Az erdőgazdálkodás során először mindig a jogi és szervezeti feltételeket kell rendezni. Ez akkor is szükséges, ha valakinek saját, önálló tulajdonú erdeje van. Hiszen nem mindegy, hogy az erdőgazdálkodási feladatokat a tulajdonos maga akarja-e intézni, és ha igen, akkor azt magánszemélyként vagy vállalkozás keretében szeretné végezni. Továbbá amennyiben az erdőgazdálkodáshoz szükséges szakmai tudással nem rendelkezik, azt is el kell döntenie, hogy milyen formában, kinek a szakmai közreműködését veszi igénybe – írja cikkében a NAK.
Természetesen ennél még több döntéssel és intézkedéssel jár, ha az erdő osztatlan közös tulajdonban van, ami a hazai magánerdők mintegy kétharmadára jellemző. Ebben az esetben arról is döntést kell hozni, hogy a tulajdonosok a közös tulajdont fenn kívánják-e tartani vagy sem, és ha igen, akkor az erdőgazdálkodást a tulajdonosok maguk akarják-e végezni, vagy a földhasználat jogát átadják egy harmadik személy részére.illusztráció: Pixabay
Az e jogi és szervezeti keretek szinte teljes körére vonatkozó szabályozások idén gyakorlatilag egyszerre módosulnak. Azaz a hazai termőföldek mintegy nyolcadát, a hazai erdőknek pedig közel felét érintő magán-erdőgazdálkodás birtok- és gazdálkodói viszonyai, illetve szerveződései, valamint az erdészeti szakirányítási rendszer rövid idő alatt akár teljesen átrajzolódhatnak. Ez lehetőséget ad arra, hogy az erdők múlt század végén sok tekintetben átgondolatlanul végrehajtott privatizációját követően ad hoc jelleggel megszerveződő magán-erdőgazdálkodás a szakmai és gazdasági fejlődését biztosító új pályára álljon. Azonban fennáll annak a kockázata is, hogy az ágazat ezt a lehetőséget nem használja ki, és például az osztatlan közös tulajdon felszámolása során a magánerdő ingatlanok tömeges elaprózódása eredményeként akár a jelenleginél is kedvezőtlenebb birtok-, illetve gazdálkodási szerkezet alakul ki.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és a Fagazdaságok Országos Szövetsége képviselői az Agrárminisztérium szakértőinek közreműködése mellett szakpolitikai egyeztetést kezdtek arról, hogy az új jogszabályi keretek között hogyan tudják közösen elősegíteni a kedvezőbb forgatókönyv megvalósulását. A közeljövőben e szervezetek közös, széles körű tájékoztatási tevékenységet fognak végezni azért, hogy az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók és az erdészeti szakirányítók a további tevékenységüket alapjaiban meghatározó változásokat minél előbb megismerjék.