Létezik még pásztorvilág Magyarországon

Árvizek, aszályok, erdőtüzek korában jó tudni, hogy a környezetünkben még létezik a természet és az ember harmonikus együttélése. Ilyen a pásztorvilág, a fás-erdős legeltetési rendszerek, az ezt fenntartó emberek, akik nemcsak a jószágot őrizték és őrizik ma is, hanem példáját adják az ember és a táj szoros kapcsolatának.

A Bakony-Balaton vidéki és az azon túli ismeretlen kortárs pásztorvilágról dr. Varga Anna ökológus, etnobiológus kutató, erdőpedagógus írt könyvet, amire az olvasók is felfigyeltek: a kötet pár nap gyűjtötte össze a kiadáshoz szükséges tőkét egy közösségi finanszírozási kampányban.

Konkoly.József legelteti nyáját Sáska határában – fotó: Nagy Zsuzsanna

A legeltetés szó hallatán mindenkinek többnyire az alföldi legeltetés, a puszta, a Hortobágy jut eszébe, nem pedig a Balaton, vagy az erdős-fás-dombos vidékek. Pedig dr. Varga Anna "A vadon legeltetése. Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén" című könyvének a témában végzett tizenöt éves tudományos munkája adja az alapját, a könyv a fás legelők és az erdei legeltetés kutatásaiból indul ki.

Az egyre gyakrabban tapasztalt környezeti krízisek, áradások, hosszú, aszályos időszakok, erdőtüzek is rámutatnak, hogy a legeltető állattartáshoz milyen nagy szükség van, nemcsak a megszokott fátlan legelőre, hanem a szántóktól kezdve, a vízpartokon át, az zártabb erdőkre is.

A szerző maga is tagja a Bakony és a Balaton vidék pásztorközösségének, nála alaposabb helyi és ökológiai tudás mellett aligha ismeri bárki is, hogyan működik a pásztorvilág a 21. században, egyáltalán miért áll ma be valaki pásztornak?

A hét részre tagolt, több mint 300 fotóval illusztrált, tudományos alaposságú, mégis közérthetően megírt 400 oldalas kötetben az őrzők (pásztorok) motivációjáról is olvashatunk, áttekintést kapunk a Bakony–Balaton vidék pásztorvilágról a 20. század második felétől napjainkig, de szóba kerülnek a jövő pásztorai is.

"Megismerve a Bakony–Balaton vidékén és azon is túl egykor vagy ma is dolgozó pásztorokat, a fás-erdős legeltetési rendszereket, úgy tapasztaltam, hogy ezek az emberek és ezek a helyek nemcsak a jószágot őrizték és őrizik meg ma is, hanem példáját adják a természet és az ember egymást gazdagító kapcsolatának. Könyvemmel tiszteletemet szeretném kifejezni mindazok iránt, akik valamiféleképp megőrizték ezt a tudást, ezt a fajta érzékenységet és a könyvvel szeretném én magam is megőrizni azoknak a bölcs és szeretetteljes beszélgetéseknek, találkozásoknak az emlékét, melyeket az elmúlt több mint tizenöt évben folytatott kutatásaim során átélhettem"

– mondta a könyv születéséről dr. Varga Anna.

A kötetben helyet kapott számos egyedi 20. századi fényképfelvétel is, amelyek helybéli lakosok és pásztorok családi archívumaiból, a Fortepanról, az MTI Fotótárból és a Laczkó Dezső Múzeum Fotógyűjteményéből származnak.

Fontos adalék, hogy a könyv borítója gyapjúpapírból készül, ez az anyagösszetétel fenntartható alternatívája lehet a (sima) papírnak is.  Azért választották pont ezt, hogy rámutassanak a jelenleg többnyire a szemétbe kerülő gyapjú sokféle felhasználási lehetőségeinek egyikére.

A könyv nem csak a néprajz, az ökológia vagy az agrártudományok kutatói, a téma iránt érdeklődők számára lehet érdekes, de az állattenyésztéssel, a természetvédelemmel, az erdészettel vagy a hagyományőrzéssel foglalkozók szakembereknek is hasznos olvasmány.

A Vadon legeltetési könyv már túl van egy a kiadás támogatására indult sikeres közösségi finanszírozási kampányon, amelyhez Magyarország legnagyobb Kickstarter platformja, a Brancsközösség biztosított felületet.