozó intézetének kutatói szerint nagyon negatív a darazsak megítélése, amely valószínűleg a fullánkos törzsek miatt alakult ki. Azonban ez csupán a darazsaknak 1 százalékát teszi ki, és közülük is csupán 2 faj van, amely kapcsolatba kerül az emberrel. Ezek pedig a lódarázs és a kecskedarázs.
A méh és a darázs is hasznosak
Már Arisztotelész lejegyezte, hogy a darazsak szúrása fájdalmasabb a méhekénél. Ezt az amerikai rovarász, Justin Schmidt 2016-ban számszerűsítette is, így kiderült, hogy a méhek szúrásának erőssége a Schmidt-fájdalomskálán 0,5 és 2,5 között van, amíg a darazsakénak 0,5 és 4 között volt.
Amíg a méhek megítélése határozottan pozitív, hiszen a méz, a virágpor, a beporzás és nem utolsósorban a szorgalom társul hozzá, addig a darazsak mellé csupa negatív jelzőt szoktunk tásítani, mint amilyen a veszély, vagy a fájdalom. Magyarországon a rovarok közül a lódarázsnak van a legfájdalmasabb csípése. Ráadásul a darazsakkal igazán kevés tudományos munka foglalkozik, így sokan nem is tudnak róluk túl sokat.
A rovarok olyan alapvető ökológiai feladatokat látnak el, mint az ízeltlábúak populációjának mérséklése, a szerves anyagok lebontása és a beporzás, és annak ellenére, hogy legtöbbször ezt a méheknek tulajdonítjuk, ebben a bogarak, a pillangók, a legyek és a darazsak is részt vesznek.
A darazsak utódaikat elsősorban magas fehérjetartalmú, állati eredetű szövetekkel táplálják, tehát a méhekkel ellentétben ragadozók. Mivel a darazsak ragadozók, a biológiai szabályozásban is részt vesznek, hiszen rengeteg gyorsan szaporodó ízeltlábút pusztítanak el.
Habár a darazsak agresszívabban viselkednek, mint a méhek, ez leginkább csak akkor nyilvánul meg, ha prédára vadásznak, vagy ha fenyegetik őket. A méhek és a darazsak fullánkja is csak önvédelemre szolgál. Ez a tojócsövük módosulata, ezért csak a nőstények képesek „csípésre", azonban amíg a méhek fullánkja csípés után beakad a bőrbe, ezért kiszakad az állat hasfala és emésztőrendszere, majd az állat a szúrás után hamarosan elpusztul, addig a darazsak több szúrásra is képesek, mert fullánkjukat gond nélkül ki tudják húzni és újra beszúrni.
A méheknek és a darazsaknak is van hasznos oldala. Fotó: Shutterstock
A darazsak mérgének nagy részét acetilkolin alkotja. Ez ingerületátvivő anyagként működik az idegrendszerben, és stimulálja a fájdalomreceptorokat. Ezért érzünk égő, viszkető érzést. A duzzanat azért alakul ki, mert a méreggel hisztamin jut a szervezetbe, amely mozgósítja az immunrendszert, mely gyulladással próbálja meg leküzdeni az idegen anyagokat.
A méhek mérge a darazsakéval ellentétben savas kémhatású, és rokonságot mutat a kígyóméreggel, és olyan peptideket tartalmaz, amelyek az áldozatnak fájdalmat, gyulladást okozzanak, emellett véralvadásgátló és pulzusemelő hatásuk is van.
Ezt tedd, ha megcsíp a darázs
Lúgos méreg ellen a savas anyagok hasznosak. A 10 százalékos háztartási ecet régi praktika a darázscsípés kezelésére. Ráadásul nem kell sokáig várni, hiszen azonnal enyhülést hoz. De a szódabikarbóna is segít, ha ecettel pépet készítünk belőle, és hagyjuk, hogy rászáradjon a sérült bőrfelületre.
De az alma-, a balzsam- vagy borecet is kiváló a darázs csípésére. Ha félbe vágunk egy vöröshagymát, és ezzel dörzsöljük át a szúrás helyét, nem csak a fájdalom múlik el hamar, de a gyulladás is csökken.
