A férfinél a Deutsche Welle forgatott. Nagy Tibor a Kárpát-medencére jellemző tenyészállatok fajtamentésével foglalkozik a bakonyi Tűzkövesbörc Tanyán, s a világ legnagyobb hucultenyészete az övé. A hucul a régió őshonos lófajtája, mely a kihalás szélére került. A gazdának jelentős érdeme van abban, hogy a fajta fennmaradt, sőt, ma már nemzetközi versenyeket is rendeznek a részvételükkel.

A hucult kis termete miatt szokás a Kárpátok pónijának is nevezni, mindössze 131–150 cm marmagasságú. A hucul ló a huculok (Ukrajna nyugati részén, a mai Kárpátaljai, Ivano-frankivszk és Csernyivci területen, az Ukrán-Kárpátokban elhelyezkedő Huculvidéken élő ruszin etnográfiai csoport) mindenes lova, nyugodtak, lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók a megközelíthetetlen, erdős területeken. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord időjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedő, és a rögös hegyi utakon is biztonsággal közlekedik. Színük lehet pej, fekete, fakó és egérfakó. A tarpán domesztikációjának és a hegyi körülményekhez alkalmazkodásának egyenes terméke a fajta, tehát valóban őshonosnak tekinthetjük a Kárpát-medencében.

A 19. században a huculokat az osztrák-magyar hadseregben használták, mint a zord körülményeket jól bíró, kitűnő kondíciójú hegyi lovakat.

A lovak 2004 óta hivatalosan is Nemzeti Kincsnek számítanak Magyarországon. Nagy Tibor ménesében körülbelül 100 tenyészkanca van, növendékekkel, tenyészménekkel együtt 200 állatból áll a teljes állomány.