Egyebek közt erről is szó esett az RWA Magyarország Kft. szervezésében a zalai Szentpéterúron, Szummer László gazdaságában megrendezett fajtabemutatón, melynek elsődleges célja az RWA, illetve a partnerek, a Syngenta és a Limagrain kukoricafajtáinak bemutatása volt, de emellett több más, a gazdákat érintő és érdeklő kérdésről is szó esett. Egyebek közt arról: mit termeljünk most? De erről később, haladjunk sorjában!
A Pacsát Szentpéterúrral összekötő út mellett lévő földterületen a házigazda, Szummer László köszöntötte a nagyszámú megjelentet, az érdeklődő gazdatársakat.
Az aszálytűrés nem a FAO-számtól függ
– 2010 óta működünk családi gazdaságként, jelenleg 160 hektáron gazdálkodunk, őszi búzát, őszi árpát, őszi káposztarepcét, napraforgót és kukoricát termelünk. A jövőben szeretnénk beépíteni a szóját is a vetésszerkezetbe, mert látunk benne perspektívát – mondta el a házigazda. – Erről a területről azt kell tudni, hogy jó a vízmegtartó képessége, az itt látható kukorica fajtasort (RWA, Syngenta, Limagrain, Dekalb) április 30-án vetettük el ősszel szántott, simítózott, majd ásóboronával előkészített, műtrágyával jól ellátott, talajfertőtlenítőzött magágyba. A tenyészidő folyamán elvégeztük a szükséges növényvédelmi munkálatokat is. Amint "elfogyott" a csapadék, egyértelműen látszott, mely hibridek tűrik jobban az aszályt. Voltak tipikus fajták, melyek rögtön a levélzet felsülésével reagáltak, mások esetleg éppen ezek közvetlen szomszédságában végig haragoszöld színűek voltak. Érdekes módon ez nem függött a FAO-számtól, volt, hogy a rövidebb tenyészidejű jobban bírta a csapadékhiányt. Persze, egészen pontos fokmérő majd a betakarítás lesz, amikor fehéren-feketén látszik, hogy ugyanolyan tőszám mellett mennyi termés realizálódott az adott fajta esetében.
Szummer László, a házigazda köszöntötte a gazdákat elsőként – fotó: Horváth Attila
Ezt követően a fajtatulajdonosok képviselői bemutatták a fajtasorokat, elsőként Bagó Attila, a Syngenta Magyarország Kft. területi képviselője beszélt a fajtákról, az SY Stacioról, az SY Solandriról, az SY Minerváról és az SY Fabioról. A szakember az SY Fabio-ról elmondta: szárazságtűrő, nagy terméshozamra képes és vízleadása gyors. A Stacio előnyös tulajdonságai közül a jó alkalmazkodóképességet emelte ki. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Solandriról és a Minerváról is, mindkét fajta a 400-as éréscsoportba tartozik.
Bagó Attila (jobbról) a Syngenta fajtáiról beszélt – fotó: Horváth Attila
A Limagrain Hungária Kft. fajtáiról Nemes Krisztián területi képviselő beszélt, aki kiemelte: a cég az egyedüli a piacon, amit gazdák alapítottak azért, hogy az igényeiknek megfelelő fajtákat hozzanak létre. A szakember az LG 31.325-ös (Limagold), a 31.350-es, a 31.380-as, 31.415-ös (Invador), a 31.455-ös (Lineade) kódszámú (melynek utolsó három tagja a FAO-besorolást jelöli) hibridek jellemzőit ismertette.
A nemesítés rendkívüli tempót diktál
Előre bocsátotta: a nemesítés hihetetlen gyorsasággal halad előre, hiszen ezt követelik meg a klimatikus változások, az egyre erősödő aszály és a növekvő UV-stressz. Ennek köszönhetően 8 évesnél idősebb fajták már nincsenek is a kínálatban. A szakember a 31.350-es és a 31.380-as hibridekre hívta fel a figyelmet, melyeket már kifejezetten az előbb említett szempontok szerint nemesítettek.
