Sokat változott az élelmiszerekhez való viszonyunk az elmúlt évszázadban, a gazdálkodásról és a teljes önellátásról áttértünk egy másfajta társadalmi berendezkedésre, amelyben elsősorban fogyasztók vagyunk. Ennek eredményeképpen nem mindig figyelünk azokra az élelmiszerekre, amelyeket a boltban vásárolunk. A különböző szabályozásoknak köszönhetően napjainkban már a kereskedelmi forgalomban elérhető élelmiszereket sok információval ellátott címkével lehet csak árusítani, így ha megtanulunk jól figyelni, nagyon sokat tehetünk magunk és a környezetünk egészségéért – írja az egy.hu
Az előre csomagolt élelmiszerek címkéin fel kell tüntetni azok beltartalmi értékeit is: ilyenek az élelmiszer-összetevők, a tápanyagtartalom, az allergének, az intoleranciák – fotó: pixabay.com
A két legfontosabb dátum a „fogyaszthatóság" és „minőségmegőrzési idő"
Különbséget kell tenni fogyaszthatóság és minőségmegőrzési idő között, mert a két fogalom teljesen mást jelent a gyakorlatban: míg a fogyaszthatóság az élelmiszer-biztonságról, addig a minőségmegőrzési idő az élelmiszer-minőségről szól. Az EU-s jogszabályok szerint ezeknek az információknak minden előre csomagolt élelmiszer címkéjén szerepelniük kell.
A gyártónak az időpont mellett azt is fel kell tüntetnie, hogy milyen körülmények között képes az adott élelmiszer megőrizni a minőségét az adott dátumig, azaz hogyan kell tárolni az ételt, hogy a garantált szavatossági időn belül fogyasztásra alkalmas legyen.
Az élelmiszerek eltarthatóságát és minőségük megőrzésének módjait élelmiszer-mikrobiológusok kísérletei, kutatásai alapján határozzák meg, ez azt jelenti, hogy a címkén feltüntetett információkat ne csak sima ajánlásoknak tekintsük, hanem kezeljük azokat tudományosan megalapozott előírásokként!
Fogyaszthatóság = élelmiszerbiztonság: mit jelent ez a gyakorlatban?
Nagyvonalú becslések szerint percenként 44 – vagyis Európában éves szinten 23 millió – ember lehet érintett élelmiszer-eredetű megbetegedésben, ezek közül 4700 eset halállal végződik. Szakemberek szerint ezen megbetegedések nagy hányada a háztartások helytelen élelmiszerkezelési gyakorlataira vezethető vissza, vagyis megelőzhető lenne.
Emiatt indította el az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Safe2Eat kampányát, amelyet Magyarországon a NÉBIH kezel, sok segítséget nyújtva ezzel a hazai lakosságnak.
Főként a friss és romlékony élelmiszereken – halakon, húsokon, salátákon, tejtermékeken, hidegkonyhai készítményeken és az előre elkészített, melegítéssel fogyasztható ételeken – találjuk meg ezt a jelzést, amely arra utal, hogy az étel fogyasztása a megadott dátumig – a megadott optimális tárolási körülmények és felhasználási módok (pl. kötelező hőkezelés) között – garantáltan nem lehet káros az egészségre. Amennyiben azonban a fogyaszthatóság lejárati dátuma után eszünk belőle, fennáll a veszély, hogy megbetegszünk – célszerű odafigyelni az élelmiszerbiztonsági előírásokra!
.jpg)
Mindig figyeljük a címkét – fotó: pixabay.com
Minőségmegőrzési idő = élelmiszerminőség: mit jelent ez a gyakorlatban?
A címkén szerepeltetett tárolási előírások betartásával az élelmiszerek többsége a lejárati idő után is biztonságosan fogyasztható, azaz nem veszélyeztetik az egészségünket, de számítanunk kell arra, hogy bizonyos tulajdonságaik megváltozhatnak. Módosulhat az ízük, a színük, esetleg az állaguk is, de emiatt még nem feltétlenül kell kidobnunk őket. Ezért kell nagyon jól ismernünk az egyes élelmiszerek tulajdonságait, és ezért kell betartanunk a tárolási előírásokat is, hogy minél kevesebb élelmiszer végezze a kukában.
Élelmiszerkezelésre vonatkozó előírások
A frissesség a minőség legalapvetőbb feltétele: minden élelmiszer akkor a legmagasabb minőségű, amikor a legfrissebb. A címkén feltüntetett tárolási és kezelési módoknak éppen az a lényegük, hogy minél hosszabb ideig meg lehessen őrizni a vásárolt élelmiszerek frissességét, ezáltal a minőségét.
Ezek az előírások általában a tárolástól a konyhai higiénián keresztül, a feldolgozásig és a fogyasztásig nyújtanak támpontokat, amiket komolyan kell venni. Annál is inkább, mert az élelmiszer eredetű megbetegedések potenciális kockázatait tudományos kutatások támasztják alá.
Mit tartalmaznak az élelmiszerek?
Az előre csomagolt élelmiszerek címkéin fel kell tüntetni azok beltartalmi értékeit is: ilyenek az élelmiszer-összetevők, a tápanyagtartalom, az allergének, az intoleranciák.
Az élelmiszer-összetevők között fontos szerepeltetni a felhasznált különböző adalékanyagokat: a színezőket, az ízfokozókat, a stabilizátorokat, az állagjavítókat, sőt, még azt is, hogy ezek biztonságosak-e emberi fogyasztás céljára – ezt toxikológusok vizsgálják be mielőtt engedélyezik használatukat az élelmiszergyártásban.
Akadhatnak közöttük ugyanis olyan összetevők, amelyek allergizálnak vagy intolerancia esetén egészségre károsak, ezért fontos ezen összetevők egyértelmű kiemelése, hogy az érintett vásárlók minél könnyebben felismerhessék azt a termék címkéjén.
Az Európai Unióban minden élelmiszer-adalékanyagot egy E-szám azonosít
Előírás, hogy a termékcímkéken meg kell jelölni az adalékanyag funkcióját a késztermékben (pl. színezék, tartósítószer) és a konkrét használt anyag nevét a megfelelő E-számra vagy a nevére utalva (pl. E 415 vagy xantángumi).
Az élelmiszergyártóknak jelenleg 14 allergén jelölését is fel kell tüntetniük: ide tartozik a glutén, a tej, a tojás, a diófélék, a földimogyoró, a szójabab, a halak, a rákfélék, a puhatestűek, a zeller, a farkasbab, a szezámmag, a mustár és a szulfitokat tartalmazó gabonafélék. Mivel az allergének tudománya folyamatosan fejlődik, így ez a lista a jövőben változhat.
Ezek a legfontosabb információk, amelyeket a címkékről le tudunk olvasni,, de az sem árt, ha megnézzük az adott élelmiszer származási helyét is: minél közelebb termett egy alapanyag, annál kevesebbet kellett szállítani: ez is nagyon fontos környezetvédelmi, fenntarthatósági szempont.
_fill_540x300_0.jpg)
