A legtöbben éhezünk, pedig nem is tudunk róla

Az Agroinform.hu dr. Tkacsik Mártával, a Patikakert tulajdonosával beszélgetett, aki útmutatást nyújtott a helyes táplálkozáshoz, és gyakorlati tippeket adott ahhoz, hogy mit tegyünk, mit ne tegyünk, hogy minőségi tápanyagokhoz jussunk. Miért fontos ez? Miért termeszt feketebogyós növényeket? Miket készít belőlük? Ezekre és még sok más kérdésre is választ kapunk.

Elmondta többek között, hogy napjainkra hatalmas méreteket öltött a minőségi éhezés. Ez igen komoly probléma, egyre több kutatás folyik és szakmai cikk születik a témában, és egyre többen beszélnek róla, ami remélhetőleg segít majd a megoldást illetően.

A minőségi éhezés azt jelenti, hogy az ember (főleg a nyugati ember) a makrotápanyagokra koncentrál a táplálkozása során, tehát arra, hogy szénhidrátok, fehérjék és zsiradékok kerüljenek a szervezetébe, amiről folyamatosak a viták azt illetően, hogy miből mennyit érdemes fogyasztani, melyik a jó, melyik a nem jó, azonban közben az elmúlt évtizedekben elfeledkeztünk arról, hogy az emberi szervezetnek rengeteg apró tápanyagra is szüksége van. Ezekből nem kell sok, viszont ezek több tízezres nagyságrendben rendelkezésre állnak, és ezeket nem visszük be a szervezetünkbe az egyoldalú táplálkozás miatt, valamint azért sem, mert az ipari mezőgazdaság olyan termesztési módszereket használ, hogy ezek nem kerülnek bele a kultúrnövényekbe se.

A minőségi éhezés következménye számos civilizációs betegség, paradox módon éppen a nyugati világban, ahol lehetnénk és ehetnénk jól is. Csakhogy az „irányító rendszereink", tehát a hormonrendszerünk, az immunrendszerünk, a szív- és érrendszerünk alul vannak táplálva, mert ezeket a mikrotápanyagokat nem visszük be. És itt nemcsak a vitaminokra és a nyomelemekre kell gondolni, hanem rengeteg olyan fitonutriensre, amelyeket a természet állít elő, mi nem tudunk előállítani.

Mit jelent valójában a változatos táplálkozás?

Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk, hogyan étkezzünk, hogyan előzzük meg a minőségi éhezést, mi segíthet, hogy az említett mikrotápanyagokat bevigyük a szervezetünkbe, Tkacsik Márta a következő tanácsokat adta.

Két dolog fontos e tekintetben. Egyrészt az, hogy hogyan táplálkozunk, tehát hányféle tápanyagot viszünk be, másrészt pedig, hogy milyen forrásból kerülnek ezek a tápanyagok a szervezetünkbe – mind a kettő egyformán fontos. A szervezetünket meg kell erősíteni azzal, hogy nagyon változatosan étkezünk, hiszen gyakran beszélünk ugyan a változatos étkezés fontosságáról, azonban valójában nem tudjuk, hogy ez pontosan mit jelent. Emellett fontos az is, hogy ne mérgezzük a szervezetünket feleslegesen olyan anyagokkal, amelyeket pont a táplálékokkal viszünk be.

A szervezetünket meg kell erősíteni azzal, hogy nagyon változatosan étkezünk – fotó: Shutterstock

A változatos táplálkozás azért érdekes dolog – mondja a szakember –, mert még száz évvel ezelőtt is egy szegény vagy átlagos (tehát nem gazdag) magyar család kb. 300-féle növényt fogyasztott. Erre rá is volt kényszerítve, valamint megvolt az a kollektív tudás is, hogy erdőn, mezőn, kertben mi mindent lehet enni. Nemcsak a kultúrnövényeket, hanem mindent, ami megterem a környezetünkben, mert mindegyik másfajta tápanyagokat tartalmaz! Részben kényszerből, de sokkal megfelelőbben táplálkoztak, mint mi most, mert mi most alig 50-féle növényt fogyasztunk.

Ilyen módon kellene megpróbálni visszatérni ahhoz, hogy mindenfélét megegyünk, ami ehető – például tyúkhúrt, porcsint, csalánt, sarkantyúka virágot stb. –, illetve a piacon is az idénynek megfelelő növényeket kellene keresnünk (annak van idénye, ami a legolcsóbb és a legszebb), meg kellene keresni azokat a kistermelőket, akik foglalkoznak még olyan növényekkel, amelyek fontosak ebből a szempontból, tehát például csicsókával, mángolddal vagy a babok sok fajtájával.

