A kecskesajt számos ízben és állagban kapható az omlóstól a krémesig, a fiataltól az érettig, az enyhétől a csípősig. Külsőre is változatos, van ragyogó fehér, penészes vagy fűszernövénnyel gazdagított, sőt olyan is, amelyet szőlőlevélbe csomagolnak. Megkülönböztető karakterét a kaprinsavnak köszönheti, annak az aromás zsírsavnak, amely elősegíti a hasznos bélbaktériumok fejlődését.
Az emberiség első sajtja
A kecskesajt története több ezer éves múltra tekint vissza, eredete a közel-keleti kecskék korai háziasítására vezethető vissza. A régészeti bizonyítékok szerint kecskesajtot már 8000 évvel ezelőtt is készítettek a mai Törökországban és Iránban. A Közel-Kelet és a Földközi-tenger térségében élő nomád törzsek nevéhez fűződik a korai sajtkészítési technikák kidolgozása, melyek később Európa-szerte elterjedtek.
Az ókori Görögországban a kecskesajt alapvető élelmiszernek számított, de a rómaiak körében is nagyon népszerű volt; a középkorra az európai konyha szerves részévé vált, és minden régió kifejlesztette egyedi fajtáit.
A kecskesajt fogyasztásának egészségügyi előnyei
A benne található vitaminok, ásványi anyagok és egészséges zsírok miatt érdemes rendszeresen fogyasztani a kecskesajtot.
Egészségügyei előnyei közé tartozik, hogy a tehéntejből készült sajthoz képest a kecskesajtnak alacsonyabb a laktóztartalma, így könnyebben emészthető. Tele van probiotikumokkal, amelyek erősítik az immunrendszert, és még gyulladáscsökkentő tulajdonsággal is rendelkeznek.
A kecskesajt kalória- és zsírtartalma alacsonyabb, mint a tehéntejből készült sajtoké, emellett közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaz, melyek felpörgetik az anyagcserét, és gyors energiaforrást biztosítanak. Ezenkívül hamarabb teltségérzetet okoz, így aki fogyókúrázik, annak is megfelelő választás.
A kecskesajt kiváló fehérje-, kalcium- és vitaminforrás. Tartalmaz többek között A- és K-vitamint, B2-vitamint, aminek különösen fontos szerepe van a sejtek termelődésében és működésében. Remek szelénforrás is, ami sokat segít a DNS-károsító anyagok lebontásában, továbbá található benne réz, kálium, cink, magnézium, foszfor.
A kecskesajt kiváló fehérje-, kalcium- és vitaminforrás – fotó: Shutterstock
Hogyan fogyasszuk?
Ehetjük nyersen, sütve, salátába téve, köretként; mivel kapható friss, érlelt vagy sózott formában, az állaga pedig éppúgy lehet lágy, mint kemény, tényleg számtalan módon és szinte bármilyen ételhez felhasználható.
A franciák a híres Chèvre-t általában bagettekre kenik, salátákba teszik vagy sós tortákhoz használják fel.
A spanyolok vörösborba áztatják a kecsekasajtot, ami jellegzetes színt és ízt ad neki. Általában tapasként fogyasztják, olajbogyóval és pácolt húsokkal párosítva.
Az olaszok szívesen tálalják mézzel és gyümölccsel, az érlelt fajtákat pedig tésztafélékre reszelik.
A görögök a kecsketejből készült fetát salátákhoz, pitába, grillezett zöldség mellé tálalják, a hollandok pedig az enyhébb, krémesebb típusú sajtot szendvicsben vagy olvasztott formában fogyasztják.
Forrás: noklapja.hu