A lándzsás útifűnek antibakteriális és fájdalomcsillapító hatása van, azonban a bazsalikom is kiváló a darázs szúrásának enyhítésére.
Ezt tedd a méhcsípés után
Méhcsípés esetén a fullánkkal az állat méregzsákja is kiszakad a potrohból, ezért ügyeljünk rá, hogy amikor eltávolítjuk a bőrünkből, ne nyomjuk össze, mert még több méreg ürül a testünkbe. A csipesz a legjobb megoldás. Mivel a méhek csípése savas kémhatású, lúgos szerekkel próbálhatjuk semlegesíteni. Jöhet itt is a szódabikarbónás módszer, csak ecet helyett vízzel. A masszát negyedóráig hagyjuk a sérülésen úgy, hogy az száradjon rá. Pár óra múlva ismételjük meg. Enyhíti a feszítő fájdalmat és a duzzanatot is csökkenti. A hideg vizes borogatás segít lelohasztani a duzzanatot, és csökkenti a gyulladást. De a mentolos fogkrém is kiváló.
Egyik csípés sem veszélytelen
A csípés helye minden esetben bedagad, de a gyerekek esetében ez akár nagyobb is lehet és kiterjedhet az egész végtagra. Éppen ezért nagyon veszélyes, ha a szájüregben történik a csípés. Ekkor rögtön mentőt kell hívni, akkor is, ha valaki nem allergiás a csípésre, hiszen a duzzadás miatt fulladás következhet be.
A gyerekek 0,4-0,8 százaléka és a felnőttek 3 százaléka érintett valamilyen fokú méh- vagy darázsméreg-allergiában, ezért tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat a hatására, így azonnali sürgősségi ellátást igényel!
Így védekezhetsz a darazsak ellen
A legeredményesebb módszer itt is, mint tulajdonképpen mindenben, az előzetes védekezés. Ez a darazsak esetében a csapdázást jelenti. A darazsak ugyanolyan szomjasak, mint bárki, különösen ezekben a nagyon meleg napokban, hetekben. Így, ha kihelyezünk pár lapos tányérban vizet, a szomjukat ezzel fogják enyhíteni, és ritkábban károsítják meg gyümölcseinket.
A cukros víznek, az ecetes oldatnak egészen biztosan nem fognak tudni ellenállni, így érdemes a csapdákat ezekkel megtölteni. Bár szeretik a sört, egy valódi sörrajongó borzongva hallaná, hogy vízzel hígítva a kedvencük. Nézzük el nekik ezt a bődületes ízléstelenséget, és tekintsünk a dolgok jobb oldalára: így csak a fele mennyiségű sört kell felkínálni számukra. Nem ragaszkodnak a behűtött söröskorsóhoz. Tökéletesen megfelel számukra egy félbevágott, kétliteres, műanyag vizes palack, melynek levágott felső részét helyezzük vissza fordítva az alsó részébe. Így be fognak szállni a csodás nedű illatára, de kijönni már nem fognak tudni.
Figyeljük a darázsfészkeket, és még idejekorán szüntessük meg azokat. Amikor már belakták őket, életveszélyes hozzájuk nyúlni és megpróbálni leverni őket. A darazsak ilyen módon történő megzavarása támadást fog eredményezni, a darazsak ugyanis nem olyanok, mint a méhek, akik a királynőjüket védik, hanem ők kifejezetten a fészküket fogják megvédeni, bármilyen támadással szemben! Ráadásul családjuk akár 1000 tagból is állhat. Éppen ezért ilyenkor már csak szakértői segítséggel távolíthatók el a darázsfészkek.
A gyümölcsdarazsak ugyan nagyon aprók, de a kár, amit okoznak, testtömegindexükkel fordítottan arányos. A lárváik járatokat rágnak a gyümölcsben, kiodvasítják a magházat, és a helyére ürüléket tesznek. Mivel egészen aprók, lehet, hogy csak azt fogjuk észlelni, hogy valamiért jobban hullik a gyümölcs. A megoldás ellenük a fehér színű gyümölcsdarázs színcsapda. Nagyüzemi gyümölcstermesztés esetén azonban az egyetlen fegyver a kezünkben ellenük a sziromhullást követő közvetlen permetezés.