Minden növény másfajta tápanyagokat tartalmaz – fotó: Shutterstock

Az elfeledett hüvelyesek is nagyon fontosak lennének a rostok miatt, teszi hozzá a szakember, ugyanis hétszer kevesebb hüvelyest fogyasztunk, mint 30 évvel ezelőtt. Tehát mindenből sokkal kevesebbet fogyasztunk, mert mindig ugyanazt a pizzát esszük, csak más-más feltéttel, márpedig nem ez jelenti a változatos táplálkozást. Vissza kellene térni a főzelékekhez, illetve valamivel kevesebb húst fogyasztani, ugyanis nagyon eltolódtak az arányok e tekintetben is. Hiszen az állati fehérjéken kívül vannak más jófajta – növényi – fehérjék is, lehetne például a húst időnként tojással vagy megfelelő minőségű fermentált tejtermékekkel helyettesíteni, ez kiválóan táplálná a mikrobiomot.

Hétszer kevesebb hüvelyest fogyasztunk, mint 30 évvel ezelőtt – fotó: Shutterstock

További tippek a megfelelő étrendhez

Fontos tényező az is, hogy honnan szerezzük be azokat a növényeket és  húsokat, amelyeket elfogyasztunk. Húsok terén nagy nehézségeket okoz, hogy nagyon kevés olyan termelő van, aki tiszta húsokat tud előállítani. De aki húst eszik, az próbáljon jó minőségűt és keveset fogyasztani, ugyanis nincs sok húsra szüksége az emberi szervezetnek, tehát azokból az esszenciális zsírsavakból nem kell sok, amelyek miatt mi enni szeretnénk a húst vagy fontos az egészségünk szempontjából. A növényeket pedig próbáljuk olyan helyről beszerezni, ahol tisztán termesztik őket, tehát lehetőleg vegyszerek nélkül.

Tkacsik Márta elmondta, hogy nála a bio egy alap. És hogy miért az? Azért, mert a növények is ugyanúgy táplálkoznak, mint mi, és ha nem élő talajban nőnek, akkor úgy fognak kinézni, mint egy növény, de valójában üres héjak lesznek. A mi mikrobiomunk az emésztőrendszerünkben van, a növények mikrobiomja egy kiszervezett mikrobiom, a legnagyobb része az ő mikrobiomjuknak maga a talaj, az élő talaj, ahol rengeteg élőlénynek kellene lennie. Egy maroknyi talajban annyi élőlénynek kellene lennie, mint ahányan vagyunk a Földön emberek, tehát 8 milliárdnak. Ez egy elképzelhetetlen szám a számunkra.

Egy maroknyi talajban 8 milliárd élőlénynek kellene lennie – fotó: Shutterstock

A növények nem direktben esznek, hanem az élőlények táplálják őket. A szakember egy példával is szemléltette, hogy mit jelent ez. Vannak olyan kutatások, hogy a műtrágyából bevitt nitrogénnek csak a 20-22 százalékát hasznosítják a növények. Direktben nem tudják hasznosítani. Ez olyan, mint amikor mi bevisszük az L-aszkorbinsavat, és azt mondjuk rá, hogy C-vitamin, de ha nem viszünk be hozzá bioflavonoidokat, például nem eszünk meg hozzá egy almát, akkor nem fog hasznosulni. Tehát ennyire hasonlóak vagyunk, ennyire hasonlóképpen működünk.

A probléma az, hogy az ipari mezőgazdaság esetében a szántással felforgatjuk a talajt, teljesen kiöljük az élőlényeket, mert azok, amelyek lenn szeretnek lenni oxigén nélkül, felkerülnek és azért pusztulnak el, amelyek pedig felül vannak és oxigénhez vannak kötve, azok lekerülnek alulra, azért pusztulnak el, tehát megbolygatjuk az egészet, aminek következtében – az egészen pici élőlényektől kezdve a gilisztákig – nem lesz benne semmi. Így a növények csak növénynek kinéző tárgyakká válnak, tehát nagyon kevés mikrotápanyagot tartalmaznak.

Emellett a nemesítések is arról szóltak az elmúlt 50-70 évben, hogy minél több cukor, minél több fehérje, minél több zsír legyen a növényekben, de a mikrotápanyagokra senki nem gondolt. Így hiába terem háromszor-négyszer-ötször annyi kukorica vagy búza egy hektáron, mint ötven évvel ezelőtt, de tízszer kevesebb benne a tápanyag! Például a sárgarépában (az ipari sárgarépáról beszélve) már csak a 4 százaléka van a karotinnak ahhoz képest, ami volt 30 évvel ezelőtt. Tehát 25 sárgarépát kell megennünk ahhoz, hogy ugyanannyi karotint bevigyünk a szervezetünkbe, mint 30 évvel ezelőtt.