Nemes Krisztián, a Limagrain területi képviselője – fotó: Horváth Attila
Az RWA Magyarország Kft. G-Seed márkanév alá tartozó (utalva a gleisdorfi nemesítőtelepre) hibridkukoricáit (Orinoco, Inclusive, Conil, Gloriett, Ajowan, Sumeric, Elbrus) Fodor Elizabet vetőmag portfólió menedzser ismertette, miután Belső László, a cég zalai területi képviselője köszöntötte az érdeklődőket. Kiemelte az Orinoco fajtát (FAO 370-390), mely már 7-9 Celsius fokos talajhőmérsékletnél is vethető, jól viseli a hűvösebb időjárást. Kiemelt minőségű szemtermés, kiváló szárazságtűrés és intenzív vízleadás jellemzi. Minden talajtípushoz és minden technológiához jól alkalmazkodik.
Jó az alkalmazkodóképességük
A szakember ezen kívül még leginkább az Inclusive (FAO 380-400) hibridet ajánlotta a termelők figyelmébe, mely a 2017-es közép-európai hibrid kísérletek első helyezettje volt szemtermés eredményével (15,8 t/ha). Szinte az összes talajtípushoz jól alkalmazkodik, intenzív vízleadás és kiváló szárazságtűrés jellemzi. A tavalyi nehéz évben is hozta az elvárt színvonalat 13,77 t/ha hozammal, 14,5%-os szemnedvességgel. Extenzív körülmények között is kielégítő mennyiséget terem. Ennek a hibridnek a vetőmagja az egyik legkeresettebb.
Az RWA kukoricahibridjeit Fodor Elizabet vetőmag portfólió menedzser ismertette – fotó: Horváth Attila
A terepi bemutató után a település kultúrházában folytatódott a program előadásokkal, itt az RWA három kiemelt szójafajtáját, az Orakel PZO-t, a ES Compositort és az Ezrát is megtekinthették a gazdák. Cserági Máté értékesítési vezetőtől megtudtuk: úgy látják, hogy egyre keresettebbek a másodvetésben alkalmazható szójafajták, melyek egy korai árpaaratás után a földbe kerülve még ugyanabban a szezonban szintén betakaríthatók. Ezzel a technológiával maximalizálható a hektáronkénti bevétel és profit. A szójának ráadásul van most egy stabil piaca, sokkal stabilabb, mint más fehérjenövényeké. Tonnánkénti ára 150-175 ezer forint között mozgott az elmúlt időszakban. Azt is elmondta: az RWA a saját fajtákat az ár-intervallum magasabb szintjén igyekszik felvásárolni attól, aki a vetőmagot és a genetikát az integrátortól szerzi be. A korábbi számlákat időben kifizető partnereiknek a piacinál kedvezőbb árú inputszolgáltatással is kedveskednek.
Van, ahol fontos az oltás
Azt is érzékelik, hogy hazánkban erőteljesen nő a szója vetésterülete, sok az "elsőáldozó" szójatermesztő, akik első alkalommal foglalkoznak a növénnyel, esetleg a szomszéd sikerén felbuzdulva. Nekik azt tanácsolja: pontosan tájékozódjanak a szükséges agrotechnológiáról és a rendelkezésre álló fajták adottságairól. Meghatározó a szója rhizobium-oltásának stabilitása, ami leginkább egy enyhén savanyú kémhatású talajban tud kiteljesedni. Az RWA a vetőmagokat friss oltással adja át a gazdáknak. A nemesítésben a féldeterminált fajtákra helyeződött a hangsúly a minél több elágazás és a nagyobb elérhető termésmennyiség érdekében. Ajánlott a 30-45 centiméteres sortávolság alkalmazása, ennél realizálódhat a maximális termésmennyiség.
Előtérbe kerültek a féldeterminált növekedésű szójafajták – fotó: Horváth Attila
Az előadók sorában Drótos-Zámbó Ágnes, az RWA növényvédőszer-specialistája aktuális kérdésekről ejtett szót. Egyebek közt arról, hogy a gazdák a takarékosság jegyében csökkentették a kijuttatott műtrágya mennyiségét és a növényvédőszeres kezelések számát is, ami sajnos, meglátszik a terméseredményeken is. Tendenciózus a repce vetésterületének visszaszorulása, aminek egyik oka éppen az, hogy rendkívül inputanyag-, így költségigényes a termelése. Ugyanakkor a folyamatos EU-s hatóanyagkivonások sem kedveznek nemcsak e növénykultúra termesztésének, de a többinek sem.
