Az én házam az én váram. Ez a mondás bizonyos értelemben meg is állja a helyét, de egész más a helyzet a házunk előtti közterülettel. Mert hogy ott már nem tehetünk meg bármit, amit csak szeretnénk. Legalábbis nem büntetlenül. Még akkor sem, ha egyébként jó szándékból ültetünk oda egy fát.

A fa ültetéséhez és kivágásához is engedély kell

Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a házuk előtti, kerítésen kívül eső terület már közterületnek számít, ezért ott engedély nélkül nem lehet fákat, bokrokat ültetni, de kivágni sem - írja a divany.hu. Ha mégis megfeledkezünk erről, és engedély nélkül telepítünk fákat, bokrokat közterületre, sajnos büntetés járhat érte, sőt, más következményei is lehetnek.

„Fontos tudni, hogy minden, valamely közterületre ültetett fa automatikusan a helyileg illetékes önkormányzat tulajdonába kerül, így kivágásukhoz hatósági engedély kell, még akkor is, ha az adott növényt a lakók telepítették önköltségen" – emlékeztet rá Megyeri Szabolcs kertészmérnök. Akkor is szükség van engedélyre, ha úgy látjuk, a fa elveszi a helyet a parkoló autók elől, vagy éppen árnyékot vet a kertünkre. Ha úgy véljük, hogy az utcán lévő fa sérült, beteg, vagy gondot okoz, akkor annak kivágására a jegyzőnél lehet engedélyt kérni.

fa ültetés kerítés

Nem mindegy, milyen fát ültetsz a kerítéseden kívülre. De belül sem ültethetsz bármit bárhová. Fotó: Shutterstock

Ha a fa esetében törés- vagy kidőlésveszély áll fenn, vagy ha a fa a járdát teszi járhatatlanná, illetve a fa gyökérzete tesz kárt egy kerítésben, vagy épületben, akkor engedélyezni szokták annak kivágását. A fa ültetéséről, illetve kivágásáról szóló bejelentésre a jegyzőnek 30 napon belül kell reagálnia. Amennyiben ezt a jegyző az adott időn belül nem teszi meg, úgy az engedélyt automatikusan megadottnak kell tekinteni. Azonban a fakivágás pótlási kötelezettséggel is jár, vagyis az önkormányzat előírásaival összhangban a kivágott fa helyére másikat kell telepíteni.

Fapótlás esetén az önkormányzat a kiadott engedélyben határozza meg az ültetendő fák számát és fajtáját, de ha magunktól ültetnénk közterületre fát, akkor arra is engedélyt kell kérni. Ennek az az oka, hogy ha a fa túl magasra növő vagy éppen túl terebélyes, akkor kárt tehet például az elektromos vezetékekben, de akár még a gyökerei is kárt okozhatnak a talajban lévő közművekben. még balesetveszélyes helyzetet is teremthet a nem megfelelő faválasztás, ezért is nagyon komolyan kell venni az engedélykérést.

Ne feledkezz meg a házszám tábláról sem!

De nem csak a kerítésen kívüli dolgokból lehet bajunk. A háztulajdonosoknak ugyanis vannak olyan kötelezettségei, amelyekről meg lehet feledkezni, csak éppen nem érdemes. És nem csupán azért, mert büntetés jár érte, ha nem tesszük meg, amit kell.

Apróságnak tűnhet, de a házfalon szereplő házszámnak is igen nagy a jelentősége. Ennek hiányában ugyanis nem csak hogy nehezebben találnak meg bennünket, de emiatt még a leveleink, csomagjaink is elkeveredhetnek, sőt, büntetést kapunk, ha nem tesszük ki, jól látható helyre a házszámot. A szabályozás lakóhely szerint eltérhet, ezért érdemes utánanézni, hogy a mi lakóhelyünkön mennyiben változik az itt leírt, általános rendelkezésekhez képest.

A házszámtáblát a tulajdonosnak kell saját költségén beszerezni, és jól látható helyre kihelyezni. De ezt nem elég egyszer megtenni. Gondoskodni kell annak rendszeres karbantartásáról, pótlásáról is. A házszám megjelölésére időjárási hatásoknak ellenálló, közterületről jól leolvasható házszámtáblát kell elhelyezni, mindezt pedig a házszám megállapítását követő hatvan napon belül.

A házszámot az épület közterülettel érintkező homlokzatán, annak bejárat felőli részén kell elhelyezni, előkertes beépítési mód esetén. Amennyiben közterületről a házszám nem olvasható, a kerítésen a bejárat mellett, kerítés hiányában a telek közterületi határvonalán fém, műanyag, illetve fa rudazatra erősítve kell elhelyezni azt.

A házszámtáblát a környezet beépítési adottságaihoz, a táj- és településképhez illeszkedő módon kell kihelyezni úgy, hogy az ne akadályozza az épület rendeltetésszerű használatát és megközelítését, sőt, annak állagát se rontsa. A házszámtábla mérete általában legfeljebb 20 centméter x 20 centméter méretű lehet.

De nem csak a faültetésből lehet baj a kerítésen kívül

Nem csak a faültetésből és kivágásból adódhatnak problémák a kerítésen kívüli területen. Amennyiben jogszabály – legfőképpen helyi önkormányzati rendelet – eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos kötelessége az ingatlana előtti járdaszakasz tisztántartása is. Ha nincs járda a kerítésünk előtt, akkor sem nyugodhatunk meg, hiszen akkor a kerítéstől számított egy méter széles területsávra vonatkozik a rendelet. Ha a járda mellett zöldsáv is található, úgy az úttestig terjedő teljes területet nekünk kell tisztán tartani. Ha a járdaszakasz mellett nyílt árok van, azt is a tulajdonosnak kell tisztán tartani.

