A mélyzöld nézetek képviselői ugyanis figyelmen kívül hagyják a tudományos kutatások eredményeit és számos más szempontot, melyet érdemes szem előtt tartanunk akkor, amikor azt halljuk, hogy valaki a haszonállattartás, azon belül is a szarvasmarha-tenyésztés, illetve a húsfogyasztás létjogosultságát kérdőjelezi meg. Az izgalmas témáról Dr. Török Mártonnal, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete ügyvezetőjével beszélgettünk.
A szarvasmarha olyan gyepterületeket tud hasznosítani és karbantartani, amilyeneket más állatfaj nem – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
– Manapság szinte mindennaposan az a vád éri a szarvasmarha-tenyésztőket, hogy a szarvasmarhák a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátók és mint ilyenek, a globális felmelegedés fő okozói – bocsátotta előre Dr. Török Márton. – Mi, állattenyésztők, húsmarhatenyésztők másképp látjuk és az álláspontunkat objektív tényekkel alá is tudjuk támasztani. A másik oldal azt mondja, hogy a szén-dioxid kibocsátás 44 százaléka a marháktól származik – egy amerikai kutató, Hristov 2012-es tanulmányában kimutatta, hogy a korábbi időszakban, Észak-Amerikában, vadon élt kérődzők metántermelése gyakorlatilag megegyezett a mai házi kérődző állatállományéval. Ez azt jelenti, hogy a mai haszonállatállomány metánkibocsátása nem nagyobb, mint a korábban élt vad kérődzőké. És ez igaz Európára nézve is, hiszen 12-15 ezer évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt a vadállomány, mint ma.
Nem a marhák a klímaváltozás fő felelősei
– Tehát a metántermelés akkor is nagy volt, ennek ellenére senki nem beszélt globális felmelegedésről és főleg nem tette felelőssé érte a vadon élő kérődzőket. Mindezek okán úgy véljük, most sem a marha a klímaváltozás fő felelőse. Minderről egyébként Horn Péter és Stefler József akadémikusok is beszéltek 2017. november 28-án a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett A húsmarhatenyésztés időszerű kérdései – Állattenyésztési Tudományos Nap című szakmai rendezvényen.
A kérődzők olyan magas rosttartalmú takarmányokat is tudnak hasznosítani, melyeket az ember nem képes elfogyasztani. Azaz, nem táplálékkonkurensei az embernek – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
Dr. Török Márton rámutatott: arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a kérődzők olyan magas rosttartalmú takarmányokat is tudnak hasznosítani, melyeket az ember nem képes elfogyasztani. Azaz, nem táplálékkonkurensei az embernek, ellentétben például a sertéssel, vagy a baromfival, ami hozzánk hasonlóan gabonát is fogyaszt. A kérődzők, azon belül a szarvasmarha olyan gyepterületeket tud hasznosítani és karbantartani, amilyeneket más állatfaj nem, ezért jelentős eleme a biodiverzitásnak, melynek ezzel fontos, nélkülözhetetlen szolgálatot is tesz egyben. De elfogyasztja a mezőgazdasági, esetleg konzervipari melléktermékeket is, melyek egyébként veszendőbe mennének, nem lehetne őket másként hasznosítani. És ezzel el is érkeztünk a manapság szintén divatos és oly sokat emlegetett körforgásos gazdaság témaköréhez. Ha ebben a szemléletbe a marha nem illeszkedik, akkor mi?!
A szénkörforgás részei
– Ha a legelőterületeket nem hasznosítjuk, illetve nem tartjuk karban szarvasmarha segítségével, akkor csökken a biodiverzitás, mivel a trágyájával és a legelésével éppen ezt növeli. Így a természetes szénkörforgás része, ráadásul egy jó legelő az európai viszonyok között akár 200 tonna szén-dioxid megkötésére is képes. Tehát, ha úgy vesszük, akkor a marha e tevékenységével kompenzálja is a saját kibocsátását. Nyilván, a túllegeltetett, vagy az esőerdők irtásával létrehozott legelők kérdése más téma, de most mi Európáról, illetve az északi féltekéről beszélünk. Márpedig itt, ahogy mondtam, egy az egyben szénmegkötők és a természetes szénkörforgás részei a kérődzők. Ha nem lennének marhák, a legelők elbozótosodnának, elcserjésednének és még több lenne a bozóttűz, ami mint tudjuk, jelentős mértékben károsítja a környezetet és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Ezért én azt gondolom, sokkal több előnnyel, mint hátránnyal jár a marhatartás.
.jpg)
Ha nem lennének marhák, a legelők elbozótosodnának, elcserjésednének és még több lenne a bozóttűz, ami valóban jelentős mértékben károsítja a környezetet és hozzájárul a klímaváltozáshoz – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
Az ügyvezető hozzátette: nem utolsó szempont, hogy a marha a más módon nem hasznosítható, nagy rosttartalmú takarmányból rendkívül értékes fehérjeforrást, tejet és húst állít elő. S arról még nem is esett szó, hogy az állat- és a marhatartás hány millió embernek ad munkát, megélhetést szerte a Földön – ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a marhatartás fölött pálcát törnek olyanok, akik nem feltétlenül értenek ahhoz, amiről beszélnek.
Miért is lenne egészségesebb a műhús?
Dr. Török Márton szerint nem fogadható el a másik oldal azon érve sem, hogy az állatoknak a tartással, a levágással szenvedést okozunk, ezért jobb lenne műhúst fogyasztani. Egyrészt az állattartónak nem érdeke, hogy rossz körülmények között tartsa az állatot, hiszen ebben az esetben nem fejlődik úgy, nem lesz produktív a termelés, egyébként a gazdaközösség tagjai ki is vetik maguk közül azt, aki nem tartja méltó körülmények között állatait. Másrészt mitől lenne egészségesebb az a mű anyag, amit mesterséges úton, laborban állítanak elő? Ez annyira friss fejlemény, hogy még az sem tisztázott teljeskörűen, hogy nem-e éppen az ellenkezője, az egészségkárosító hatás az igaz...
– Ha már állatkínzásról beszélünk, akkor érdemes megnézni egy afrikai természetfilmet, amiben, láthatjuk, hogy a nagymacskák hogyan ejtenek el egy gazellát és kezdik el marcangolni akár még élve is – jegyezte meg végül.
Indexkép: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
A témával kapcsolatos korábbi írásaink:
Óriási a kereslet erre a húsmarha-fajtára, ami nem véletlen
A húsa porhanyós, íze pedig fenséges: ezt tudja a tányéron a charolais
Pénzt hozhat a konyhára a szakszerű tenyészértékbecslés
Egyedülálló szolgáltatás a húsmarha-tenyésztésben: ezzel csak nyerhetsz!
