Egyre több olyan példát látni a világban, amikor gazdálkodókat érnek atrocitások azért, mert permeteznek vagy traktorokkal közlekednek az utakon. A csomagolt csirkehúshoz hasonlító tálcás emberhús látványa biztosan beégett most sok ezer magyar ember retinájába, onnan pedig már csak egy lépés, hogy legyen ok tojással (vagyis bocsánat, esetleg rohadt almával) dobálni az állattenyésztésben dolgozókat.
Előre szeretnénk leszögezni, hogy tiszteletben tartjuk azt, hogy a lehető legkülönfélébb táplálkozási irányzatok léteznek a világban, amelyekhez a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar is alkalmazkodik. Tiszteletben tartjuk azt, ha valaki nem fogyaszt állati eredetű terméket, tegye ezt akár egészségügyi, akár morális megfontolásból.
Tiszteletben tartjuk azt, ha valaki nem szeretne rovart fogyasztani, és azt is, ha valaki ebben látja a világ fehérjével való ellátásának kulcsát. Tiszteletben tartjuk azt, ha valaki kizárólag biotermékeket fogyaszt.
De attól határozottan elhatárolódunk, hogy olyan performanszok keretében sokkolják az fogyasztókat, köztük gyerekeket is, amit a minap Zamárdiban kaptak az arcukba a strandolók a Hungarian Animal Rights Corps (HARC) vegán szervezet jóvoltából.
Ezt a megmozdulást etikátlannak tartjuk, mert kisarkítva mutatja be egy mezőgazdasági ágazat tevékenységének eredményét, úgy gondoljuk, hogy átléptek egy határt az aktivisták.
Az akció nem arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy válasszanak élelmiszert felelősségteljesen, hanem gyűlöletet kelt azok ellen, akik állati terméket fogyasztanak vagy az állattenyésztésben dolgoznak.
Az aktivisták szerint állatokat ölni tartási körülményektől függetlenül elfogadhatatlan, és nem a körülmények javítása a céljuk, hanem az állatokkal való viszonyunk megkérdőjelezése – ezt írja a közleményük. (Forrás: 444.hu)
Morális kérdésekben vitát nyitni nem szeretnénk, mert az aktivistákkal ellentétben nem fogjuk megmondani senkinek, hogy mit tegyen és mit ne, mit egyen és mit ne.
Viszont azt vitatnánk, hogy a tartási körülmények javításának fáradalmait egyszerűen átugorva az a megoldás, hogy senki se egyen állati eredetű terméket ezután.
A több ezer éves hús-, tej- és tojásfogyasztási hagyományokat valószínűleg nem lehet ilyen megmozdulásokkal semmissé tenni, a vadászat, az állattartás évezredek óta része a társadalmak működésének. Viszont öles lépteket lehet tenni velük a magyar mezőgazdaság ellehetetlenítése felé.
Ami nagy különbség a sokezer éves hagyományok kapcsán, hogy ma már a kényelmesebb megoldásokat keressük, ha húsfogyasztásról van szó, és ez bizony a nagyüzemi állattartás.
Lehet ez ellen tiltakozni, de rengeteg kényelmes dolgot csinálunk nap mint nap, a legkézenfekvőbb talán az autózás. Fosszilis energiát használunk, szennyezve a légkört, az óceánokat, óriási pusztítást okozva az élővilágban. Erre sem az megoldás, hogy ne autózzunk többé, hanem környezetbarátabb, fenntarthatóbb megoldásokra térünk át.
A húsfogyasztás miért lenne más? Az állatok szenvedésének mértékét kell minimalizálni, és itt, Európában rendelkezésünkre áll minden ahhoz, hogy ezt megtegyük, és jó példát mutatva járjunk a világ előtt.
Tudjuk jól, hogy az utóbbi években számos gazdasági ágazat számára rendkívül nehéz és kiszámíthatatlan helyzet állt elő, és nem szeretnénk az agráriumot ért bajokat túldimenzionálni, de azért a mezőgazdaság működése valljuk be, létkérdés. A koronavírus-járvány alatt például voltak olyan gazdasági szegmensek, amelyek szinte teljesen leálltak. A mezőgazdasági tevékenység ugyanolyan intenzitással ment tovább, egész egyszerűen azért, mert nem tudjuk nélkülözni a mezőgazdaság termékeit.
Felelőtlenségnek tartjuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ilyen megalázó színezetben való bemutatását.
Az állatjólét érzelmi alapú megközelítése helyett pedig inkább érdemes kutatások eredményeit megismerni, ehhez például jó kiindulópont ez a cikk:
