Ha ősz, akkor gombaszezON! Ilyenkor érdemes kirándulni egyet a közeli vagy távoli erdőkbe, és a tekintetünket kicsit lejjebb engedni, mint ahogyan szoktuk. Az erdő ugyanis nagyon sok értékes ajándékot tartogat számunkra, ha néha lehajtjuk a fejünket. Például kalapos barátainkat, a gombákat.
Azonban nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, mert van közöttük néhány igen mérges példány is. Így hát minden esetben el kell vinni a gombazsákmányt és szakemberrel át kell vizsgáltatni! Hiába gondoljuk, hogy a netről leszedett képek alapján tökéletesen be tudjuk azonosítani a gombákat! A tévedés sajnos az életünkbe kerülhet!
Vigyázz! A gyilkos galóca valóban öl!
A legveszélyesebb mérges gomba a gyilkos galóca. A gyilkos galóca egyetlen példányának elfogyasztása már halálos mérgezést okozhat és a méreganyag főzéssel vagy sütéssel sem semmisül meg. A mérgezés tünetei, melyek leggyakrabban hányás, hasmenés és nagyon erős, görcsös fájdalmak jóval az elfogyasztása után, akár 10–12 órával később jelentkeznek. A beteget ilyenkor azonnal kórházba kell szállítani!
A gyilkos galóca több ehető gombával is összetéveszthető, ezért legyünk vele nagyon óvatosak. Fotó: Shutterstock
A gyilkos galóca (Amanita phalloides) minden évben számos emberéletet követel, hiszen rendkívül mérgező, és akár egyetlen példány elfogyasztása is végzetes lehet - tudjuk meg a termeszeti.hu írásából. De vajon miért ilyen különösen veszélyes ez a gomba?
A gyilkos galóca mérgét több toxikus vegyület adja, amelyek közül a legveszélyesebb az alfa-amanitin, mely a sejtekben található fehérjéket gátolja. Különösen a májsejteket érinti, és megakadályozza a fehérjeszintézist. Ez az anyag azért halálos, mert a szervezet létfontosságú folyamatait rombolja, a sejteket pusztítja, és végül szervi leálláshoz vezet.
A gyilkos galóca azért is nagyon veszélyes, mert az első tünetek gyakran késve jelentkeznek, akár 6-12 órával a fogyasztás után. Mire a hányinger, a hányás, a hasmenés és a hasi fájdalom jelentkezik, a toxinok már jelentős kárt okoztak a szervezetben.
A mérges galóca mérgezése három fázisban zajlik
Az első a gastrointestinalis fázis. Ekkor jelentkeznek a tünetek, mint a hányinger, a hányás, az erős hasmenés és a hasi fájdalom. Ezután következik a második fázis, a látszólagos javulás, amikor a tünetek enyhülnek, azonban közben a máj és a vesék tovább károsodnak. Majd a harmadik szakasz jön, amelyikben megtörténik a végső szervkárosodás, a májelégtelenség, a veseelégtelenség, és sok esetben sajnos a halál.
Így előzd meg a bajt
A gyilkos galóca sajnos könnyen összetéveszthető ehető gombákkal, mint például a zöldes színű csiperkegombával vagy a galambgombával, azonban van néhány fontos ismertetőjele, amelyek segíthetnek a felismerésében.
A mérges galóca kalapja sima, zöldessárga vagy olívazöld, átmérője 5-15 cm. Lemezei fehérek, sűrűn állnak, tönkje karcsú, fehér, a tövénél gumószerű vastagodás található, amely egy laza bocskorba van burkolva. A mérges galóca spórái fehérek, a gomba szaga frissen nem különösebben erős, de öregedésével édeskés, kissé zavaró illatú lehet.
Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy soha ne együnk meg magunk vagy mások által szedett gombát anélkül, hogy azt ne vizsgáltattuk volna be gombaszakértővel, és mindig biztos forrásból szerezzük be a gombát!
Amint felmerül a gyanú, hogy valaki gyilkos galócát fogyasztott, azonnal hívni kell a mentőket! Tilos megvárni, amíg a tünetek súlyosbodnak, mivel a gyors beavatkozás életet menthet! Az orvosi ellátás során gyomormosásra és aktív szén adására lehet szükség a méreganyagok felszívódásának megakadályozására. Súlyos esetekben májpótló kezelés, sőt májátültetés válhat szükségessé, illetve speciális gyógyszerekre van szükség, amelyek segíthetnek megakadályozni a toxinok bejutását a májsejtekbe.
Ezeket a gombákat azonban bátran fogyasszuk
Szerencsére vannak olyan gombák is, amelyeket bátran fogyaszthatjuk, mert nem csupán finomak, hanem még a szervezetünkre is jó hatással vannak.
1. Az ízletes vargánya
A vargánya az egyik legnépszerűbb gomba a gyűjtők körében. Német neve, a Herrenpilz, vagyis „az Úr gombája", arra utal, hogy régen be kellett szolgáltatni a földesúrnak, ha ízletes vargányát talált valaki. Szerencsére ez ma már nincs így. Az ízletes vargánya a tömör húsáról ismert, Boletus nemzetség tagja. Világos vagy gesztenyebarna színű, kalapjának átmérője az apró 5 cm-estől egészen a 25 cm-esig terjedhet.