Magyarné Kovács Edit szaktanácsadó a területalapú támogatásokkal kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a gazdákkal és a 2025-2030-as időszak várható intézkedéseiről beszélt. Elmondta: október 16-tól kezdődik a 70 százalékos előlegfizetés. Közel 8 millió hektárra vonatkozóan érkezett be kérelem, ez 160 ezer aktív támogatást jelent. Az AÖP-öt illetően 2,5 millió hektárral kalkuláltak az illetékesek, de 4,2 millió hektárra érkezett támogatási kérelem, ami miatt pénzügyi átcsoportosításokra volt szükség. A szakember beszélt a feltételességek kapcsán elkövetett hibákról, követelményekről is. Az egyik nehezen teljesíthető követelmény volt a minimális talajborítottság biztosítása az időjárási szempontból legkeményebb, július 15-től szeptember 30-ig terjedő időszakban – főleg idén, amikor a kukorica például már szeptember közepén aratható volt. A lazítást is csak ebben az időszakban lehet elvégezni.
Vannak buktatók
Bonyolult a vetésváltás teljesítése is, az egymás utáni termesztés tilalma alól azonban nincs kivétel. A teljesülést táblánként kell figyelembe venni, mert algoritmus ellenőriz mindenkit és minden táblát. A monokultúra megszakítható szabályozott másodvetéssel is. A területpihentetés témakörét pedig jövőre beépítik az AÖP-be. Arra is figyelmeztetett: szeptember 30-ig számos bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenniük a gazdálkodóknak. A várható új szabályozásról külön cikkben számolunk be.
A gazdák szépen, jól gondozott, impozáns fajtasort láthattak – fotó: Horváth Attila
A napot az RWA Magyarország Kft. szakemberei, Rozmán Szabina terménykereskedelmi üzletágvezető és Sulyok Balázs terménykereskedő a terménypiaci várakozásokról, kilátásokról beszélt, s amit mondtak, az nem túl biztató. A kukorica vonatkozásában a várakozásoknál rosszabb a toxinhelyzet: úgy néz ki, hogy a magyarországi össztermés nem lesz több 5 millió tonnánál és annak legalább 30 százaléka fertőzött lesz valamilyen toxinnal. A toxinmentes kukoricáért a piac kénytelen lesz többet fizetni, tehát érdemes bevizsgáltatni a tételeket. A hazai gyárak felhasználása 4,5 millió tonna, ezt ilyen helyzetekben importtal szokták fedezni. Az egyik legnagyobb partnerünk Szerbia, ahol azonban még nagyobb a baj.
Mindenhol nagy a baj
Románia is ugyanebben a cipőben jár, marad hát megint az ukrán kukorica, ami azonban közvetlenül nem jöhet be az országba. Az ukránok azonban a Benelux-államokat "végigterítették" az árujukkal – na ez érkezhet hozzánk. Jöhetne a lengyelek kiváló minőségű terménye is, azonban a túlzott magyar bürokrácia miatt könnyen lehet, hogy ők elfordulnak a magyar piactól.
Ami a takarmánybúzát illeti: a nagy európai búzatermelő országokban sincs prémium minőségű búza, rossz minőséget takarítottak be. Ezért a szakemberek mindenkit, aki rendelkezik prémium minőséggel, arra biztatnak: amíg lehet, tartsák a raktárakban a minőségi árut, amíg nem lesz magasabb az ár.
Nem érdemes várni, mert eltűnnek a vevők
A szójával kapcsolatban az hangzott el: eddig ennek a növénynek jó piaca volt. Ám aki számára tetszetős árral találkozik, az mihamarabb adja el a terményét, ne tartogassa, mert most mindenki igyekszik bespájzolni és a jövő év elejére eltűnnek a vevők. Nagyjából ugyanez a helyzet a napraforgóval is.