Rendszeresen jelennek meg hírek az ultrafeldolgozott élelmiszerek káros hatásairól, ugyanis ezek egyes tanulmányok szerint többek között elhízáshoz, rákhoz és demenciához vezethetnek, valamint függőséget okozhatnak.
De mit jelent az, hogy egy étel ultrafeldolgozott? És valóban annyira károsak az ilyen termékek? A 24.hu erről kérdezte dr. Pálfi Erzsébet dietetikust, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docensét.
Mi az, hogy ultrafeldolgozott?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a Nova klasszifikáció egyik csoportját alkotják, azonban ez az osztályozás széles körben nem elfogadott, sőt sok élelmiszer- és táplálkozástudós vitatja. A rendszert 2010-ben dolgozta ki Carlos Monteiro brazil epidemiológus, aki kollégáival a következő négy kategóriába sorolta be az élelmiszereket:
• nem feldolgozott és minimálisan feldolgozott ételek (például a friss zöldségek, gyümölcsök, tojás, húsok, tej);
• feldolgozott összetevők (olajok, liszt, só, cukor, vaj);
• feldolgozott ételek (zöldségkonzervek, mélyhűtött zöldségek, halkonzervek, kenyér, sajtok, lekvárok, felvágottak, alkoholos italok);
• ultrafeldolgozott ételek (kész- és félkész ételek, kekszek, chipsek, csokoládék, cukros üdítők, csomagolt pékáruk).
Utóbbi kategóriába azok a termékek tartoznak, amelyek bonyolultabb feldolgozási folyamatokon esnek át, és nagyobb mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat. Ezek közé az úgynevezett „E-k" tartoznak, vagyis a színezékek, tartósítószerek, állománymódosítók, ízfokozók, édesítőszerek stb.
Valóban veszélyesek a feldolgozott ételek?
Monteiro professzor szerint ezek az élelmiszerek annyira károsak és addiktívak, hogy csomagolásaikra olyan figyelmeztetéseket kellene rakni, mint amilyenek a dohánytermékeken is vannak, reklámozásukat és hozzáférhetőségüket pedig korlátozni kellene. Pálfi Erzsébet szerint azonban ez erős túlzás, és nem lehet kijelenteni, hogy ami az ultrafeldolgozott kategóriában van, az mérgező, ártalmas vagy káros lenne, függőséget pedig egészen biztosan nem okozhatnak.
Nagyon fontos tisztázni, hogy az élelmiszeripar kizárólag olyan anyagot használhat fel, amelyik az egészségre ártalmatlan – fogalmazott. Minden adalékanyag hosszú, szigorú ellenőrzéseken és vizsgálatokon megy keresztül az Európai Unióban, mire engedélyezik, ezért mindegyik biztonságos. Hozzátette: leginkább a tartósítószereket szokták károsnak bélyegezni, ezeket azonban már szinte egyáltalán nem használják, hiszen a legtöbb terméket hőkezeléssel, sózással vagy cukrozással tartósítják. Emellett a karragén nevű állománymódosító kapcsán merült fel, hogy rossz hatással van a bélmikrobiomra, de egyértelmű tudományos bizonyíték erre sincs.
Rendszeresen jelennek meg hírek az ultrafeldolgozott élelmiszerek káros hatásairól – fotó: Shutterstock
A dietetikus szerint egy élelmiszer megítélése nem attól függ, hogy mennyire feldolgozott, hanem attól, hogy milyen tápanyagokat tartalmaz. Azokat az élelmiszereket kell kerülni, amelyeknek magas a mennyiséghez viszonyított energiatartalma, valamint sok hozzáadott cukrot vagy telített zsiradékot tartalmaznak, illetve alacsony a rosttartalmuk. Ha ezekből sokat fogyasztunk, az valóban elhízáshoz, krónikus betegségekhez vezethet, ez azonban az otthon elkészített ételekre is igaz lehet.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek pedig akár egészségesek is lehetnek: például egyes reggelizőpelyhek, zabkásák ultrafeldolgozott élelmiszernek minősülnek, azonban nincs bennük hozzáadott cukor, magas a rosttartalmuk, és ideális a fehérjetartalmuk, tehát egy egészséges táplálkozási mintázatba beilleszthető termékek.
Ugyancsak feldolgozott élelmiszer lehet a joghurt, mégis hasznos, a benne található probiotikumok és a fermentáció miatt.
Az mindenképpen előnyös, ha minél több nyers zöldséget, gyümölcsöt, diófélét, magvat fogyasztunk (minél inkább hasonlít a természetes formájára egy élelmiszer, annál jobb), és jó hatásúak a hüvelyesek is a megfelelő módon elkészítve.
