A tendencia 3 évtizede tart, hiszen az 1990-es években még 27 000 tonna termett évente hazánkban, míg a közelmúlt éveiben alig 1000 tonna málnát szüretelhettek a termelők. A málnatermő területek kevesebb mint 200 hektárt tesznek ki a magyarországi gazdaságokból.
Népszerű, de hiánycikk és nagyon sokba kerül a hazai málna – fotó: Pixabay
A FruitVeb, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, Hunyadi István az InfoRádióban elmondta, az okok egyrészt a klimatikus változásokban keresendők, amelyek megnehezítik a hazánkban termesztett fajták rentábilissé válását, mivel a málna nem érzi jól magát a kánikulai periódusokkal kísért időjárási viszonyok között, inkább a hidegebb éghajlatot kedveli. A másik ok lehet, hogy nehéz manapság nagy számban betakarítási feladatok elvégzésére megfelelő munkaerőt találni. Hunyadi István szerint nem fog teljesen megszűnni a magyar málnatermesztés, véleménye szerint azonban a hazánkban megtermelt mennyiség további csökkenése várható. A termelést az új termesztési technológiák felé forduló, fólia alatt termelő gazdák fogják tudni fenntartani.
Kiegészítésül hozzátette: 125 és 250 grammos adagokban értékesítik a kiskereskedelemben a málnát, de az ára így is sokaknak tűréshatáron túli. További áremelésre nem számít, mert az már tényleg megfizethetetlen lenne a fogyasztók számára, de csökkenés sem várható.
Mivel a magyar málna nem fedezi az itthoni fogyasztói igényeket, ezért exportra van szükség. A boltok polcaira Olaszországból, Chiléből, Peruból és Spanyolországból is érkezik a népszerű gyümölcsből.
