Magyar kezdeményezésre május 10-én ünnepli a baromfis szakma a Baromfi Világnapot, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az ágazat szereplőire. A terméktanács ehhez kapcsolódóan sajtóközleményt adott ki, melyben a pozitív fejlemények lajstromba vétele mellett felvázolja a szektorra leselkedő veszélyeket is.
A nemzetközi szintű Baromfi Világnap bevezetését a Baromfi Termék Tanács (BTT) kezdeményezte és a javaslatot az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC), a Nemzetközi Baromfi Tanács (IPC) és a tudományos baromfis világszervezet (WPSA) is támogatta. A világnap gondolata 2010-ben vetődött fel, a BTT pedig az első hazai világnapi szakmai rendezvényeket 2014-ben szervezte meg.
Jelenleg a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség – forrás: Pixabay
A Baromfi Világnap lehetőséget ad arra, hogy a föld lakosságának élelmezésében kiemelt szerepet játszó baromfis termékpálya felhívja a figyelmet táplálkozásban betöltött szerepére, aktuális trendjeire és jövőt érintő kihívásaira. Jelenleg a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és túlzás nélkül állítható, hogy napjainkban a baromfihús és a tojás együttesen az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása. A világnépesség növekedésével e szerep tovább erősödik, hiszen az ágazat rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal és vallási tilalmak nélkül képes kitűnő minőségű és magas táplálóértékű terméket előállítani.
Világszinten is fontossá váltak a fenntarthatósági szempontok
Fontos kiemelni, hogy a terméklánc minden szereplője (tenyésztés, tartás, vágás-feldolgozás) és a kapcsolódó üzletágak (takarmányipar, tartástechnológia) is folyamatosan azon dolgozik, hogy Földünk csökkenő erőforrásait (termőföld, víz, energia) minél hatékonyabban használja fel és így biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert a világnépesség számára.
Az ágazat célkitűzéseinek megvalósítását az elmúlt időszakban több tényező nehezítette. Világszinten is problémát jelentett, egyes földrajzi régiókban pedig kifejezetten súlyos gondot okozott a madárinfluenza-járvány, amelynek kezelésére a szigorú járványvédelmi intézkedések alkalmazásán túl egyre több ország veti fel a betegség elleni vakcinázás védekezési lehetőségét.
Stratégiai szerep az Európai Unióban is
Az Európai Unióban – elsősorban a hatályos rendkívül szigorú állatjóléti és állategészségügyi, higiénia szabályozás miatt – kevésbe dinamikus a termelés növekedése, de itt is kétségtelen tény, hogy a baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít megélhetést és munkát. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban csirkéket, pulykákat és kacsákat nevelnek magas színvonalon.
A baromfihús és a tojás együttesen az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása – forrás: Pixabay
A madárinfluenza és az orosz-ukrán háború hatásai az uniós baromfiszektorra
A madárinfluenza-járvány sajnos az európai térség baromfiállományaiban is súlyos károkat okozott. A vakcinás védekezés jogszabályi hátterét mára kialakította az Európai Bizottság, az alkalmazás lehetőségét biztosító kísérletek és vizsgálatok pedig folyamatban vannak.
Az európai térség baromfihús-előállításában (is) megkerülhetetlen esemény az orosz-ukrán háború, illetve annak számos gazdasági-politikai következménye. E borzasztó esemény ugyanakkor nem ok arra, hogy az EU indokolatlan politikai kedvezményeket biztosítson Ukrajnának, illetve arra sem, hogy saját előírásainak és követelményrendszeszének nem megfelelő termékeket bárhonnan- tehát nem csak Ukrajnából – piacára engedjen.
Az uniós termelőkre/termék-előállítókra nézve kötelező EU-jogszabályoknak éppen ezért vonatkozniuk kell minden unióba érkező importtermékre is. Ez nem csak a tisztességes és egyenlő piaci verseny miatt fontos, hanem a fogyasztói elvárások (antibiotikum-használat, állatjólét), illetve az EU-s vásárlók élelmiszerbiztonsági szempontjából is.
Az ukrán termékek szinte kontroll nélkül érkeznek az Európai Unióba, így veszélyt jelentenek a fogyasztók számára – forrás: Pixabay
Az Európai Bizottság ukrán importra vonatkozó, vámot és kvótát érintő eddigi határozatai és intézkedései azt eredményezték, hogy fokozódott a termékbeszállítás Ukrajnából. Ennek következtében erősödött az importnyomás a takarmányalapanyag-, a csirke- és a tojáspiacon, és ez jelentősen szűkítette a magyar és az európai termelők piacait.
Tovább fokozza a kockázatokat, hogy Ukrajnában nem az uniós állat- és környezetvédelmi előírások és normák szerint termelnek. Az ottani termékek szinte kontroll nélkül érkeznek az Európai Unióba, így veszélyt jelentenek a fogyasztók számára, ahogy ezt a halálos áldozatot is követelő, ukrán baromfitermékektől származó közelmúltbeli angliai szalmonellafertőzések is bizonyítják.
Indokolatlan uniós tervek az állatjóléti szabályozásban
Ugyanakkor nem csak külső, hanem belső fenyegetettséggel is komolyan számolni kell a jövőben. Az Európai Bizottság számtalan olyan jogszabály megalkotására készül, amelyek ágazatok, termékpályák ellehetetlenüléséhez vezethetnek. Ezek közül ki kell emelni a bizottság állatjólétre vonatkozó új jogszabálytervezetét. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a közösség jelenleg is a világ egyik legszigorúbb állatjóléti szabályozásával rendelkezik, így a további szigorítások szükségessége eleve megkérdőjelezhető. Ezt bizonyítja az is, hogy az ideológiai alapokon nyugvó, a gyakorlattal köszönőviszonyban sem álló „tudományos" bizottsági háttértanulmánnyal kapcsolatban már több releváns szakmai kritika született.
Talán nem véletlen az sem, hogy mindezidáig nem kerültek nyilvánosságra azok a részletes hatástanulmányok, amelyek éppen arra világítanának rá, hogy a további állatjóléti szigorítások teljes mértékben ellentétesek lennének a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elveivel. Emellett pedig generációkon átívelő, visszafordíthatatlan következményekkel járnának, így az ezzel kapcsolatos felelősség felvállalására a mai összetételű Európai Bizottságnak nem lehet felhatalmazása.
Magyarországon van mire büszkének lenni
A Baromfi Termék Tanács az idei Baromfi Világnap tiszteletére és megünneplésére a budapesti Vajdahunyadvárban május 16-án szakmai konferenciát szervez. Bár a hazai baromfiágazat kibocsátását és teljesítményét az elmúlt évek megpróbáltatásai (Covid, madárinfluenza-járvány, orosz-ukrán háború) érdemben befolyásolták, még mindig van mire büszkének lenni:
- - a KSH adatai szerint a hazai vágóállattermelés közel kétharmadát a baromfihús adja
- - a hazai szükségletet meghaladó 130-140 százalék körüli önellátottsági szint
- - az ágazat exportteljesítménye dobogós helyen áll az agrártermékek között
- - hazánkban az ágazat közvetlen és közvetett foglalkoztatotti létszáma több tízezer családnak nyújt megélhetést
- - a következő táblázatból kiderül, hogy az ágazat szereplői közel 10 százalékos kibocsátásnövekedést terveznek 2024-ben.
A Baromfi Termék Tanács tagjainak tavalyi összesített eredményei és idei tervei