Azaz, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Ebbe beletartozik a falevelek eltakarítása is, de a szemetet és a havat is nekünk kell eltávolítani innen. Ha pedig elmulasztjuk kötelezettségeinket, és ebből baleset származik, azért is mi leszünk a felelősek.

A rendelet szerint a szemetet úgy kell összesöpörni, hogy az közútra nem kerülhet, és a háztartási hulladékszállítás alkalmával, a háztartási szeméttel együtt kell elszállíttatni. Az ingatlan előtti takarítást mindennap legkésőbb reggel 8 óráig el kell végezni, és ha a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást többször is el kell végezni a nap folyamán.

De nem a mi dolgunk a takarítás, ha előttünk autóbuszmegálló van. Viszont a kerékpárút takarítása az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő vagy használó feladata abban az esetben, ha a járda egy részét jelölték ki kerékpárút céljára. Erre a szakaszra tehát ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint ha járda lenne előttünk. De ha a kerékpárút nem a járda területén halad keresztül, akkor annak takarítása nem tartozik a lakossági feladatok közé.

Amennyiben bokrok, faágak nyúlnak a járdák, úttestek fölé, azok metszéséről szintén az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodniuk. Az állatokat közterületen, szennyező módon etetni nem szabad, az állataink ürülékét pedig az állat tulajdonosának kell eltakarítania, hiszen az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény kimondja, hogy az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze.

A zacskóba szedett székletet elsősorban a kutyaürülék gyűjtése céljából telepített hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni, de amennyiben a közelben nincs ilyen, akkor a kommunális hulladékgyűjtőbe is beletehetjük. De a saját szemetünkre is ügyelnünk kell. Azt úgy kell kihelyezni a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával, hogy ne szóródjon szét, és ne jelentsen veszélyt az úton közlekedőkre nézve.

A szabályozás az egyes települési önkormányzatok esetében eltérhet, így érdemes utánanézni, de a legjobb, ha tisztán tartjuk ezeket a területeket, hiszen saját magunkat, és a járókelőket is védjük ezzel. Amennyiben ezt nem tesszük meg, úgy figyelmeztetésben részesíthetnek bennünket a közterület-felügyelet munkatársai, és idővel bírsággal is számolhatunk. Amennyiben a lakók egészségügyi állapotuknál, vagy koruknál fogva nem tudják ellátni ezt a feladatukat, akkor az önkormányzatot kell értesíteniük, akik segítséget nyújtanak nekik.

A fákra és a kerítésre kerten belül is oda kell figyelni

A hatályos kormányrendelet egyértelműen rendelkezik róla, hogy a telek tulajdonosa az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani a kerítést. Azonban a helyi önkormányzat eltérhet ettől, így minden esetben érdemes utánanéznünk, hogy a lakóhelyünkön melyek az érvényes szabályok.

fa faültetés kerítés

A kerítésed előtti terület közterületnek számít. Fotó: Shutterstock

Hogy egy kicsit egyszerűbb legyen, az utcáról nézve az utcafront, a jobb oldali kerítés, és a hátsó kerítés jobb oldali fele a mi felelősségünk. Természetesen a legjobb megoldás, ha a szomszédok megállapodnak, és közösen végzik a közös kerítésekkel kapcsolatos feladatokat.

Ha a szomszéd nem ügyel a fáira, és átlógnak hozzánk azok ágai, nem árt tudni, hogy csak akkor vagyunk jogosultak az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok veszélyesek számunkra, vagy ha az ingatlanunk rendes használatát akadályozzák. Azonban először erre fel kell hívnunk a növény tulajdonosának figyelmét. Ha ő nem távolítja el, akkor a növény eltávolítását akár bírósági úton is követelhetjük.

A telkünkre áthulló gyümölcsöt akkor szedhetjük fel, ha annak felszedését a gyümölcsfa tulajdonosa elmulasztotta. Tehát, a gyümölcsfa tulajdonosa a hozzánk átlógó és áthulló termést leszüretelheti a kertünkből, és el is szállíthatja. Természetesen ehhez nekünk be kell engedni, magától nem mászhat át a kerítésen.

Hogy minél kevesebb legyen a károkozás és a vita, a fákat és bokrokat nem szabad a telekhatárra ültetni. A szabályok szerint az élő sövényeket, a málnabokrokat, a szőlőoltványokat minimálisan 80 cm-re kell ültetni a telekhatártól. A mogyoró-, birs- és naspolyabokrokat viszont méretüknél fogva már 2 méterre ültethetjük a telekhatártól. A kis méretű fákat, mint amilyen például az őszibarack, 3 méterre, míg a közepes törzsű fákat, mint amilyen az alma, a kajszi, a körte vagy a szilva, már csak 4 méterre szabad elültetni a telekhatártól.

A jóval terebélyesebb fákat, mint amilyen a dió vagy a gesztenye, legalább 5 méterre kell ültetni a telekhatártól. Ezek az általános szabályok, azonban, mivel a szabályokat az önkormányzatok saját hatáskörükben módosíthatják, ültetés előtt célszerű utánajárni, hogy a lakóhelyünkön melyek az aktuális szabályok erre vonatkozóan.

Ügyeljünk hát rá, hogy mit teszünk kerten belül és kívül, és persze nem árt, ha megismerjük a ránk vonatkozó, helyi szabályokat is.