Kiegészült az állatok Európai Unión belüli mozgatásáról szóló szabály, az epizootiás haemorrhagiás betegség (EHD) kockázatának minimalizálása érdekében – írja a nak.hu.

2020 óta létezik egységes szállítási rendelet, azonban ennek hatálybalépésekor még más volt az epizootiás haemorrhagiás betegséggel (EHD) kapcsolatos uniós járványügyi helyzet.

Az EHD tovább terjedt az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendeletet legutóbb módosító (EU) 2023/2515 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatálybalépését követően is, ezért új kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetni.

szarvasmarha

Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) olyan fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat támadja meg – fotó: pixabay.com

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe értelmében az EHD elleni vakcinázással – feltéve, hogy azt a vakcina specifikációiban meghatározottak szerint alkalmazzák – hatékonyan meg lehetne akadályozni a vírus állatok mozgatásával történő átvitelét, függetlenül attól, hogy a származási helyen terjed-e a vírus.

Ezért előírják a vakcinák kockázatcsökkentő intézkedésként történő alkalmazását akkor, ha az állatok olyan létesítményből érkeznek, ahonnan a létesítményt körülvevő legalább 150 km sugarú körben az EHD vírusával való fertőzöttségnek az előfordulását jelentették az indulást megelőző 2 évben a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokban – írja a nak.hu.

A módosítással kiemelik a helyi tagállamok illetékes hatóságainak szerepét abban, hogy mérlegeljék a rendeltetési helyen fennálló helyzetet, és az előirányzottaktól eltérő kockázatcsökkentő intézkedéseket állapíthassanak meg annak érdekében, hogy ott megfelelő szintű védelmet biztosítsanak.

A tranzit tagállam megfelelő védelmének érdekében a szabály a kockázatok csökkentését szem előtt tartva engedi azt, hogy követelményeket állapítsanak meg a szállítóeszközök vektorokkal szembeni védelmére és az állatok kirakodására vonatkozóan.

A változás értelmében az olyan szállítások, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendeletben e helyzetre előírt kockázatcsökkentő intézkedéseknek csak akkor engedélyezhetők, ha a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy a tranzit tagállam illetékes hatósága előzetesen értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy engedélyezi az ilyen típusú mozgatásokat.

A szabály 2025. január 9-én lép hatályba, a teljes szöveg az uniós jogi portálon olvasható.

Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) olyan fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz – olvasható a Nébih tájékoztatójában.

Szarvasokban és szarvasmarhákban idéz elő klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedést, amely során 6-8 napig tartó lappangási időt követően lázas általános tünetek, testszerte vérzések és vizenyők alakulhatnak ki. Jellemző tünetek még a sántaság, csökkent tejtermelés, a nyálzás, a nyelv megduzzadása, a kötőhártyagyulladás és az orr- és szájnyálkahártyán kimaródások, fekélyek kialakulása. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a kéknyelv-betegség okozta elváltozásokhoz. Vetélésről és koraellésről szintén beszámoltak a betegség kapcsán, és a szarvasmarhák egy része – akár 10%-a – elhullhat a betegség következtében. A kiskérődzők rendszerint tünetmentesen átvészelik a fertőzést.

A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó EHD vírus okozza. A vírusnak legalább tíz szerotípusa van. A kórokozót vérszívó rovarok, általában a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 10-14 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed – írja a Nébih.

Indexkép: pixabay.com