Spóratermő rétege a kalap alján csöves szerkezetű. Bunkószerű tönkje van. Szeptember és november között érdemes kutatni utána, leginkább a tűlevelű erdőkben, a lucfenyők alatt. Azonban november után már nem érdemes keresni. Nem kedveli a hideget, így az első fagyok megjelenésével eltűnik.
A vargányát soha ne mossuk meg, mert megszívja magát vízzel. Inkább egy papírtörlő, vagy egy kefe segítségével tisztítsuk meg. Nyersen kitűnő salátákban, de gombalevesnek, vagy vajban párolva, sőt, akár köretként is megállja a helyét. Ha azonban valami igazán finomat szeretnénk készíteni belőle, ne hagyjuk ki a rántott változatát és a belőle készült pörköltet sem. Csodálatos íze minden ételt feldob, így szárítás és őrlés után fűszerként is használhatjuk.
2. Az ízletes rizike
Az ízletes rizike közepes termetű, ősszel tenyésző gomba, melyet leggyakrabban az erdeifenyők körül találhatunk meg. Létezik belőle zöld és narancssárga változat is. Átmérője 4 és 12 cm közötti, lemezei sűrűn állók, élén narancsvörös színben pompáznak. Tönkje rövid és zömök, húsa pedig szintén narancssárga.
Mérgező gombával nem lehet összetéveszteni. Érdemes gyűjteni, mert nagyon ritkán lehet üzletben kapni. Nem azért, mert ritka hanem mert nem igazán ismert. Sokan nem kedvelik, mert a legkisebb nyomásra is kékké-zölddé válik, vágáskor pedig narancssárga színű, vér szerű folyadék ürül a tönkjéből. De ez a csodás gomba cseppet sem olyan horrorisztikus, mint ahogy azt ezek alapján gondolhatnánk. Nevéhez méltóan gyönyörű és az egyik legjobb állagú, finoman roppanós, fantasztikusan jó ízű gomba.
Kemény, roppanós állagát a hőkezelés során is megtartja. Csodás íze miatt rántva is remek, de gombapörkölt és gombapaprikás is készíthető belőle. Fagyasztás és felengedés után is tökéletes marad az állaga.
3. A nagy őzlábgomba
Az őzlábgomba a kalaposgombák rendjébe és a csiperkefélék családjába tartozik. Ritkás erdők és erdőszélek lakója. Nem nehéz rátalálni, hiszen igazán nagy és feltűnő jelenség. Csak a kalapja fogyasztható, mivel a tönk húsa túlságosan kemény.
Feltűnő, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalapja középen csúcsos, barna. A kalap a többi részén világos alapon barna pikkelyektől tarka. Tönkje lefelé vastagodó és van rajta egy eltolható gyűrű. Kalapja akár 10–30 cm nagyra is képes megnőni.
Lemezei fehér színűek, idősebb korában pedig vörösesbarnán rozsdafoltosak. Húsa puha, de rostos, nehezen szeletelhető. Kellemes, dióra emlékeztető illata és íze van.
A gyilkos galóca tünetei későn jelentkeznek, majd idővel enyhülnek, ezt követően pedig már gyakran visszafordíthatatlanok! Ezért is nagyon fontos, hogy gyanú esetén minél előbb kérjünk orvosi segítséget! Fotó: Shutterstock
A gyűjtött nagy őzlábgombák felhasználása még aznap ajánlott. Megmosni egyáltalán nem szabad, mert megszívja magát. Finom rántva, sütve vagy pörköltnek. Rántva az íze halra emlékezetet. Tönkje nagyon rágós, ezért csak darálva használjuk.
4. Az erdőszéli csiperke
A csiperke tulajdonképpen a gombák egy csoportja. Ide tartozik a kisebb termetű, sárguló kalapú, ánizsszagú, karcsú és hosszúlábú csiperke. Sajnos megnehezíti a szedését, hogy sok gombához hasonlít, így a gyilkos galócával is könnyen összetéveszthető. Alakja és termőhelye is azonos, sőt, még a szaga is nagyon hasonlít rá. A gyilkos galóca legjobb megkülönböztető jele az, hogy teljesen fehéren maradnak a lemezei és hogy a tönk alján bocskor található, de mindig vigyük a gyűjtött gombákat képzett gombaszakértőhöz.
A csiperke kalapja akár 30 cm átmérőjű is lehet. Íze kellemes, édeskés, így sokféleképpen elkészíthető. Lomb- és fenyőerdőben lelhető fel leggyakrabban, leginkább az erdőszéleken, de az akácos erdeinkben is a leggyakoribb gombák közé tartozik. Nyári és őszi gomba, amely az esőzések után található meg, és májustól novemberig terem.
Legyünk tehát nagyon óvatosak a gombákkal, de ellenőrzött forrásból bátran fogyasszuk őket!
_fill_540x300_0.jpg)