25 sárgarépát kell megennünk ahhoz, hogy ugyanannyi karotint bevigyünk a szervezetünkbe, mint 30 évvel ezelőtt – fotó: Shutterstock

A megoldás az lehet, hogy ha van kert otthon, akkor meg kell próbálni a növényekből legalább valamennyit otthon megtermelni. Nagyon nagy öröm a kertészkedés! – teszi hozzá a szakember.

Az Agroinformnak arra a kérdésére, hogy hogyan tudja ezeket a növényeket ő a saját gazdaságában előállítani, és mik azok, amikre oda kell figyelni ezzel kapcsolatban, az alábbi tapasztalatokról és módszerekről számolt be.

Alapelvek a gazdálkodás során

Tkacsik Márta minősített biogazdálkodást, biodiverz, regeneratív mezőgazdálkodást folytat, és alapvetően bogyósokkal foglalkozik, különleges fekete bogyósokkal, melyek között olyan is akad, amiből csak neki van Magyarországon ültetvénye, ilyen például a feketemálna-ültetvény. A fekete málnának 12-15-szöröse az antioxidánstartalma, mint egy áfonyának, tehát "szuper növény", bár nem könnyű termeszteni, sokat kell metszeni, és nehéz szedni is.

Alapelv a gazdálkodásuk során, hogy a növényeket kézzel szedik, nem bolygatják a talajt – a sorköz néha kaszálva van, hogy be tudjanak menni a sorok közé –, a növények nem kapnak semmifajta vegyszert, csak mikrobákkal és mikorrhiza gombákkal kezelik a talajt, továbbá próbálnak minél több élőlényt becsalogatni, egyre több virágmagot vetnek még a sorközökbe is, erdőkertet telepítettek, amelyben helyet kapott egy vizes élőhely is, mellyel a madarakat és egyéb élőlényeket próbálják csalogatni.

Bogyósokból 8-9-féle van, illetve némelyik csonthéjas, például a húsos som, van fekete berkenye, fekete ribizli, fekete szeder, mézalmácska, kamcsatkai lonc, piros málna, piros ribizli és ékszermeggy. Ezek összeállítása a fitonutriensek figyelembevételével történt, tehát – mutat rá – „matematikusként eléggé tudományos módon állt ehhez". Először megnézte, hogy minek van jó hatása az egészségre, figyelembe véve például azt, hogy a minőségi éhezés következményeként rengeteg rejtett gyulladás van az emberek szervezetében. Ezért egyfelől a sokfajta stressz tehető felelőssé, ami ér minket – rossz levegő, rossz étel, kevés mozgás, lelket megterhelő stresszheelyzetek stb. –, amiket nem nagyon tudunk kivédeni, másfelől pedig a táplálkozás, amivel viszont tudunk foglalkozni. Ezért úgy állította össze a gazdaságát, hogy a növények a lehető legtöbb olyan anyagot tartalmazzák, amelyek jótékony hatásúak ilyen szempontból; polifenolok és más fitonutriensek is vannak ezekben megfelelő mennyiségben.

A bogyókat azért kézzel szedik, mert ragaszkodik hozzá, hogy a rostanyaggal együtt kerüljenek be a termékeibe, ugyanis nagyon fontos, hogy rost nélkül nem tudnak a növények biológiailag hasznosulni. Tehát fontos táplálni a mikrobáinkat, és biztosítani azt, hogy ezek a nagyon hasznos mikroanyagok, amelyek benne vannak a növényekben, a polifenolok a fogyasztók számára ténylegesen tudjanak hasznosulni.

Leveket nem készít, azt javasolja, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket olyan formában együk, ahogy azt a természet megalkotta. Lehet őket párolni, főzni, természetesen nem csak nyers gyümölcsöket és zöldségeket lehet fogyasztani, de a természetes formájukban fogyasszuk őket: az almát a héjában, nem almaléként stb.

A gyümölcsöket, zöldségeket olyan formában együk, ahogy azt a természet megalkotta – fotó: Shutterstock

Tkacsik Márta a fent említett gyümölcsökből készít sűrített gyümölcspürét, melyet a gyerekek számára még bioalmarosttal dúsít, és amelyekből szárított lapkák készülnek, ami nagyon kényelmes fogyasztásra alkalmas, a gyerekek is magukkal tudják vinni az uzsonnás dobozukban. Nagyon sok anyuka mondta már azt neki, hogy ezzel sikerült a gyereket leszoktatni az édességről, mert finom, és mivel szárítva van, a cukortartalma is relatíve megnő, tehát édességként is lehet kezelni.

A bogyók szedése májusban kezdődik és szeptemberig tart, és mindig csak az érett bogyókat szedik le, ami 8-9-féle különböző érési periódust jelent.

Tkacsik Márta azt javasolja, hogy a kertbe mindenki ültessen néhány bogyós növényt is, ugyanis hihetetlen mennyiségű hasznos anyagot tartalmaznak.