De vajon valóban mindenki tud pálinkát főzni? Természetesen nem, de a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem unikális pálinkamester szakmérnök/szaktanácsadó szakirányú továbbképzésének elvégzésével egyre többen válnak ennek mesterévé!

Az országban egyedüli felsőfokú, diplomával elismert képzésre augusztus 15-ig várják a pálinkás szakemberek és a pálinkakészítés iránt érdeklődők jelentkezését.

Augusztus 15-ig várják az érdeklődők jelentkezését – fotó: MATE

Az idén szeptemberben induló, összesen négy félévet átölelő képzés során a pálinkakészítéshez kapcsolódó komplex ismeretek kerülnek átadásra, a nyersanyagtól a termék polcra vagy éppen bírálatra kerüléséig. A végzett hallgatók technológiai, műszaki és gazdálkodási ismereteik birtokában alkotó módon tudnak hozzájárulni a magyar pálinkavertikum versenyképességéhez.

Az országban egyedüliként felsőfokú, munka mellett elvégezhető, diplomával elismert oktatást kínáló képzés legutóbbi végzős hallgatói többek között olyan témákban végeztek úttörő kutatásokat, mint az almapárlatok minőségének és aromájának javítása: Tóth Richárd kutatásainak köszönhetően a Florina almából készült párlatból, francia tölggyel érlelt Golden Delicious almapárlatból és almafával érlelt Jonathan almapárlatból hozott létre egy blendet, amely a különböző faanyagokkal érlelt almapálinkák legjobb tulajdonságait egyesíti és egy nemesebb italt eredményez.

pálinka

A pálinkakészítéshez kapcsolódó komplex ismeretek kerülnek átadásra – fotó: MATE

Varga Attila szakdolgozatában viszont kétfajta almából készült cefrék különböző fajélesztőkkel történő erjesztését vizsgálta, továbbá a desztillátum elemzését tűzte ki célul. Napjainkban a gyümölcspárlat készítésénél kiemelt hangsúly van az irányított erjesztésen, ahol főszerepben a különböző élesztő kultúrák állnak.

Kutatásai során összehasonlított négy különféle élesztőt: egy kimondottan almapárlatokhoz ajánlott fajélesztőt, egy aromafokozó fajélesztőt, egy hibrid élesztőt és egy kevert kultúrát.

Eredményei szerint a kombinált élesztők metabolizálták legnagyobb mennyiségben az észtereket. Vizsgálódásából arra is fény derült, hogy a gyümölcsös ízekért és illatokért felelős vegyületeket legnagyobb mértékben az aromafokozó- fajélesztők állították elő mindkét almából.

Lunczer János pedig a vilmoskörte pálinka érzékszervi sajátosságainak változását vizsgálta a lepárlás és erjesztés technológiában eszközölt változások tükrében. A körte évszázadok óta nagy jelentőséggel bír a Kárpát-medencében, ahol minden körülmény adott a minőségi gyümölcs termesztéséhez, éppen ezért választotta kutatásának főszereplőjeként a vilmoskörtét.

Eredményei alapján a legjobb érzékszervi tulajdonságokat a Danstil A nevű élesztő használatával érte el. A párlat friss, üde, erősen gyümölcsös és intenzíven parfümös fajtajegyeket mutatott, éppen ezért ajánlja ezt a típusú élesztőt az ellenőrzött körülmények között, helyesen feldolgozott és erjesztett cefre esetében.

erjesztőtartály

Erjesztőtartály – fotó: pixabay.com

Amennyiben a MATE végzős hallgatóinak kutatási területei felkeltették érdeklődését a pálinkakészítés iránt, úgy augusztus 15-ig várják jelentkezését erre a LINKRE kattintva vagy uni-mate.hu honlapon elérhető Felvételi jelentkezési lapon.