A tesztelt állati és növényi fehérjeminták kilencven százaléka pozitív eredményt mutatott mikroműanyagokra, apró polimerrészecskékre, amelyek méretei kevesebb mint 5 milliméter és 1 mikrométer között változhatnak – áll a megdöbbentő információ a Queensland Egyetem tanulmányában. Az 1 mikrométer alatti részecskéket nanoplastikusnak nevezik, amelyeket milliméterek milliárdjainak méretében kell mérni – írja a CNN cikke alapján az index.hu.
Az élelmiszereink akár nagy mennyiségben is tartalmazhatnak mikroműanyagot – fotó: freepik.com
Hihetetlen, hogy mi mindenben benne van
Az elfogyasztott ételek műanyagtartalmát tekintve még a vegetáriánusok sem lehetnek nyugodtak, mert a gyümölcsök és zöldségek is képesek mikroműanyagokat felszívni a gyökérrendszerükön keresztül, és ezeket a vegyületeket átadni a növénynek. Így benne lehet a szárukban, a leveleikben, magjaikban, gyümölcsükben.
Nem képeznek kivételt az ételízesítők sem – a só is tele lehet műanyaggal. Egy 2023-as tanulmány eredményei szerint a földből bányászott, rózsaszínű Himalája só tartalmazta a legtöbb mikroműanyagot, amit a fekete só és a tengeri só követett a sorban. A cukor is „fontos útvonal az emberi expozíciónak ezekhez a mikroszennyezőkhöz" – állapította meg egy másik tanulmány.
A teafilterek is jelentős mennyiségű műanyagot szabadíthatnak fel: a McGill Egyetem kutatói szerint egyetlen műanyag teafilter főzése során körülbelül 11,6 milliárd mikroműanyag- és 3,1 milliárd nanoplasztikum-részecske kerülhet a főzővízbe.
Egy másik, ugyancsak a Queensland Egyetemen lezajlott kutatás szerint az is kiderült, hogy a rizs is a "bűnösök" közé tartozik: minden elfogyasztott 100 gramm (fél csésze) rizzsel, három-négy milligramm műanyagot is bejuttatunk a szervezetünkbe – az instant rizs esetében ez a szám adagonként 13 milligrammra ugrik.
A kutatók állítása szerint azonban a rizs mosásával akár 40 százalékkal is csökkenthető a műanyagszennyeződés. A mosás ráadásul még segít csökkenteni a rizs arzéntartalmát is, amely szintén jelentős lehet.
Veszélyben az egészségünk
A mikroműanyagokat már megtalálták az emberi tüdőben, az anyai és magzati szövetekben, az emberi anyatejben és az emberi vérben, de a közelmúltig csak néhány kutatás volt azzal kapcsolatban, hogy ezek a polimerek miként befolyásolják a test szerveit és funkcióit.
Egy 2024-es tanulmány bebizonyította, hogy azoknak az embereknek, akiknek mikroműanyagok vagy nanoplasztikumok jutottak be a nyaki artériáikba, kétszer nagyobb esélyük van a szívrohamra és az agyvérzésre a következő három évben, mint azoknak, akiknek nem szennyeződött a szervezete.
Szakértők szerint az emberi egészségre nézve a nanoplasztikumok a legveszélyesebb típusú műanyag-szennyeződések. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a minúsculáris részecskék behatolnak az egyes sejtekbe és szövetekbe, ott potenciálisan megszakítják a sejtes folyamatokat és olyan, az endokrinrendszer működését megzavaró vegyi anyagokat építenek be, mint amilyenek például a biszfenolok, a ftalátok, valamint a nehézfémek.
Ezeket a vegyületeket a műanyag gyártásában használják, tehát ha a műanyag a szervezetünkbe jut, akkor ezeket a vegyületeket magával viszi
– fogalmazot Sherri Mason, a Penn State Behrend fenntarthatósági igazgatója a CNN-nek, hozzátéve: „A test hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet, tehát ezek a vegyi anyagok migrálni fognak a használt műanyagból, és a testünkbe kerülnek. Ezek a vegyi anyagok eljuthatnak a a májba, a vesékbe és az agyba, vagy akár az anyaméh határáig is, és egy még meg nem született gyermekben köthetnek ki".
Mindenféle fehérjében megtalálhatók
Az Environmental Researchben februárban publikált tanulmányban, a kutatók több mint egy tucat gyakran fogyasztott fehérjeforrást megvizsgáltak, például a marhahúst, a panírozott és egyéb garnélarákféléket, csirkecombokat és nuggetseket, sertéshúst, a tenger gyümölcseit, tofut és több növényi alapú húsalternatívát is.
A legtöbb apró műanyagot a panírozott garnélarák tartalmazta, átlagosan jóval több mint 300 mikroműanyag darabot adagonként. Második helyen végeztek a növényi nuggetsek (kevesebb mint 100 darabot tartalmaztak adagonként), ezt követték a csirkenuggetsek, a halrudak, a minimálisan feldolgozott garnéla, a frissen fogott rózsaszín garnéla és a növényi alapú halrudacskák.
A legkevésbé volt szennyezett a csirkemell, a sertéslapocka, és a tofu.
A gyümölcsök és zöldségek esetében az almák és a sárgarépák voltak a legjobban szennyezettek, – a legkisebb részecskéket a sárgarépákban, míg a legnagyobb műanyagrészecskéket a salátában találták meg (bár a saláta bizonyult a legkevésbé szennyezett zöldségnek).
A palackozott vízben literenként 110 ezer és 370 ezer közötti nanoplasztikumot azonosítottak – fotó: pixabay.com
A világon hihetetlen mennyiségű műanyag található
16 ezer műanyagkémiai anyag ismert, amelyek közül legalább 4200-at az emberi egészségre és a környezetre nézve nagyon veszélyesnek tartanak. Amikor ezek a vegyi anyagok a környezetben lebomlanak, mikroműanyagokká és aztán nanoplasztikummá válhatnak, olyan apró részecskékké, amelyeket évtizedekig nehéz észlelni.
Az Egyesült Államokban a legújabb technológiát felhasználó kutatások szerint három népszerű vízmárka nanoplasztikumainak száma literenként 110 ezer és 370 ezer közötti volt, míg a korábbi kutatások az akkori, de mára már elavult technológiát használva mindössze 300 nanoplasztikumot azonosítottak a palackozott vízben.
A szakemberek az új eredmények ismeretében azonnali változásokat sürgetnek, mert az egyébként egyre növekvő műanyaggyártás beláthatatlan következményekkel járhat, melynek egyik vezető ágazata pont a fentebb említett PET-palackos, emberi fogyasztásra szánt folyadékok piaca.
Használható alternatíva lehetne az üveges kiszerelés, de ennél a nyersanyagdrágulás és más tényezők megemelnék a fogyasztói árat. Éppen ezért válik egyre elterjedtebbé világszerte az alumíniumdobozos kiszerelés, jó újrahasznosítási tulajdonságai és alacsony előállítási költségei vannak.
_fill_540x300_0.jpg)