Fontos, hogy ne hadonásszunk a kezünkkel, ha darazsakat látunk, hiszen akkor még nagyobb eséllyel támad meg a darázs, mivel támadásként kezeli a mozgásunkat. Vannak olyan illóolajok, amelyeket a darazsak nem szívesen lélegeznek be. A szegfűszeg-muskátli-citromfű kombinációt fűszerezzük meg némi vízzel és szappannal, és fújjuk bátran a potenciálisan fészeképítésre veszélyes helyekre. Ne maradjanak ki a falak repedései, az ereszek, a párkányok, és a tető alatti területek sem Ne lepődjünk meg, amikor ezután a támadás után a darazsak oly bambán néznek majd ránk, mint Noé a harmadik zsiráfra, majd konkrétan kimenekülnek a kertből.
Ismerkedj meg a méhekkel
A méhek életbevágóan fontosak számunkra, hiszen a legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől. Ha nem vagyunk nagy mézfogyasztók, a méhek akkor is fontosak számunkra, hiszen a gyümölcstermő növényeink szinte kivétel nélkül idegen megporza ásra szorulnak.
A méheknek köszönhetjük a mézet is. Fotó: Shutterstock
A méhek először mindig a kaptárukhoz legközelebb eső fákat keresik fel, így minél távolabb vagyunk tőlük, annál kevesebb dolgozó méh jut el hozzánk, hogy beporozza a gyümölcsfáinkat. A méhek ráadásul átlagosan 2 km-nél messzebbre nem látogatnak el. Éppen ezért nagyon fontos, hogy óvjuk őket, amelyet könnyen megtehetünk pár szabály betartásával.
Vigyázz a méhekre
1. Virágzás idején ha tehetjük, ne permetezzünk a gyümölcsösben.
2. Amikor permetezni szeretnénk, azt jelentsük be, hogy a méhészek tudjanak róla, és ne engedjék ki arra az időszakra a méheket.
3. Kéthetente nyírjuk csak le a füvet, hiszen így sokkal több a gyepben a virág, amelyeket a méhek meg tudnak látogatni.
4. A méhek minden virágot kedvelnek, de ha a számukra legkedvesebbeket megtalálják a kertünkben, akkor egészen biztosan gyakoribb vendégek lesznek nálunk. Kedvenceik közé tartozik a levendula, a sáfrány, a kasvirág, a szellőrózsa, a tátika, a napraforgó, a gyűszűvirág, a lilaakác, az orgona és a mézontófű.
5. Gondoskodjunk az itatásukról is. Ehhez egy lapos, nem meredek tálat tegyünk ki nekik, amelyben rendszeresen cseréljük a vizet. Mélyet nem szabad, mert abba bele tudnak fulladni.
6. Telepítsünk a kertbe méhhoteleket. Ehhez elég egy fadarab, amelybe lyukakat fúrunk. Így itt tudnak fejlődni a lárváik, és ők maguk is meg tudnak benne pihenni. Különböző méretű lyukakat fúrjunk a fába, haránt irányba, hogy az esővíz ne juthasson be. A felület sima legyen, hogy ne sérüljenek meg a rovarok. Meleg és védett helyen helyezzük el a kertben.
Ezért egyél sok mézet
Leletek bizonyítják, hogy már az ősember is fogyasztott mézet, ám gyógyító hatását valószínűleg csak jóval később fedezték fel. A mai tudásunk szerint a méz közel 70-féle gyógyhatással bír. Nem véletlen tehát, hogy Micimackó is masszívan mézfüggővé vált.
Szerencsére ma már nem kell méhecskék hadával megküzdenünk, mint az ősembereknek, így könnyedén hozzájuthatunk a mézhez. A méz az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság. A vele történő gyógyítás elnevezése az apiterápia.
