Sokszor ébredsz arra, hogy görcsöl a lábad? Ennek több oka is lehet, amelyek közül a leggyakoribb a magnéziumhiány. Ha szeretnéd, hogy elmúljanak a görcsök, van egy jó hírünk! A spenót jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, ráadásul gyerekjáték termeszteni. Sőt, még a spenót vetésével sem kell várnod.
Ezért fontos a magnézium
A magnézium egy esszenciális ásványi anyag, melynek nagyon sok fontos feladata van. A magnézium felelős a vérnyomás szabályozásáért, az izmok és idegek megfelelő működéséért, de a magnézium 300 különböző biokémiai folyamatban is részt vesz a szervezetünkben.
A magnéziumszükségletünk függ az életkortól, a nemtől. Vannak időszakok, amikor fokozottan szükségünk van rá. A várandós édesanyáknak és azoknak is több magnéziumra van szüksége, akiknek az életében sok a stressz. De magnéziumhiányt okozhat a nem kiegyensúlyozott étrend, az alkoholfogyasztás, a cukorbetegség és a hányás, hasmenés is.
A leggyakrabban abból jövünk rá, hogy magnéziumhiányunk van, hogy az izmaink időnként görcsölnek és összerándulnak, különösen a lábunkban. Ennek az az oka, hogy a magnézium fontos szerepet tölt be az izmok megfelelő működésében, többek között azzal, hogy befolyásolja a kalcium és a kálium felhasználását. De még arra is képes a magnézium, hogy blokkolja azokat a fájdalomreceptorokat, amelyek az izomfájdalmakat érzékelik, így ha sokat görcsöl a lábunk, vagy rángatódzik a szemhéjunk, akkor nagyon valószínű, hogy magnéziumhiánnyal küzdünk.
A magnéziumhiány egyéb tüneteket is okozhat. Ha túl gyakran fáj a fejünk, vagy migrénes fejfájások gyötörnek bennünket, akkor is fennállhat a magnézium hiánya a szervezetünkben. De akár még szívritmuszavarokat is okozhat a hiány, hiszen a magnézium felel a szív izmainak megfelelő működéséért is. De az is gyanús lehet, ha gyengének, fáradékonynak érezzük magunkat, és ha a vérnyomásunk megemelkedik.
A spenótra nem csak a magnézium miatt számíthatsz
A spenót azon túl, hogy segít a magnéziumhiány leküzdésében, a bőrünk, a hajunk és a csontunk egészségének is jót tesz. Vasat, kalciumot, káliumot, foszfort, B-vitaminokat, A-, C-, E- és K-vitamint is tartalmaz, ráadásul nem hizlal, és igen gazdag antioxidánsokban is. Nem véletlen, hogy a spenót volt Popeye kedvence is.
A spenót rendszeres fogyasztása csökkenti a rák kockázatát, segít a csontok erősítésében, a látás és a bőr egészségének megőrzésében, valamint a vérnyomás szabályozásában is. A spenótban lévő antioxidánsok csökkentik a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kockázatát.
A spenót magas vastartalma segít megelőzni a vérszegénységet. Folsav tartalma miatt is nagyon fontos, különösen a terhesség alatt, hiszen segít megelőzni számos magzati rendellenesség kialakulását. A spenót nem csak emiatt hasznos a hölgyek számára, hanem a benne található vas miatt is, mely fontos szerepet játszik a vérszegénység megelőzése és kezelése érdekében.
A spenót 30%-a fehérje, és szinte teljesen zsírmentes. Segíti a gyomorműködést és az emésztést, a benne lévő fitonutriensek segítenek a szemünk egészségének megőrzésében, és gyulladáscsökkentő, daganatellenes, csonterősítő és immunrendszert támogató hatásuk is van.
Magas oxalát tartama miatt azonban nem ajánlott nyersen fogyasztani. Szintén emiatt ne fogyasszák azok, akik hajlamosak vesekő képződésre.
Egyszerűen lehet spenót a kertedben
A spenót termesztése gyerekjáték, így kezdő kertészeknek is bátran ajánljuk. Szabadföldbe a spenót magvetése már február végén megkezdődhet, és ha szeretjük a spenótot, akkor érdemes azt 10-14 naponként megismételni, így folyamatosan lesz friss spenót a kertünkben.
A spenót már korán vethető és túl sok gondozást sem igényel. Fotó: Shutterstock
A spenótot 20-30 cm-es sortávolságra és 2-3 cm mélyre kell vetni. A spenót a fekvést illetően nem válogatós, de legalább 45 napnak kell a rendelkezésére állnia hűvösebb időben ahhoz, hogy kellő módon tudjon növekedni. Jól tűri a fagyot és az alacsonyabb hőmérsékletet, azonban nagy melegben gyorsan felmagzik.
Másodvetésként, augusztus közepén is vethetjük a spenótot, így ősszel tudjuk betakarítani a termést. Sőt, ha esetleg annyira szeretjük a spenótot, akkor szeptembertől októberig is vethetjük, így még ebben az évben ki fog kelni, de már csak tavasszal szedhető. A magvetés ideje fajtától függ, vannak kifejezetten korai, nyári és áttelelő fajták.
A spenótot magaságyásban is nevelhetjük, ekkor a magvetés ideje március-április, de vethetjük ősszel, szeptemberben vagy októberben. Az októberi magvetés esetén, ha enyhe a tél, vagy fóliával takartuk le, már januárban szedhetjük a spenótleveleket.
A spenót vetőmagját mi magunk is könnyedén előállíthatjuk, ehhez amikor májusban a növények felmagzanak, ki kell választani két-három erőteljes tövet és azokat meghagyni. A magszárakat akkor vágjuk le, amikor a levelei már megsárgultak, ekkor kiterített papírlapra rázzuk ki a magokat. Természetesen, ha bőséges spenót termést szeretnénk, ne feledkezzünk meg a gyomtalanításról és a rendszeres öntözésről sem.
A spenótnak tehát érdemes helyet adni a tányérunkon és a kertünkben is.