A méz rengeteg vitamint és a szervezetünk számára hasznos és nélkülözhetetlen anyagot tartalmaz. Megtalálható benne a vas, a kalcium, a mangán, a foszfor, a réz, a magnézium, a kálium, a nátrium és a cink. A vitaminok közül kisebb mennyiségben a B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és C-vitamin. Minél sötétebb színű a méz, annál több ásványi elem van benne. Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatását már a háborúkban is kihasználták, mert mézzel fertőtlenítették a sebeket, de kiváló köptetőként is.
Ha a méz vízzel érintkezik, akkor hidrogén-peroxid szabadul fel, ami feloldja az elhalt szöveteket. Hogy ne csupa jót írjunk róla, mivel nagyon sok energiát ad a szervezetünknek, csínján kell bánni a fogyasztásával, ha nem szeretnénk növelni kilóink számát. Nátha esetén a mézes-citromos tea csodás orvosság, azonban a hőfokára ügyelni kell. A túl meleg teában ugyanis a méz is, és a citrom is elveszíti hatóanyagainak jelentős részét.
Az arcunkra kenve pakolásként, bőrünk puha és bársonyos lesz tőle. Azonban, ha valaki allergiás valamelyik virágporra, az még véletlenül se fogyasszon mézet, sőt, még a bőrére se kenje, mert súlyos allergiás reakciókat válthat ki. A mézzel édesíthetjük a salátákat, ízesíthetünk vele utólag halat, csirkét, de sajtokkal és gyümölcsökkel is tökéletes lesz. A húsoknak csodálatos színt ad egy kis méz a sütéskor, a mézes-mustáros pácot pedig mindenképp ki kell próbálni!
Nem is beszélve a mézes puszedliről, és egyéb, mézes süteményekről. A méz állítólag a férfi potenciára is jó hatással van. Ezt már az ókori római és görög fürdőkben is tudták, mert az udvarlás során gyakran küldtek egymásnak mézes vizet. Ha az illető elfogadta az ajándékot, azzal nyílt utat adott egy romantikus kapcsolat lehetőségének.
Nem véletlen, hogy a házasságkötés után időszakot mézesheteknek nevezik, hiszen akkor a legintenzívebb a szerelem, ami édes, mint a méz. A méz íze nagyon összetett. Több, mint százhúsz aromaanyagból áll össze. Ezek többségében alkoholok, ketonok, aldehidek, valamint észterek vannak. Ezeknek köszönhetjük a méz csodás ízét és emellett még étvágygerjesztő hatásuk is van.
Ha megfáztunk, az akácméz lesz a mézek között a Rolls-Royce a számunkra, míg ha fáj a torkunk, a napraforgóméz kiváló rá, az akácméz és a repceméz pedig fertőtlenítő hatása miatt tud rajtunk segíteni. Ha az immunrendszerünket szeretnénk erősíteni, az akácmézben található meg a legtöbb vitamin, a vegyes virágméz pedig az egyik legerősebb immunrendszer erősítő.
Ha érzékeny a gyomrunk, a repceméz a mi mézünk. Viszont a napraforgómézet feltétlenül kerülni kell ebben az esetben. Ha csontképzési zavarokra keresünk megoldást, az akácméz a legjobb választás, magas kalciumtartalma miatt. Ha vérszegénység a gond, az akácméz és a repceméz a legmagasabb vas tartalmú mézfajták. A prosztata problémákra viszont a napraforgóméz a gyógyír, magas beltartalmi értéke miatt.
Különböztesd meg a méhet a darázstól
Egy német mondás szerint Isten teremtette a méheket, az ördög pedig a darazsakat. A méhek és a darazsak is csíkosak, zümmögnek és folyton körülöttünk legyeskednek, amikor fagyit eszünk. De vajon hogy tudjuk megkülönböztetni őket?
A darazsak 15-20 mm hosszú, fekete és sárga rajzolatú, enyhén szőrös, hártyás szárnyú rovarok. Sokan magányosak közülük, akik pedig társaságban élnek, azok úgynevezett államokba tömörülnek. Szerves hulladékkal, gyümölcsökkel és fehérjével táplálkoznak. Legfőbb fehérjeforrásukat rovarokból, pókokból és egyéb elhullott állatokból szerzik be.
Rendszerint nagyon harciasak. Ennek az az oka, hogy az idejük legnagyobb részét a fészkük közelében töltik, és ha bárki is megközelíti azt, akkor egészen biztosan meg fogják támadni. Az embereket maguktól nem támadják meg, de elég, ha véletlenül rájuk lépünk, vagy megbolygatjuk a fészküket, és máris megismerhetjük a szúrós oldalukat. Ha elkezdjük a kezünkkel zavarni őket, az még csak ront az amúgy is szomorú helyzetünkön, ugyanis támadásnak veszik, és még inkább felhergeljük őket.
A darazsakkal szemben a méhek jóval békésebb természetűek, de természetesen őket is ki lehet hozni a sodrukból. Általában kolóniában élnek, ahol pontos munkamegosztás van. A családjukban helyet kap a királynő, aki 22 mm nagyságú, a herék, akik átlagosan 20 mm-esek, és a dolgozók, akik mindössze 16 mm hosszúak. Színük az aranybarnától a sötétbarnáig igen változó, és potrohukat csíkok díszítik. Amikor a család elér egy bizonyos méretet, megtörténhet a kirajzás. Erre általában májusban, vagy júniusban kerülhet sor.
Nektárral és virágporral táplálkoznak, melyet az idősebb dolgozók gyűjtenek be a virágzó növényekről. A virágport a hátsó lábukon lévő szőrzet segítségével tudják elszállítani, melyet elraktároznak, és a szűkösebb időkre gondolva mézet készítenek belőle maguknak. És persze nekünk. A növények beporzásában betöltött szerepük miatt egyenesen létszükséglet, hogy minél több méh tevékenykedjen a természetben.
A méhek és a darazsak fullánkja a módosult tojócső, ezért képes csak a nőstény a szúrásra. A darazsak fullánkján kampócskák találhatók. Ezért a méhekkel ellentétben, többször is képesek használni a fullánkjukat, ugyanis használat után egyszerűen kihúzzák áldozatuk testéből. Ezzel szemben a méhek háromágú, visszahajló fullánkja fűrészfog szerű hurokban végződik. Ezért, amikor azt ki akarja húzni áldozatából, az általában a potroh végével, az idegdúcokkal együtt kiszakad, így nem éli túl a szúrást.
A termelt méreganyag nagy része víz, a méregzsák csupán 1,2 mg mérget tartalmaz. A darazsak fehérjedús táplálkozásának köszönhetően a méreganyaguk jóval mérgezőbb, mint a méheké. A darázsszúrás helye megduzzad és erős fájdalommal jár. Mivel a darázs döggel is táplálkozik, a szúrás helye el tud fertőződni. Akár szövetelhalással is járhat a szúrása.
A méhszúrás is duzzanatot és néhány perces fájdalmat okoz. Azonban, ha túl sok csípés ér valakit, illetve ha allergiás a méreganyagra, akár az élete is veszélybe kerülhet. A legalapvetőbb az eddig leírtakon felül, hogy míg a darázs alig szőrös, addig a méhecske bizony sok időt töltene a kozmetikusi székben, mire mindenhol epillálnák. A darazsak lába citromsárga, és nem véletlenül beszélünk darázsderékról, hiszen a darázsnak valóban nagyon vékony dereka van.
A méhek a rajzáskor egyszerre jelennek meg tömegesen. Ezzel szemben a darazsak szép lassan gyűlnek össze, például a házak eldugott részeiben. A darazsak a földben lévő lyukakban is képesek letelepedni. A méh váladéka savas, a darázsé lúgos, így a méhszúrást lúgos kémhatású anyaggal lehet kezelni, mint a szódabikarbóna oldat, míg a darázsszúrást savas kémhatású anyaggal, mint amilyen az ecet.
Természetesen attól, hogy a méheket hasznosnak tartjuk, még ne bántsuk a darazsakat sem. Ha nem piszkáljuk őket és fészküket, ők sem fognak velünk foglalkozni. A méhek védelmét pedig érezzük magunkénak, mert sajnos nagyon nagy veszélyben vannak, és ha nem változtatunk a szokásainkon az ő érdekükben, akkor hamarosan mi is óriási veszélybe kerülhetünk.
